VIG: Újra népszerű az európai részvénypiac

"A medvék dominálták az amerikai részvénypiacokat március első felében: minden jelentős részvényindex esett, a leértékelődést a “Káprázatos Hetes” (Magnificent Seven, azaz a legnagyobb technológiai vállalatok papírjai) illetve a tágabb értelemben vett, mára rendkívül drágává vált technológiai szektor vezetett. Az amerikai részvénypiac teljes kapitalizációja 4 ezer milliárd dollárral csökkent, ennek az óriási összegnek a jelentős része az európai piacokon landolt. Egyelőre nehéz megállapítani, hogy Amerika csak korrekción ment át, vagy egy tengerentúli medvepiac kezdetének vagyunk tanúi, de az biztos, hogy az „American exceptionalism”, azaz Amerika kivételességébe vetett hit most nem érvényesült.

Általánosságban is magas volatilitás jellemzi az amerikai piacokat, amit elsősorban Donald Trump egyre kiszámíthatatlanabbá váló vámháborúja, illetve az abból fakadó bizonytalanság és a folyamatos geopolitikai feszültségek is fűtenek. Makrogazdasági szempontból sem egyértelmű, merre halad az Egyesült Államok: a növekedés továbbra is erős, ugyanakkor például a lassuló lakossági fogyasztással gyengülésre utaló jegyek is mutatkoznak. Az infláció makacsabb, mint amire a jegybank szerepét betöltő Fed számított, ami korlátozza a kamatcsökkentési lehetőségeket.

Európa viszont rendkívüli lendületet kapott: az amerikai tőzsdei eladási hullám után sok befektető kereste az alulértékelt európai papírokat. Jelentős pénzek érkeztek a védelmi szektor vállalatainak részvényeibe az orosz-ukrán háború bizonytalan kimenete, valamint a várhatóan növekvő védelmi kiadások miatt. A német DAX tőzsdeindex történelmi csúcsra emelkedett, amit a német gazdaságpolitikai fordulat és az ezzel járó masszív infrastrukturális és védelmi kiadások elfogadása támogatott. A hosszú lejáratú kötvény hozamok csökkentek, az euró pedig - részben az amerikai dollár gyengülése miatt - erősödött.

Az ázsiai piacok mozgását az amerikai vámháború és a kínai gazdaság lassulása határozta meg. Kína 5%-os GDP-növekedést jelentett be az éves parlamenti ülésen, a költségvetési hiány pedig 4%-ra emelkedett, ez utóbbi a gazdasági ösztönzők növekedésére utal. Japánban a technológiai részvények vezették a tőzsdei emelkedést, míg a kínai kormány egyre nagyobb figyelmet fordított a saját chipgyártás fejlesztésére, hogy csökkentse az amerikai technológiai korlátozások hatását​.

A nyersanyagok közül a nemesfémek, különösen az arany teljesített jól, ahogy fokozódtak a stagflációs félelmek. De a réz is új csúcsra drágult a tervezett vámok miatt. Az energiaárak mérséklődtek, ami segítette az ázsiai importőr országokat, a cseppfolyós gáz (LNG) import volumene ugyanakkor Kínában ötéves mélypontra esett a gyenge kereslet miatt​.

A forint az elmúlt hónapokhoz képest stabilabb volt az euróval szemben, miközben a dollárhoz viszonyítva erősödött. Ugyanakkor az infláció immár két hónapja meghaladja a várakozásokat, amit a kormány “árrés sapkával” próbált meg orvosolni. Varga Mihály új jegybankelnök első kamat döntésével - éppen az inflációs kockázatok miatt - nem változtatott az irányadó alapkamaton. A BUX index emelkedő trendet mutat, hasonlóan a régiós részvényindexekhez. A régiós, köztük a magyar papírok továbbra is alulértékeltnek tekinthetők, árfolyamukat jelentősen támogathatják az orosz–ukrán–amerikai béketárgyalások."

Az eszközallokáció csupán tájékoztató jellegű.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