Tavaly 20,6 milliárd dollárnyi tőkét vonzottak be a környezeti, vállalatirányítási és társadalmi irányelveket (ESG) szem előtt tartó befektetési alapok, ami közel négyszer annyi pénz, mint amennyit 2018-ban gyűjtöttek ezek a fenntartható alapok – írja a CNBC.
Egyre komolyan veszik az ESG, tehát a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat a bankok akkor, amikor arról döntenek, folyósítsanak-e hitelt egy cégnek – írja a The Wall Street Journal.
Egyre több befektető és világcég fordít hátat Brazíliának, miután úgy tűnik, az ország nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy megmentse az Amazonas vidékét – írja a Financial Times.
Napról napra látnak napvilágot a klímaváltozással és környezetszennyezéssel járó természeti és társadalmi katasztrófák hírei. Bár a piacon évek óta elérhetőek már a környezeti és egyéb fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyező befektetési alapok, az emberek idén kattantak csak rájuk igazán. Olyannyira, hogy ezekbe a befektetésekbe idén annyi pénz folyt be, mint az utóbbi tíz évben összesen. És nincs megállás: egyes becslések szerint két év múlva már több mint ezermilliárd, 20 éven belül pedig 20 ezermilliárd dollár áramlik ESG-alapokba. Jó hír, hogy már itthon is több alapkezelő kínálatában megtalálhatóak ezek az alapok, mostani cikkünkben össze is gyűjtöttük ezeket.
Egyre tudatosabbak az emberek a környezetük és a bolygó iránt nemcsak a mindennapjaikban, hanem a befektetéseikben is. Ezt bizonyítja, hogy a fenntartható befektetést célzó alapok kezelt vagyona az utóbbi években kilőtt Európában, és már Magyarországon is több ilyen alapot találni – hangzott el a K&H Alapkezelő mai sajtóeseményén.
Azzal, hogy megjelent a szuperállampapír a magyar piacon, elkezdett polarizálódni a privátbanki portfólió: az egyik felét az alacsony kockázatú és kockázatmentes termékek teszik ki, ennek nagy részét már a MÁP Plusz foglalja el, a másik részét viszont a jelentősebb kockázatot hordozó befektetések kezdik el betölteni. Izgalmas kérdéseket feszegetett a Portfolio Öngondoskodás konferenciájának harmadik szekciója.
Magyarországon teljesen mindegy, hány éves vagy, egyfajta népbetegség, hogy nagyon félünk a rizikótól, nem beszélve arról, hogy sokan rövid távon gondolkodnak. Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő szenior termékmenedzsere szerint lenne még hova fejlődnie a pénzügyi kultúrának, kezdésnek például azt kellene megértenie a lakosságnak, hogy a tőzsde nemcsak spekulációs, hanem megtakarítási platform is. A szakember beszélt arról is, megtakarításunk hány százalékát érdemes szuperállampapírban tartani, miért örvendenek egyre nagyobb népszerűségnek az ESG-befektetések és miért lehet jó döntés tematikus alapot venni.
A fenntarthatósággal fémjelzett alapok sokkal nagyobb valószínűséggel teljesíthetik felül azonos kategóriában lévő társaikat - mutatott rá a Morningstar egy friss, európai alapok teljesítményéről szóló elemzésében.