Egy új, az építőiparban hiánypótló és a digitalizációt középpontba helyező szakmérnöki képzést indít a BME Építőmérnöki Kara. A BIM (Building Information Modeling) szakmérnök szakirányú továbbképzési szak elindításával az egyetemről pár év múlva sok BIM mérnök kerülhet ki, akikre nagy szükség van a piacon.
Egy olyan konzervatív iparágban, mint amilyen az építőipar is, általában csak lassan integrálódnak az újítások, innovációk. Egy olyan váratlan helyzet azonban, mint a pandémia, óriási hajtóerőként működött, és több éves folyamatokat gyorsított fel. Persze egyszerűbb lenne, ha nem a legnagyobb pánikban, nyomás hatására, hanem még nyugodt körülmények között térne át a piac a magasabb fokú digitalizáltságra, de úgy tűnik hajlamosak vagyunk nehezített pályát választani a fejlődéshez. Az elmúlt pár hónapban elért eredményekről és a további szükséges lépésekről kérdeztük Reicher Pétert, a Graphisoft régió igazgatóját.
Ez az interjú is az idén már online megjelenő „TOP 50 ingatlanos” különkiadásunk, vagyis a hazai ingatlanpiac legbefolyásosabb szereplőit összegző kiadványunk része.
Egy év alatt nagyjából 5 milliárd dollár áramlott be kockázati tőkebefektetésként az építőipar innovációiba, de a korábbi évek is erősek voltak a 3D nyomtatás, a moduláris technikák, és a mesterséges intelligencia fejlődésének területén. Az innovációk nagyon nagy része a digitalizációval kapcsolatos, amit jól mutat, hogy a kockázati tőkebefektetések körében 15-szörös volt a növekedés. Noha az az építőipar a többi iparággal összevetve még most sem túl digitalizált, az elmúlt években hatalmas fejlődés indult el. Hogy mivel vagyunk most előrébb, mint egy éve, mennyit fejlődött a digitalizáció, és hogyan lehet a digitalizáció iránti igényt a munkatársak esetében erősíteni valamint az értékláncban fenntartani, arról Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. innovációért és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettese kérdezte a Property Investment Forum 2020 konferencia szakértőit.
Vezető építészek ezrei írták alá az Autodesk tervezőszoftvereket gyártó cégnek szóló nyílt levelet, amelyben a szoftverköltségek emelkedésére és a gyenge fejlesztésekre panaszkodnak. A közös fellépés minden ipari szoftver-szolgáltatónak tiszta üzenet: a felhasználók egy gyors, innovatív és nyitott platformra vágynak - írja a Forbes.
A régióban elsőként, minden üzletágára kiterjedő BIM ISO 19650 minősítést szerzett a CÉH cégcsoport a British Standards Institute-tól, amivel nemzetközi BIM minősítés szerint tudja a generáltervezési, projektmenedzsment és tanácsadási szolgáltatásait nyújtani.
Mától elérhető az Archicad 24, a világ első BIM-alapú tervező-szoftverének legújabb magyar verziója, mely olyan újdonságokat tartalmaz, amelyek elsősorban az építészek és a szakági mérnökök közötti valós idejű, felhőalapú csapatmunka minőségét és hatékonyságát emelik magasabb minőségi szintre. A felhőalapú tervezői csapatmunka a nemzetközi építőipari tervezés legmodernebb modellje, amelyet már csak a BIM alapú szoftverek képesek megoldani - szerepel a Graphisoft SE közleményében.
Új, digitális építőipari stratégiát jelentett be a Graphisoft SE, a teljes ágazaton belül egy szoftveres együttműködés elindításáról döntöttek. A vállalat az új üzletfejlesztési irányokat az Archicad legújabb, 24-es verziójának bemutatásakor közölte.
Az építőipar az egyik olyan, a gazdaság számára is kiemelten fontos ágazat, ahol a digitalizáció csak sokkal később és nehezen tört utat magának szemben olyan szektorokkal, mint például kommunikáció, a média, a pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem, vagy akár a szállítmányozás. Az elmúlt években mégis elindult egy folyamat, aminek a hozadéka, hogy nem csak a tervezés területén kezd megszokottá válni a digitalizáció, hanem a fejlesztés, a kivitelezés, a minőségellenőrzés, a raktározás, az anyagszállítás, vagy akár a gyártás területén is egyre több munkafolyamat kerül át a papírról valamilyen digitális eszközre. Arról, hogy egy építőipari cég életében mely folyamatoknál tud nagy előnyt generálni a digitalizáció, Veit Tamást, a Lasselsberger-Knauf ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Az elmúlt hetek egyik forró témája a digitalizáció, ami a vírusveszély miatt került a figyelem középpontjába. Logikusnak tűnt, hogy megkérdezzük az építésgazdaság kapcsán annak szektorszintű digitalizációjának szabványosításával foglalkozó bizottság elnökét, hogyan látja a jelenlegi helyzetet és lát-e ebből kivezető utat és ha igen, miként.
