Lantos Csaba bejelentése szerint lezárult a Mátrai Erőműbe tervezett kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT) megvalósítására kiírt tender, a győztessel megkötik a megállapodást, így az utolsó szénerőmű is megszűnik hazánkban. Azt is jelezte a miniszter: a pályázatot úgy írták ki, hogy a kazánok tudjanak 30 százalékban hidrogénnel működni.
A tárca posztja szerint a hidrogén szerepéről a miniszter többek között azt mondta a konferencián: részben energetikai célból, másrészt alapanyagként is szükség van rá. Azt is rögzítette: a jelenlegi hidrogénstratégia felülvizsgálatra szorul, a tárca célja egy kiszámítható, egyszerű és átlátható nemzeti szabályozási keret kialakítása.
Czepek Gábor párhuzamosan azt közölte a videójában, hogy
2028-ra készülhet el az említett, 2023-ban pályázatra kiírt gázerőművek visontai egysége.
A Mátrai erőmű visontai telephelyén helyet kapó gázerőmű 520 MW teljesítményű lesz, ami
az ország hagyományos villamosenergia-termelésének közel 10 százaléka, és egy paksi atomerőművi blokknak felel meg
- emelte ki a miniszterhelyettes.
A pályázatot egy nemzetközi konzorcium nyerte meg, bár erről nem árult el részleteket Czepek Gábor. A videó végén az is kiderül, hogy további bejelentés várható - ez pedig akár a maradék két gázerőmű pályázatának eredménye is lehet.
Előzmények
Az Energiaügyi Minisztérium még 2023 márciusában azt közölte, hogy az MVM Tiszai Erőmű tiszaújvárosi bázisán két, egyenként maximum 500 MW teljesítményű, az MVM Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőmű visontai telephelyén pedig egy legfeljebb 650 MW teljesítményű blokk létesül. Ezzel pedig
összesen 1600 megawattnyi gázerőművi kapacitás létesülhet a növekvő áramigények kiszolgálására.
A kivitelezés a közbeszerzési eljárások sikeres és eredményes lezárása után kezdődhet csak meg, a munkálatok időigényét pedig 3-3,5 évben határozták meg. A bejelentés alapján az üzembe helyezés tervezett ideje nem csúszik és a visontai gázerőmű időben elkészülhet, azonban az eredeti bejelentéshez képest csak kisebb méretben.
Milyen típusú gázerőművekről van szó?
Kombinált ciklusú gázturbinás (ún. CCGT) erőművek építéséről van szó, amelyek előnyei, hogy viszonylag gyorsan megépíthetők, hatásfokuk kiemelkedően magas, fajlagos szén-dioxid kibocsátásuk alacsony, teljesítményük a pillanatnyi fogyasztáshoz igazodva szabályozható.
A rugalmas áramtermelés azért fontos ezekben az erőművekben, mert az időjárásfüggő megújulókszéles körűhasznosításához megfelelő mennyiségű kiegyenlítő kapacitás is szükséges, azaz képesek kiszabályozni az időjárásfüggő nap- és szélerőművek ingadozó termelését. Éppen ezért emeli ki a közlemény, hogy „a tervezett blokkok több ezer megawatt napelemes kapacitás rendszerbekapcsolásátalapozzák meg”.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi
