• Megjelenítés

Befektetés

Mindent tudunk - Ennyi reálhozamot vehetünk fel

A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő pénztártagokat jelenleg egy dolog foglalkoztathatja, hogy vajon mekkora lehet az a többlethozam, amit hamarosan akár készpénzben is felvehetnek a pénztáruktól. A továbbiakban Matits Ágnes nyugdíjszakértő számításai segítségével azt mutatjuk be, hogy milyen összegeket várhatnak a pénztáruktól a visszalépett pénztártagok. Az egészen biztos, hogy attól függően milyen pénztárban voltunk, az egyéni számlánk egyenlege komoly eltéréseket is mutathat, ami megmutatkozik a hozamokban is. A szerencsésebbek 500 ezer forintnál is nagyobb összeget vehetnek fel, a többség a számlájának 1-5 százalékát veheti fel, míg a tagok ötöde semmilyen többlethozamra nem számíthat.

Alkotmányossági aggály merült fel Lengyelországban is

Több forrásból is azt lehet hallani, hogy a lengyel kormány járulékátcsoportosítási terve komoly kérdéseket vet fel, sőt egy főbíró szerint alkotmányossági aggályok is felmerültek. A köztársasági elnöki hivatalnál is azt mondják, hogy számos olyan pont van, amit meg lehetne küldeni az alkotmánybíróságnak ellenőrzésre. A polgárok sincsenek megelégedve a kormánnyal, sokan ellenzik a járulékok megvonását, míg sokan azt gondolják, hogy a kormány csak a saját gondjaival van elfoglalva, az emberekkel pedig nem foglalkozik.

Kiszámoltuk: elképesztően nehéz a kormány dolga nyugdíjügyben

A nyugdíjpénztártagok többsége az állami rendszert választotta a hétfői határidőig, így sikerrel zárult az első kör a kormány szempontjából, azonban a neheze csak most következik. Kedvezőtlen körülmény többek között, hogy a tehetősebbek maradtak a szektorban, míg a reálhozamok kifizetése is százmilliárdokba fog kerülni. Számításaink szerint az állam mindössze 1100-1200 milliárd forintnyi értékpapír értékesítéséről dönthet az április végén, vagy inkább május végén meginduló vagyonátadás után. Közel sem egyértelmű, hogy milyen módon teremtik elő a nyugdíjak kifizetésére szükséges 530 milliárd forintnyi készpénzt, az viszont biztos, hogy a befektetési alapok jegyei fokozatosan értékesítésre kerülhetnek. A kormánynak viszont ehhez együtt kell működnie a kereskedelmi bankokkal, a forgalmazókkal és az alapkezelőkkel.

Aggályos a pénztárak államosítása az IMF szerint

Kétségtelenül komoly teret kapott a kormány a második nyugdíjpillér megszüntetésével, azonban hosszabb távon a hátrányok kerülnek előtérbe a Nemzetközi Valutaalap szerint. Jelentésükben több helyen is bírálják a kormány politikáját, többek között kedvezőtlennek tartják, hogy a visszaáramló vagyont nem csak államadósság csökkentésre fordítják. Ezt meghaladóan az is problémát jelent, hogy az államosítással a kormány el tudja ódázni a kiadás oldali reformokat, a nyugdíjígéretek egy része pedig megint láthatatlanná válik, ami az átláthatóságot rontja.

A reálhozamok kifizetése áprilisban vagy májusban megindulhat

Várhatóan április végétől kezdik meg a reálhozamok kifizetését a magánnyugdíjpénztárak azoknak a tagoknak, akik visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe - mondta el a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára az Inforádiónak. Juhász Istvánné kiemelte, nem mindegy, hogy az Alkotmánybíróság mikor dönt a beadványokról.