A magyarországi építészek már egy évtizede rendelkeznek azokkal a szoftverekkel, amelyekkel könnyen tudnak távmunkát végezni. Bár eddig kevésbé volt gyakorlata, most a vírus okozta vészhelyzetben az építész szakma szinte azonnal átváltott a home office-ra. A GRAPHISOFT SE. március végén készített közvéleménykutatása szerint az építészek több mint 93 százaléka már otthon dolgozik, és 83 százalékuknál a technikai váltás három napon belül megtörtént. Egyelőre stabil a tervezőirodák foglalkoztatása is, a megkérdezettek csupán három százaléknál merült fel a járványügyi helyzet miatt elbocsátás.
Minél jobb a tervezés, annál olcsóbb, gyorsabb, pontosabb a kivitelezés, ami a sor végén nemcsak a projektek tervezőit, fejlesztőit és építtetőit fogja befolyásolni, hanem mindenkit, aki lakik, dolgozik, vagy használja az adott épületet, építményt. Ezért sem mindegy, hogy miként kezeljük az építőipar digitalizáltságának a kérdését, amiben egyértelműen az építőipar hatékonysága a kulcsmomentum. Egy hatékonyabb építőipar egyben azt is jelenti, hogy nem csúszik a kisebb összegű és kiváló minőséget garantáló lakásfelújításunk, vagy az új lakásunk átadása, a cég, ahol dolgozunk időben átköltözhet az új helyére és a híd, ami meggyorsítja napi közlekedésünket is hamarabb el fog készülni, nem mellesleg kevesebb forrásból. Vágyunk arra, hogy minél korszerűbb és ezáltal hatékonyabb legyen az ipar, az Építőipar 2020 konferencia egyik panelbeszélgetéséből mégis az derült ki, hogy a legtöbb iparági cég alig 1 százalékot áldoz ennek fejlesztésére az árbevételéből.
Agora Budapest, Etele Plaza, Puskás Aréna, - csak hogy néhányat említsünk azokból a hatalmas projektekből, amelyeknél a Bayer Construct végezte a szerkezetépítési, kivitelezési vagy akár a fejlesztői munkálatokat. De ezek után sincs megállás: több ezer teljesen berendezett budapesti lakás fejlesztését készítik elő, folytatják a legszélesebb gyártói-fejlesztői-tervezői-kivitelezői-értékesítői platformjuk bővítését, és a tervek szerint 4-5 éven belül megépítik a már évek óta elfeledett zuglói megaprojektet. Az építőipar legégetőbb kérdéseiről és a 240 ezer négyzetméterre tervezett Zugló Városközpont megépítésével kapcsolatos teendőkről beszélgettünk egy exkluzív interjú keretében Balázs Attilával, a Bayer Construct Zrt. elnök-vezérigazgatójával.
Balázs Attila is szakmai résztvevője lesz a február 27-ei, Építőipar 2020 konferenciánknak.
Tervezési szinten már a világon mindenhol ismerik, a kivitelezésben és az üzemeltetésben azonban még bőven van tere a BIM módszertan alkalmazásának, hogy általa hatékonyságot növeljenek, minőséget javítsanak, illetve időt takarítsanak meg és költségeket csökkentsenek. Az építőipar ilyen szintű – azaz átfogó - digitalizációja ugyanakkor megfelelő szaktudást és újfajta szakértőket is igényel, amiben Magyarország még igazán gyerekcipőben jár. Az építőipar és a BIM jövőjéről beszélgettünk Reicher Péterrel, a Graphisoft SE régió igazgatójával.
2020-tól változó dinamika fogja jellemezni a magyar építőipart, ami miatt nagy kérdés lesz, hogy hogyan tudnak az építőipari szereplők versenyben maradni, amikor az új technológiai fejlesztések alkalmazásáról döntenek. Moszkvától New York-ig sorra térnek át az építőipari beruházók és kivitelezők a költséghatékony digitális megoldásokra, míg a magyar piacon csak elvétve találni BIM (Building Information Modelling) technológiai megoldásokat. De mégis mire van szükség az építőipari digitalizációhoz Magyarországon? Mi kell ahhoz, hogy a tervezésen túl végre a kivitelezésbe és az üzemeltetésbe is beszivárogjon a BIM? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakértők a Property Investment Forum egyik panelbeszélgetésén.
