Európa legnagyobb alapkezelői közül néhány elkezdte kivenni az ESG megnevezést befektetési alapjainak információs dokumentumaiból, ugyanis attól tartanak, hogy a felügyeleti szervek szigorúbbak lesznek annak megítélésében, mi minősül valóban környezettel, társadalommal vagy vállalatirányítással összefüggő befektetésnek – írja a Bloombergre hivatkozva a Yahoo Finance.
Sikerrel vették az európai alapok a tavaly tavaszi koronavírus-pánikot a piacon, olyannyira, hogy voltak olyan kategóriák, amelyek szinte meg sem érezték a piaci lejtmenetet. Különösen jól jött a tavalyi rövid pánik a pénzpiaci alapok számára, amelyeknek kereslete a nyáron jelentősen megugrott. Mindeközben itthon nagyítóval is alig találni már pénzpiaci alapokat, pedig pár éve még ez a kategória kezelte a legtöbb pénzt Magyarországon. Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama Portfolio-nak elküldött éves jelentése szerint 2020-ban ezermilliárd euróval nőtt a kontinens befektetési alapjainak kezelt vagyona, részben annak köszönhetően, hogy három éve nem látott tőke áramlott a szektorba.
Az ESG trendek előretörésével – amit a piaci elvárások mellett most már jogszabályi előírások is hajtanak – egyre több hazai cégvezetőben merül fel az egymillió dolláros kérdés: érdemes-e elkezdeni átállni ESG alapú működésre vagy sem?
Gyakran hallott tévhit, hogy a részvények befektetői és az adott cég alapítói, vezetői között olyan szimbiózis van, amelyben az érdekellentét nagyon ritka, és mindannyian ugyanazt a célt hajszolják. Egyre gyakrabban figyelhető meg azonban, hogy az utóbbiak olyan részvénystruktúrát és jogi oldalról körülbástyázott rendszert építenek ki, amelyben akár teljesen kívül hagyhatják az előbbiek véleményét és érdekeit is. A befektetők akár egy olyan csapdába is beleeshetnek, mintha egy ágyba bújtak volna az ellenségükkel, és vagy csak komoly veszteségek révén tudnak elmenekülni a mérgező kapcsolatból, vagy még a kiutat sem látják. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az egyre inkább elterjedt ESG alapú elvárások miatt számos intézményi befektető aktív résztvevőként szeretne változtatni egy-egy társaság gyakorlatán, de erre a magas összesített részesedés ellenére sincs lehetősége. A gazdasági hatalom efféle koncentrációjának pedig számos buktatója van.
Ha valaki azt gondolná, hogy az ESG és fenntartható befektetések iránti kereslet tiszavirág életű lesz, nagyot téved. A számok ugyanis azt mutatják, hogy ma már minden második befektetett euró ESG-alapokba megy a világban, a fenntarthatósági irányelveket követő fiatal generáció pedig hamarosan a globális vagyon felét fogja birtokolni. A Portfolio Öngondoskodás 2021 konferenciáján több izgalmas előadás is elhangzott az ESG és fenntartható befektetések előretöréséről, valamint a bizalmi vagyonkezelés előnyeiről.
Kimaradhatnak a fenntartható alapokat övező befektetői őrületből az indexkövető és tőzsdén kereskedett alapok, mivel nehézségekbe ütköztek az EU új, fenntarthatósági (SFDR) irányelvének való megfelelésnél - írja a Financial Times.
Egyre több vállalat fektet nagy hangsúlyt a fenntarthatósági és ESG-szempontok beépítésébe a mindennapi működésbe, a Portfolio Sustainable World 2021 konferencián megszólaló szakértők szerint finanszírozási oldalról sokkal jobb feltételekhez jutnak azok a cégek, amelyek beépítik szemléletükbe a zöld iránt. Csakhogy a környezeti szempont mellett vannak egyéb terültek, ahol ég gyerekcipőben járunk: itthon például van már több zöld kötvény kibocsátás, de social bondokról vajmi keveset hallani.
Évtizedek óta nem látott átalakulás vette most kezdetét, az EU-s és a kormány által vállalt klímastratégia nagy terhet, de egyben lehetőséget is teremt a piac minden szereplője számára. A rövid távú szemlélet egy ilyen volumenű átrendeződésnél már nem működik, minden nap a hosszú távon fenntartható működés kell, hogy a legfőbb cél legyen. De vajon hogyan alakítja át az erőviszonyokat a gyorsan reagálók előnye és a bizonytalanok időhúzása? Mi az iparági nagyvállalatok terve, ha a fenntartható világba passzolva meg akarják tartani, vagy tovább növelni a tekintélyüket? És honnan lesz ehhez forrás? Többek között ezeket a kérdéseket járták körül a Sustainable World 2021 konferencia első szekciójának szakértői.
Ma már nem attól tudatos, felelősségteljes, hasznos egy cég és egy rendezvény, ha minden csillámporral van meghintve, elfedve ezzel az esetleges hiányosságokat, hanem attól, ha képes fontos értékek mellett kiállni, segíteni, lehetőséget adni, és ezt akár büszkén fel is vállalni. Mi most az Access4you-val egy ideje tartó együttműködésünket új szintre emeljük és az idei rendezvényeinket az Access4you-val együttműködve szervezzük, akik neve egyet jelent itthon az akadálymentességről szóló hiteles információval. Együtt egy jobb (rendezvény)világért!
