Most először haladta meg Európában az ESG-nek kikiáltott ETF-ek tőkebeáramlása a többi tőzsdén kereskedett alapét. Az első negyedévében az ESG ETF-ek 25,8 milliárd dollárt gyűjtöttek Európában – számol be a hírről a Financial Times.
Ahogy a tőkepiaci befektetők és elemzők egyre csak bővítik a jelenleg alkalmazott vállalati értékelési modelleiket, környezeti, társadalmi és kormányzási (ESG) kritériumok bevonásával, úgy kezdik jobban érezni a vállalatok is a nyomást, a nem pénzügyi információk közzétételére. Vannak, akik már hosszú évek óta egy igen értékes résszel bővítik ki az éves pénzügyi jelentésüket, ez pedig a fenntarthatósági eredmények, célok és az ehhez szükséges konkrét lépések bemutatása és adatokkal való alátámasztása. A hazai piacon nem tolonganak azok a tőzsdei vállalatok, akik rendszeresen készítenek fenntarthatósági riportot, akik viszont mégis, azok érdekes tapasztalatokkal szolgálnak a jelentések előnyeiről és nehézségeiről. Marion Geoffroy, a Wizz Air vállalati igazgatója beszélt nekünk arról, hogy a légi iparban milyen kihívásokkal kell megküzdeni a fenntarthatósági jelentések közzétételekor.
Egyre több tanulmány és cikk világít arra, hogy a felhő szolgáltatások és a technológiai szektor értékláncaiban sokkal nagyobb a rejtett üvegházhatású gáz és egyéb szennyezőanyag kibocsátás. Ez éppen a piac ezen szegmensénél okozhat nagy bizalomvesztést, hiszen a konszenzus az, hogy ezek a vállalatok sokat tesznek a klímaváltozás ellen, sőt gyakran az élen járnak a küzdelemben. A valóság azonban gyakran egészen más képet mutat.
Az európai szabályozásban az elmúlt időszakban több fenntarthatósággal, környezeti kockázatok mérésével, kezelésével kapcsolatos előírás jelent meg. Ezek közé tartozik például a Taxonómia rendelet, vagy az EBA hitelezési folyamatokra vonatkozó iránymutatása, ami az ESG (Enviromental/Környezeti, Social/Társadalmi, Governance/Irányítási) faktorok hitelezési folyamatokba való beépítéséről is szól. Ezen előírások azonban csak a kezdetét mutatják a zöld pénzügyek térnyerésének, az EU 2050-re célul tűzte ki a karbonsemlegesség elérését, ehhez azonban további intézkedések szükségesek. A Magyar Nemzeti Bank is korán felismerte az ESG-kockázatok jelentőségét, így tavaly év végén adta ki a Zöld ajánlásának tervezetét. A hosszabb társadalmi egyeztetés alapján több pontban módosult a most szerdán kiadott végleges ajánlás - írja elemzésében Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere.
Elképesztő pénzek áramlottak az utóbbi időben a fenntartható és ESG-beefektetésekbe, itthon is egyre több ilyen termék jelenik meg a piacon. A Portfolio Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján neves portfóliómenedzserek és befektetési szakemberek járták körbe, miért lehet hosszabb távon is kifizetődő fenntartható alapot választani, miért mutatnak ezek iránt egyre nagyobb keresletet az emberek, és valóban a hozam a döntő tényező a fenntartható befektetések mellett.
Alig van olyan, a jövő piacait megváltoztató témakörökről szóló felmérés a vállalatok körében, amelyben az ESG nem kerülne be a top 3 témák egyike közé - függetlenül attól, hogy melyik országban vagyunk Európában. Ez különösen igaz az ingatlanszektor szereplőinél, akik azokért az épületekért felelnek építési, fenntartási, bérlői, tulajdonosi, finanszírozási szempontból, amelyek a széndioxid-kibocsátások mintegy 40 százalékát teszik ki. De a felelfősségvállalás mellett, az ingatlanos cégek számára a relatíve könnyen elérhető zöld finanszírozások is nagy szerepet játszhatnak abban, hogy sorra jelentik be a zöld pénzügyi döntéseket ezek a szereplők, a nemzetközi és a hazai piacon egyaránt. Lássuk, hol tart a zöldülésben az ingatlanipar!
A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. a mai nappal felveszi anyavállalata nevét. A társaság által kibocsátott alapok vezető forgalmazója továbbra is a CIB Bank marad - derül ki a társaság közleményéből.
Bemutatta új útmutatóját a Budapesti Értéktőzsde, amely segítséget nyújt a hazai kibocsátóknak és más vállalatoknak, hogy sikeresen tudjanak eligazodni a fenntartható befektetések világában. A kiadvány támpontot nyújt abban, hogy hogyan tudnak a társaságok megfelelően felkészülni a változó igényekre és reagálni a befektetők új elvárásaira. Ennek megértése kulcsfontosságú, hiszen az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe vevő befektetések egyre nagyobb közönséget hódítanak meg, és akik lemaradnak, azok a saját bőrükön érezhetik majd meg az ezzel járó hátrányokat.
A friss számok szerint az elmúlt öt évben valamivel jobban teljesítettek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási célokat (ESG) kitűző alapok a társaiknál, különösen a tavalyi, koronavírussal terhelt időszak emelkedett ki. Nem járt tehát hosszú távon rosszabbul az, aki ESG-alapokra váltott, sőt, a költségeken még spórolni is tudott.
Pár napja hatályba lépett a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló új EU-rendelet, amely uniós szinten a zöld pénzügyekkel kapcsolatban az egyik legfontosabb új tőkepiaci fejlemény. Az MNB vezetői körlevelet adott ki, amelynek célja, hogy útmutatást adjon a pénzügyi szervezeteknek az itthon és Európa-szerte kötelezően alkalmazandó jogszabály rendelkezéseinek egységes alkalmazására.