Egy új raktárépület fejlesztését jelentették be a Prologis Park Budapest-Harbor területén. Az új ingatlant BIM (Building Information Modeling) módszerrel tervezték, kialakítása során pedig számos, a fenntarthatóságot és hatékony működést segítő megoldást alkalmaznak - szerepel a Prologis közleményében.
Jelentős fejlesztéseket tervez a HBM Soletanche Bachy. A mélyépítési vállalat a jövőben szeretne nagyobb teret adni a digitális megoldásoknak (proptech) a projektek megvalósítása során, amivel összhangban a közelmúltban egyebek mellett elkezdték egy új 3D-s tervező modell tesztelését. Az elképzelések szerint ennek segítségével látványosan prezentálhatóak lesznek a munkaterületeken zajló munkálatok kezdve a talajszerkezet térhatású vizualizációjától az alépítményre vonatkozó tervek bemutatójáig.
Világszerte használják a tervezés, fejlesztés és üzemeltetés területén az épületinformációs modellezést (BIM) ezzel rengeteg időt megspórolva, elképesztő számú hibát kiküszöbölve és hatékonyabb munkavégzést eredményezve. Az egyik ilyen, BIM technológiával dolgozó nemzetközi vállalat, a több mint 400 éves japán Takenaka. Az 1610-ben alapított, kezdetben asztalos munkákat és templomok építését vállaló családi vállalkozás, csak Európa 13 országában mintegy 1500 projektet tudhat maga mögött. Las Vegasban készítettünk interjút Hiroyuki Shimizu-val (Managing Officer, Takenaka) az általuk látott kivitelezési piac nehézségeiről és lehetőségeiről.
"Sokan nem tudják, de Moszkva az egyik legdigitalizáltabb város világszerte, nagyon hamar átvesszük az új technológiákat, amelyek gyorsan el tudnak terjedni azáltal, hogy nagyon sokan elkezdik használni." Az építőipar területén is így van, a kormányzati projekteknél kötelezővé tették a BIM használatát Oroszországban, ami azt eredményezte, hogy egyszerűen nincs helye a piacon azoknak a nagyobb cégeknek, akik nem tartanak lépést ezzel a technológiával. Las Vegasban készítettünk interjút Szergej Kuznyecov, moszkvai főépítésszel, aki elmondta azt is, hogy náluk nem a munkaerőhiány a legsúlyosabb kihívás az építőiparban, hanem az, hogy elérjék, hogy másként gondolkozzanak az emberek.
Az épületek, építmények szinte minden életszakaszában - a tervezéstől az üzemeltetésig - egyre többen ismerik fel, hogy új technológiákat kell segítségül hívni, ha versenyképesebben, gyorsabban és csúszások nélkül, jobb minőségben, költséghatékonyabban akarják véghez vinni az adott projektet. A lézerszkennerek, a szenzorok együttesen biztosítják, hogy az összegyűjtött adatok egy épületinformációs modell (BIM) környezetébe beilleszthetők legyenek, és a 3D-s modellek segítségével mindezek elképzelhetővé váljanak. A BIM, és az ezzel készült új épületek, projektek voltak a középpontban Las Vegasban, a Graphisoft által rendezett Key Client konferencián. A konferencián elhangzottakról a Portfolio beszámolója következik.
Most ért véget a Graphisoft éves nemzetközi konferenciája Las Vegasban, a KCC (Key Client Conference reimagine) ahol többek között építészek, mérnökök, és BIM menedzserek azért gyűltek össze, hogy a saját projektjeiket, tapasztalataikat megosztva együtt hívják fel a figyelmet arra, hogy bármely építménynél a BIM az a technológia, ami gyorsabbá, precízebbé, olcsóbbá teszi a tervezést, az építést és a működtetést is. De mégis miért használják kevesen a hazai piacon? Mi kell ahhoz, hogy ne egymásra várjanak a szereplők és mindez felgyorsuljon, ezzel megoldva olyan aggasztó problémát, mint az építőipari munkaerőhiány? És vajon, melyek azok a legjelentősebb projektek, amelyek szinte elképzelhetetlenek lettek volna a BIM nélkül? Ezekről a kérdésekről szól a kétnapos konferencia, ahol többek között Moszkva főépítésze is bemutatta, hogy milyen a legújabb hullámos tetejű sportközpont az orosz fővárosban, vagy hogy igenis van értelme a panellakásokat felújítani és átalakítani, hogy látványosabb városképet kapjunk és a lakosok se a szürke, kevésbé attraktív épületeket nézzék minden egyes nap.
Csepelen kell hatástalanítani.
Az egészséges életmód lehet a legjobb megelőzés.
Az uniós találkozó idejére félretette ellentéteit a kormány és a Bizottság.
Amerikában felpattanást láthatunk.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