Megszólalt Orbán Viktor: mindig jobban fognak járni a visszalépők

Orbán Viktor szerint jól cselekedett a többség és példátlan összefogásnak nevezte azt, hogy a pénztártagok 97%-a a visszalépést választotta. A nyugdíjrendszerről tartott szerda délutáni sajtótájékoztatóján (melynek aktualitását az átlépés hétfői lezárása adta) a miniszterelnök beszélt a nyugdíjkassza átvilágításáról, illetve az állami nyugdíjrendszerben felállítandó egyéni számlákról is. A kormányfő sokat mondó kijelentést tett, amikor úgy fogalmazott, hogy az állami nyugdíjrendszert választók mindig jobban fognak járni a pénztárakban maradóknál. Orbán Viktor értékelése szerint az lesz a nehéz feladat, hogy átmeneti szabályt állítsanak fel az adósság féken tartása érdekében.

Bába Julianna: bátor döntést hozott 100 ezer pénztártag

Sikerként értékelte Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, hogy 100 ezer fölé került a maradási nyilatkozatot kitöltők száma az összesített adatok szerint. A mai sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a csatát még nem vesztették el a pénztártagok, a Stabilitás Pénztárszövetség bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság meg fogja szüntetni a jelenlegi jogszabályokban szereplő kiszerződést. A tavalyi hozamokat is bemutatták a sajtótájékoztatón, ami portfólióktól függően 5,95 százalék és 10,96 százalék között ingadozott.

Selmeczi: az állam bezárta kapuit

Selmeczi Gabriella szerint óriási siker, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magán-nyugdíjpénztári tagok 96,8 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert - írja az MTI. A miniszterelnöki megbízott szerint az állami rendszert választók leghamarabb április közepétől kaphatják meg a reálhozamukat. Kiemelte: az átlépés határideje január 31-én lejárt, az "ajtók záródtak", az állami nyugdíjrendszerbe már nem lehet visszalépni. Ez alól csak néhány kivétel van, például a rokkantság, az özvegység, vagy a pénztármegszűnés.

A végleges adat is megérkezett - 100 ezer felett vannak a maradók

Az ONYF legfrissebb, gyakorlatilag végleges adatai szerint 102 019-en tették le a voksukat a pénztárak mellett. Ez a szám minden várakozást felülmúlt, a teljes taglétszámhoz viszonyítva viszont mindössze 3,3 százalék volt a maradási hajlandóság. Vélhetően a magasabb, több millió forintos egyéni számlával rendelkező tagok többségében vannak, tehát a maradó vagyon akár elérheti az 400 milliárd forintot is, vagyis a teljes vagyon 14 százalékát. Nagyon fontos tény a visszalépők számára, hogy a reálhozamot nem fogjuk megkapni heteken belül, vélhetően erre akár fél évet is várni kell. Bővebbet viszont majd csak áprilisban tudhatunk meg, amikor az ütemtervek pénztárakra lebontva ismertek lesznek.

Mészáros József: a pénztártagok többsége bölcs döntést hozott

A Magyar Nemzetben ma jelent meg egy interjú Mészáros Józseffel, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetőjével. A főigazgató szerint a nyugdíjpénztártagok többsége bölcs döntést hozott, a tagok 97%-a tudomásul vette, hogy a visszalépés a kedvezőbb megoldás. Mészáros szerint a következő egy hónapban nem fog lényegesen változni a maradást választók száma, hiszen csak speciális esetben lehet még nyilatkozni. A jövőre vonatkozóan csak néhány, eddig is ismert tényezőt tudhattunk meg. Például az egyéni számlákkal az államnál is átlátható rendszert akarnak kialakítani, amivel ösztönözni lehet a járulékfizetést, miközben azt is meg szeretnék valósítani, hogy a felelős gyermekvállalás jutalmazható legyen. Végül, de nem utolsó sorban a főigazgató azt is elmondta, hogy meg lenne lepve, ha az Alkotmánybíróság fogást találna a friss nyugdíjtörvényeken.