Amerikában is igazolniuk kellhet az alapkezelőknek, hogy valóban annyi pénzt fektetnek környezetileg és társadalmilag fenntartható cégekbe, ahogy azt eddig állították – írja az amerikai felügyelet új tervei kapcsán a The Wall Street Journal.
A KPMG felmérése szerint a világ 250 legnagyobb vállalkozása közül 10-ből 9 vállalat készít már beszámolót az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak való megfelelésről. A cégek a „Jó, ha van” állapotból eljutottak a „Kell lennie” állapotba, de a jelentéstételi gyakorlatot még fejleszteni, és leginkább egységesíteni kell az ideális állapot, a minden érintett számára átlátható működés érdekében - írják elemzésükben a KPMG Magyarország szakértői.
Az amerikai hatóságok vizsgálatot indítottak a Deutsche Bank alapkezelőjénél, a DWS-nél, amiért az fenntarthatóbbnak állította be a befektetési kritériumrendszerét, mint amilyen a valóságban – számol be a hírről az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a The Wall Street Journal.
Folytatódik a logisztikai ingatlanok iránti őrület, miközben máshol inkább emelkedő hozamokkal és csökkenő árakkal számolnak az ingatlanpiaci befektetők - derül ki a CBRE befektetői körképéből. A felmérésből kiderül az is, hogy a befektetők miben látják a legnagyobb kihívást a következő évekre illetve hol tart az ESG szempontok implementálása az ingatlanpiaci befektetők körében.
Pár hónapja már útnak indult az EU új, fenntarthatósági irányelve a befektetési alapok piacán, ez idő alatt egyre több és több alap deklarálta zöldnek magát. Csakhogy nem ennyire szép a kép, a Reuters gyűjtése szerint több alap is csak kis mértékben követi a fenntarthatósági célokat, így a lakossági befektetőknek nehéz eldönteniük, melyik alapot válasszák. Az sem segít a helyzeten, hogy úgy tűnik, a bizottság nem nagyon ellenőrzi a besorolások helytállóságát. Jövő júliusban azonban változhat a helyzet.
Egyre nagyobb teret nyer a banki alkalmazottak javadalmazásának meghatározása során a cég fenntarthatósági szempontok szerinti teljesítménye, ezt bizonyítja egy friss felmérés is – írja a Bloomberg.
A világ tőzsdéin a cégek nagyon nagy részében a társadalom többséghez tartozó férfiak ülnek az igazgatóságokban és még gyakrabban lesznek a vállalatok vezetői is. Ez még azokban az országokban is igaz, ahol legalább a látszat szintjén, de nagyon odafigyelnek az egyenlő esélyekre. Számos tanulmány bizonyította, hogy ha a vezetést mindkét nem tagjaival töltik fel, és a kisebbségek is helyet kapnak az asztalnál, az a diverzitás révén nemcsak nagyobb elégedettséget, hanem jobb pénzügyi döntéseket is hoz magával. A változás mégis csak lassan, vagy néhány helyen szinte egyáltalán nem zajlik le. Most a Nasdaq ezt egyfajta kvótarendszerrel szeretné megoldani, de kérdés, hogy ez valóban jó ötlet-e?
A nagyobb energiahatékonysággal és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással működő épületek kerültek a középpontba az elmúlt években. Az új fejlesztéseknél már nem elég egy hangzatos épületminősítés, hiszen akár egy fejlesztőről, egy befektetőről, vagy az épület használójáról van szó, az adott vállalatnak komolyan számba kell vennie a nettó zéró kibocsátást támogató stratégiákra való átállási kockázatát. Will Robson, az MSCI ügyvezető igazgatója és az ingatlanpiaci megoldások kutatásának globális vezetője a Property Forumnak beszélt az ESG mutatók értékeléséről a kereskedelmi ingatlanok esetében, valamint azoknak növekvő szerepéről a szervezeti kockázatkezelésében.
Kyoya Okazawa, a BNP Paribas korábbi vezető beosztású munkatársa egymilliárd dollárból tervez új ESG befektetési alapot létrehozni Japánban - írja a Bloomberg. Tervei szerint az alapkezelő japán startupokba és a mezőgazdaságba is komoly összegeket fektetne.
Az Európai Unió kénytelen további hat hónappal, 2022 júliusáig elhalasztani azoknak a mérföldkőnek számító szabályoknak (SFDR) a második szakaszát, melyek értelmében a befektetési alapoknak be kell mutatniuk, hogy miként veszik figyelembe a környezetvédelmi kérdéseket - írja a Reuters.
Az AutoWallis Zöld Finanszírozási Keretrendszert dolgozott ki elsőként a BÉT Prémium Kategóriájában jegyzett vállalatok közül, így lehetővé válik, hogy a vállalat a későbbiekben zöld kötvényeket bocsásson ki, valamint zöld hiteltermékeket is igénybe vegyen.
Tegnap óta megszűntek a régi lakossági számlacsomagok a Raiffeisennél (kivéve a 26 év alattiak Yello számlacsomagja...
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD... 
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