Továbbra is a rotáció a kulcsszó a nemzetközi részvénypiacokon. Amíg a kilábalás első hullámában a járvány miatt egyáltalán nem szenvedő technológiai papírok szárnyaltak, addig a vezető szerepet egyre inkább az értékalapon kezelt, hagyományosabb szektorok veszik át. Ezek egyikét a bányászati cégek jelentik, amelyekbe a piac egyre inkább beárazza a pandémia utáni világot, vagyis azt, hogy a megnyitások után ismét egyre több nyers- és alapanyagra lesz szükség. Megnéztük, hogy az ezekre építő nagy bányásztársaságok hogyan teljesítenek mostanában, és melyikben van fantázia a közeli és távoli jövőre nézve a technikai elemzés szemszögéből.
Március 10-én indult útnak az EU új, fenntarthatósággal kapcsolatos (Sustainable Finance Disclosure Regulation, SFDR) szabályozása, amelynek célja, hogy átláthatóbbá, transzparensebbé tegye a fenntartható befektetéseket, nem utolsó sorban pedig gátat szabjon a csak nevükben fenntarthatónak titulált termékeknek (green wahing). Itthon az alapkezelők igyekeznek megfelelni az új elvárásoknak, de nem mondhatnánk, hogy tolonganának a zöld alapok a piacon, ugyanis jelenleg három olyan magyar alap van, amely ESG-minősítéssel bír a BAMOSZ szerint.
A BlackRock az ügyfeleivel közölte, hogy az új , EU-s fenntarthatósági irányelv szerint a 2 ezermilliárd eurós kezelt vagyonának 17%-a esik a fenntartható kategóriába – számol be a hírről a Reuters.
A közműszektor kevésbé érzékelte a koronavírus-járvány hatásait, hiszen olyan alapszükségleteket biztosít, amelyek nem helyettesíthetőek. A Veolia Magyarország több mint 600 ezer lakos éves villamosenergia fogyasztását biztosította tavaly, melyek nagy része megújuló energiaforrásokat hasznosít, de emellett távfűtésről és ivóvízről is gondoskodik. Hatalmas kihívást jelent az energiatermelés, és az erőforrásokkal való gazdálkodás fenntarthatóvá tétele, miközben a világ energiaéhsége egyre nő. Hazánkban is átalakulás látható, az országban megmaradt széntüzelésű erőművek sorra állnak át biomassza tüzelésre, de vannak ígéretes kezdeményezések a geotermikus és földgáz energiaforrások kiaknázására is. Fontos a körkörös gazdaság kialakítása, de azt úgy kell alakítani, hogy figyelembe vegye a helyi adottságokat és közösségi igényeket. Emellett pedig olyan szabályozói környezetre van szükség, amely képes segíteni a különböző forrásokra épülő energiatermelő egységek létesítését, vagy éppen korszerűsítését, valamint támogatja azok integrációját, mondta el a Portfolio-nak Palkó György, a Veolia Magyarország elnök-vezérigazgatója, akivel a társaság kilátásairól, hazai tevékenységeiről és terjeszkedési céljairól is beszélgettünk.
Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni, ezen belül is azok tudtak igazán szép hozamokat zsebre tenni, akik megatrendekre, innovációra és fenntarthatóságra építő befektetést választottak. A számok, a világ átalakulása, a befektetők hozzáállása azt bizonyítja: nem új hóbort ez, hanem egy születőben lévő új norma a befektetésekben. Minderről Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési- és termékfejlesztési igazgatójával beszélgetett elemzőnk, Árgyelán Ágnes.
A fenntarthatóság és környezetvédelem tízből nyolc személy számára fontos Magyarországon, de többségében csak olyan lépéseket hajlandóak a mindennapokban megtenni, amelyek nem igényelnek komolyabb lemondást vagy erőbefektetést. A fenntartható befektetési lehetőségek ismertsége még alacsony, de tízből hatan igénybe vennék az ilyen befektetési módokat, azonban, ha cserébe némileg kisebb hozam érhető el, már csak minden harmadik személy nyitott a használatra.
Míg Lengyelországban az ingatlanbefektetők több mint 20 százaléka támogatja a társadalmilag felelős befektetéseket (ESG-minősített projektek), ami világszerte is a legmagasabbak közé tartozik, addig Magyarországon és Csehországban azon befektetők aránya magas, 40 százalék körüli, akiket az ESG szempontok a befektetési döntések során egyáltalán nem motiválnak - tette közzé az RICS Global Commercial Property Monitor eredményeit a Property Forum.
253 európai alap befektetési profilját változtatták meg tavaly az alapkezelők annak érdekében, hogy kiszolgálják az egyre nagyobb igényt a fenntartható befektetések iránt. Ezzel pedig az Európában kezelt ESG-alapok vagyona 1100 milliárd euróra nőtt – írja a Morningstar adataira hivatkozva a Financial Times.
1600 milliárd dollár fölé ugrott a fenntarthatósági célokat figyelembe vevő ESG-alapok kezelt vagyona a világon tavaly, ami azt jelenti, hogy 2017 óta tízszeres emelkedést láthattunk. A Société Generale elemzése szerint még csak most jön a java, a befektetők egyre tudatosabban választanak, de fontos szempont a fenntarthatóság mellett az is, hogy ezek a befektetések felülteljesítik a piacot.
A világ legnagyobb alapkezelőjének számító BlackRock figyelmeztetést adott ki az alapjaiban megtalálható vállalatoknak: vagy elérik 2050-re a zéró kibocsátást vagy repülnek az alapkezelő portfólióiból – írja a Financial Times.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