Kijöttek a friss számok - 100 ezerhez közelít a maradók száma

A legfrissebb, délután 4 órási adatok szerint már 91 ezren nyilatkoztak a magánnyugdíjpénztárakban maradásról - írja az Index. Az utolsó órákban még lökést kaphat ez a szám. A napi nyilatkozattételi csúcs gyakorlatilag garantált, lassan már csak az a kérdés, hogy meghaladja-e a nyilatkozatok száma a 100 ezres szintet. Nagy tumultus várható a ma este folyamán. Aki este hatig sorszámot kap, azt mindenképpen fogadni fogják az ügyfélszolgálaton.

A Fiumei úton csődöt mondott a sorszámozás

Fél kilenckor jelentette az Index munkatársa a Fiumei útról, hogy leállt a sorszámozó rendszer. Kisebb hiba már fél kilenc előtt jelentkezett, akkor négy ablaknál kezdték az őrök ötös sorokba állítani a várakozókat, de az ügyfélpultok többségénél még a sorszám alapján hívták az embereket. Néhány perccel később már valamennyi kiszolgálóablakhoz a biztonságiak állították össze a sorokat, a sorszám alapján történő hívások leálltak. A helyiségben ekkor a reggel is jellemző 100-150 ember lehetett. A tömeg ellenére gyorsan halad az ügyintézés, egyik sorban sem kell 15 percnél hosszabb ideig várakozni.

Vége a dalnak! Hamarosan kiderül az igazság nyugdíjügyben

Nem halogathatják tovább a döntésüket azok a pénztártagok, akik meg szeretnék őrizni a tagságukat, mivel a mai nap az utolsó, amikor még az ONYF ügyfélszolgálatain lehet nyilatkozni. A pénteki adatok szerint már 67 500-an a pénztárak mellett tették le a voksukat, és ha minden jól megy, akkor estére 80 ezer fölé nőhet ez a szám. Korántsem egyszerű a döntés, hiszen mind a két opció bizonytalanságoktól terhes, azonban azt látni kell, hogy a törvényi feltételek miatt a maradás nagyon kockázatos. Akik a maradást választják, azt kell feltételezniük, hogy a jövőben a kiszerződésük megszűnik (vagy egyéb módon kompenzálják őket), hiszen egyébként csak rosszul járnak. Jól láthatóan viszont ebben nem sokan bíznak, bár hozzá kell tennünk, hogy a döntő többség csak félelemből tér vissza az államhoz, egyébként a maradást választaná.

Hihetetlen ütemben nő a pénztárban maradók tábora

Minden eddiginél többen jelentek meg ma az ONYF ügyfélszolgálatain, hogy kitöltsék a maradásról szóló nyilatkozatot. A délután fél kettes adatok szerint már összességében 67 500-an döntöttek a maradás mellett, míg csütörtök délelőtt a számláló csak 53 900-on állt. A hétvégi pihenő után még utoljára hétfőn van lehetőségük a pénztártagoknak dönteni, ismerve a mai adatokat, vélhetően komoly rohamra lehet számítani. Jelenlegi tudásunk szerint az sem elképzelhetetlen, hogy 80 ezer felett álljon meg a számláló január 31-én.

Kérdéses az egészségügyi ellátás a pénztárban maradóknál

Talán a törvényhozási kapkodás miatt a mostani szabályok szerint a magánnyugdíjpénztárban maradó több tízezer ember jelentős része nyugdíjasként elesik az ingyenes egészségügyi szolgáltatástól - írja az Index. Ők vagy a kórházi ellátásukért lesznek kénytelenek fizetni, vagy egy most havi 5100 forintos fix díj befizetésével kell hogy megvásárolják majd az egészségügyi ellátásra való jogot. Vagy a feketén dolgozó tömegek erős érdekérvényesítésére apellálhatnak. Azt sem tudni, az állam tud-e a problémáról.

