Egy dolog, hogy a koronavírus tavalyi berobbanása teljesen megváltoztatta az addigi életünket, de emellett igen meghatározóvá váló trendek kezdték erősen megvetni lábukat a vagyonkezelésben. A Capgemini elemzése szerint az egyik ilyen jövőt formáló trend minden bizonnyal a fenntartható befektetéseké, de ott van a mesterséges intelligencia és a digitális transzformáció is a sorban.
Márciusban lép életbe az EU új szabálya (Sustainable Finance Disclosures Regulation, SFDR) a befektetési alapok piacán, amely szélesebb körű tájékoztatást ír elő az alapok számára a portfóliójuk ESG-kockázatairól. A cél az lenne, hogy az átláthatóbb befektetések mellett egyre többeket ösztönözzenek a fenntarthatóságot szem előtt tartó befektetéseket választására – írja a Financial Times.
A PLOS One folyóiratban frissen megjelenő tanulmányukban a szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon kifizetődő volt-e olyan környezeti, társadalmi és technológiai megatrendekbe fektetni az elmúlt közel fél évtized során, 2015 és 2019 között, amelyek már jelenleg is meghatározzák a közbeszédet és a gazdaságpolitikai diskurzust, de a jövőben minden kétséget kizáróan drasztikus befolyással lesznek a mindennapi életünkre. Úgy találták, hogy a különféle ESG tematikák mentén való részvénybefektetések már a COVID-19 előtti világban is szép hasznot hajtottak a befektetőknek. A lentiekben az ő írásukat közöljük.
A tőzsde iránt érdeklődők már szinte fel sem tudnak csapni egy weboldalt, anélkül, hogy szembe ne jöjjön velük a mágikus ESG rövidítés (Environmental, Social, Governance), amit magyarul leginkább a társadalmi felelősségvállalás és környezettudatoság párosa ad vissza. A nagy kérdés, hogy jó választás-e az ESG címszót a zászlójukra tűző befektetési termékek irányába elmozdulni, és ha igen azon belül merre?
Idén is kiadták a világ legnagyobb műanyagszennyező cégeinek frissített listáját, amelynek első három helyezettje már harmadik éve ugyanaz a három vállalat: a Coca-Cola, a PepsiCo és a Nestlé – számol be a hírről a The Guardian.
Egy új normarendszer van születőben, amihez előbb-utóbb az egész piac alkalmazkodni fog és be fog épülni a vagyonkezelésbe – mondta el az egyre népszerűbb, fenntarthatósági elveken (ESG) alapuló befektetésekre utalva Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember a Portfolio-nak adott interjúban kitért arra is, hogy az elmúlt években stagnált a befektetési alapok állománya, ami nagyban magyarázható a lakossági állampapírok elszívó hatásával. Ugyanakkor az is látszik, hogy mostanra szinte mindenki portfóliójában van már egy nagy adag MÁP+, e mellé keresnek majd alternatív megtakarítási eszközöket az emberek. Az Amundi vezére beszélt arról is, itthon milyen újítások jönnek ESG kapcsán a magyar alapoknál és melyek lesznek a befektetések világát leginkább meghatározó trendek.
Egészen hihetetlen hónapokat tudhatnak maguk mögött a fenntarthatósági célokat szem előtt tartó ESG-alapok: az idei első kilenc hónapban a bennük kezelt vagyon 64%-kal ugrott meg, a növekedés minden régióra és minden eszköztípusra kiterjedt. Ez az a befektetés, amelynek keresletét a koronavírus nem vetette vissza, sőt: idén sokkal több pénz áramlott ESG-alapokba, mint tavaly, és ez a jövőben is folytatódhat.
Tőzsdei kibocsátók számára az ESG térnyerése lehetőség és veszély is. Lehetőség a pozitív megkülönböztetésre, ezáltal több befektető, jobb értékeltség érhető el. De ha alapvető elvárássá válik, akkor, aki nem kezdi el időben, az több befektetőnél teljesen kimaradhat a befektethető univerzumból, ami az értékeltséget is lefelé módosíthatja, mondta el a Portfolio-nak Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, akit a Magyar Közgazdasági Társaság Fenntarthatósági Szakosztálya tegnap újra elnökének választotta.
A Molt ismételten beválasztották a Down Jones Fenntarthatósági Világ Indexébe (DJSI) az Upstream és az Integrált Olaj- és Gázipari Vállalatok szegmensben, a 2020-as index felülvizsgálat során. Ez már az ötödik egymást követő alkalom, hogy elismerésre került a Mol fenntartható társaságirányítása, és bekerült a DJSI Világ Indexébe.
2020 elején szinte minden napra jutott egy befektetési trend, amiről a szakemberek beszéltek, a koronavírus kirobbanása aztán sok mindent felülírt, sok társadalmi és üzleti folyamat felgyorsult. A Portfolio Öngondoskodás 2020 konferenciáján a szakértők arról beszéltek, milyen változásokat hoznak a befektetések világában a felhőalapú szolgáltatások, és miért van az, hogy az ESG-befektetések sok esetben jobb hozamot jelentenek a hagyományos társaiknál.
A globális megatrendekre reflektáló NEXT alapcsaládjának új tagját indította el októberben a Budapest Alapkezelő Budapest NEXT Fenntartható Környezet Alap néven. Az újonnan indult alap az alapcsalád két korábbi tagját, a demográfiai változásokra és technológiai szektorra építő alapokat követi, és a környezettudatosság megatrendjére épít. Az alap olyan vállalatokba fektet, amelyek mindennapi működésük során kiemelt figyelmet szentelnek a környezetvédelemnek, elkötelezettek a globális ökológiai egyensúly fenntartásában - derül ki a Budapest Alapkezelő közleményéből.
Az Amundi Asset Management friss elemzése szerint a COVID-19-es járvány hosszú távú következményekkel jár majd a részvénybefektetések világában: egyre inkább előtérbe kerülnek az ESG-befektetések a tradicionális, nem ESG-személettel működő részvénybefektetésekkel szemben. Mindeközben egyre több vállalat tér át világszerte az ESG-szempontok szerinti működésre, azok a befektetők, akik időben felismerik a jövő ESG-bajnokait, jelentős hozamokat tehetnek zsebre.
Az MNB üdvözli a BAMOSZ kezdeményezését, amelynek keretében a szakmai érdekképviselet a fenntarthatóságra vonatkozó (ESG) jellemzők beemelésével egészíti ki a befektetési alapok kategorizálásról szóló szabályzatát. Az MNB közleményéből ugyanakkor az is kiderül, hogy a befektetések „zöld voltával”, fenntarthatósági hasznával kapcsolatban fontos szabályozási fejlemények várhatók.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) módosította a befektetési alapok kategorizálási szabályzatát, melynek eredményeként az alapok besorolási kategóriái kiegészülnek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információkkal – derül ki a BAMOSZ közleményéből.
Az elmúlt években egyre több befektető kezdte el használni az ESG értékelési rendszert, vagyis azt, ahol a befektetési döntések során figyelembe veszik a cégek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási területen tett erőfeszítéseit is, mivel ezek olyan tényezők, amik hosszú távon is befolyásolhatják a teljesítményt, és ezáltal a részvények hozamát is. Megnéztük a legmagasabb pontszámmal rendelkező európai és amerikai cégeket, hogy az ESG melyik területén kiemelkedőek és miért, illetve hogyan teljesítettek a részvényeik.
Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak az ESG befektetések, vagyis azok, ahol a részvénykiválasztási folyamat során a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok is a korábbiaknál jóval hangsúlyosabb szerepet kapnak. Sokak számára azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ezek pontosan mit is takarnak, pedig egy olyan piacról beszélünk, ahová már ezermilliárd dollár feletti összegű eszköz sorolható, és sok kisbefektető figyelmét is felkeltette már.
A „Jövőbeli Konnektivitás” néven emlegetett befektetési univerzumban működő vállalatok általában jó pontszámokat kapnak az olyan hagyományos fenntarthatósági/ESG paraméterekre, mint az éghajlati hatás és a fenntartható forrásból történő alapanyag-beszerzés. Bár ezek a hagyományos ESG-mérőszámok megfelelő első szűrőként szolgálhatnak, a Fidelitynél úgy vélik, pontosabb képet alkothatunk ezekről a vállalatokról, ha a digitális etikai jellemzőik alapján értékeljük őket. Amikor azt vizsgáljuk, hogy egy-egy vállalat beleillik-e a portfóliónkba, kiemelt fontosságot tulajdonítunk annak, hogy miképpen közelítenek a digitális etika kulcskérdéseihez, például a személyes adatok védelméhez, a hamis információk terjesztéséhez, valamint az online csalások és az online jólét témaköréhez. A Fidelity International nem csupán a pénzügyi, sőt, nem is csak a hagyományos ESG-paramétereik alapján értékeli a vállalkozásokat, hanem aszerint is, hogy hogyan teljesítenek a digitális etika területén. ESG&D! – Al-Hilal István, a Fidelity közép-kelet európai igazgatója elmondja, milyen szempontok alapján dolgoznak elemzőik.
A Portfolio Sustainable World 2020 konferenciájának második panelbeszélgetésében a piaci résztvevők elmondták, hogy rövid időn belül már nem az lesz a kérdés egy vállalatnál, hogy kimarad-e a fenntarthatósági irányból, hanem az, hogy a kimaradás milyen versenyhátrányt okoz. A magyar alapok több hazai zöld kötvényt szeretnének látni a piacon, ebben az ÁKK-t is megszólították.
Zajlik a Portfolio Sustainable World 2020 konferenciája, ahol a második szekcióban a fenntartható befektetések és zöld finanszírozás jövője került előtérbe. Az MNB szakértője elmondta, hogy 2021-től több újítással is találkozhatnak a piaci szereplők, a bankok kedvezményeket is kaphatnak, ha több zöld jelzáloglevelet bocsátanak ki.
Az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) arra vállalkozik, amire eddig még senki: egységesítené a vállalatok által alkalmazott ESG-szempontrendszereket a világban, hogy könnyebb legyen az összehasonlításuk – írja a Financial Times.