A szakszervezetek belementek a nyugdíjkorhatár emelésébe

Több hónapos tárgyalássorozat után megegyezésre jutott a spanyol kormány a szakszervezetekkel, így már semmi akadálya sincs annak, hogy néhány kivételtől eltekintve 65-ről 67 évre emelkedjen a nyugdíjkorhatár. A tervek szerint 2015-ig a költségvetés számára nem jár pozitív hatással a lépés, azonban szakértők szerint a reformra szükség van, hiszen a befektetők bizalma ezzel megőrizhető.

Nincs hozzánk hasonló a régióban

Mindössze két évvel az alapcsaládja elindítása után a QUANTIS Investment Management 100 milliárd forintos kezelt vagyont tud felmutatni, többek között ennek kapcsán is beszélgettünk Sárándi Ákossal, az alapkezelő vezérigazgatójával. A QUANTIS vezetője szerint a speciális alap-kiválasztási modell beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a termékpalettájuk pedig kellően széles ahhoz, hogy a jelenlegi keresletet le tudják fedni. A jövőben a régiós terjeszkedés a cél, valamint a privát banki értékesítés erősítése. Sárándi Ákos ezen felül azt is elmondta, hogy friss BAMOSZ tagként mindenképpen a nemzetközi fókuszt próbálják erősíteni, miközben ha lehetőségük nyílik rá, akkor egy új európai alappal jelentkeznek.

Igazi sikertörténet - Szárnyaltak a származtatott alapok

Robbantak 2010-ben a származtatott alapok. Nemcsak hogy a vagyonukat másfél év alatt közel megduplázták, miközben számuk is másfélszeresére nőtt, de 2010-ben igen szép hozamokkal kápráztatták is el befektetőiket. A világban megfigyelhető bizonytalanság és a tőkepiacok hektikus mozgása kedvezett a származtatott alapoknak, hiszen ezen alapok a befektetési politikájuk szerint többnyire a portfólió menedzser döntései szerint a legkülönbözőbb eszközkategóriákba fektethetnek, ráadásul sokszor az esésből is képesek profitálni. A menedzserek pedig többségében kitűnően ragadták meg a kínálkozó lehetőségeket, például a legsikeresebb alap több mint 50 százalékot hozott 2010-ben, miközben veszteséges alapot alig találunk.

Kiváló hozamokkal büszkélkedhettek a részvényalapok

Hiába teljesítettek jól, és hoztak közel 15 százalékot átlagban tavaly a részvényalapok, a hazai befektetőknél még továbbra sem nyerték vissza népszerűségüket. Ez egyrészt köszönhető az egész évet jellemző folyamatos bizonytalanságnak, főként a fejlett világ makrogazdasági problémái miatt, másrészt a hazai piac alulteljesítésének, amely elsősorban hazai gazdaságpolitikai intézkedések következménye volt. Persze nincs új a nap alatt, a hazai befektetők továbbra is alapvetően kockázatkerülők, így a részvényalapok nem tartoznak az első számú kedvencek közé. A válság hatásait érdekes módon a második éve tartó részvénypiaci felpattanással sem sikerült teljesen ledolgozni, az elmúlt három évet tekintve még mindig veszteséges az alapok többsége.

Nehéz helyzetben találhatják magukat a nyugdíjasok

Szorult helyzetbe került a legrosszabb hitelminősítéssel rendelkező amerikai állam, Illionois. A hatalmas adósság és nehezen fenntartható hiánya kényszerintézkedések meghozatalára késztette az állam vezetőit, akik egy jelentős adóemelés mellett az állami nyugdíjrendszert is fenntarthatóbbá kívánták tenni. A befektetőket a hosszú távú biztos fizetőképességéről meggyőzni igyekvő Illionis nyugdíjalapját jelenleg az amerikai pénzügyi felügyelet vizsgálja.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Indul a 3000 milliárdos lakossági állampapír őrület: megfogja Nagy Márton a pénzt?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility