Jövő keddtől, azaz április 1-től új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a konstrukció fontosabb paraméterei nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős, 5,75-6,75% között mozgó kamatozással. A FixMÁP-ból és a PMÁP-ból egyelőre nem várható új sorozat, a mostaniakat ugyanis április végéig meghosszabbították.
Rosszul indult az év a magyarok pénztárcájára nézve, januárban és februárban is meglepően fájdalmas inflációs adatok érkeztek. Erre reagálva az árstabilitásért felelős Magyar Nemzeti Bank jóval feljebb tolta az idei évre szóló inflációs várakozását, és hasonló reakció várható a piaci elemzőktől is, akik már a februári adat ismerete előtt 5%-ra várták az idei drágulás ütemét. Az már borítékolható, hogy a kormány 3,2%-os terve nem fog teljesülni, ez pedig – furcsa módon – remek hír egy bizonyos befektetői csoportnak, a Prémium Magyar Állampapírral rendelkezőknek. Vajon érdemes kiszállni a PMÁP-ból a rekordösszegű kamatok bezsebelését követően? Vagy ismét ránk törhet az inflációs rém, olyannyira, hogy megérje ellene inflációkövető kötvényekkel védekezni? Esetleg valamelyik másik állampapír lesz a győztes alternatíva? Mutatjuk a legjobb hozammal kecsegtető stratégiákat.
190 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak március közepén, mint december végén, pedig azóta több PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény az eddigi 670 milliárd forintnyi kamatfizetés 28%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 72%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, ennek egy része az intézményi papírokban landolt. Az év első két és fél hónapjában kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 916 milliárd forinttal csökkent, ennek két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP.
Múlt héten 94 milliárd forintért vettek lakossági állampapírt a befektetők az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján. A kereslet növekedésében szerepet játszhattak az utóbbi napok PMÁP-kamatfizetései, de az igazán nagy hajrá látszólag még várat magára. A Fix Magyar Állampapír egyelőre őrzi a vezető helyét, ugyanakkor az is látszik, hogy a befektetők már elkezdtek diverzifikálni.
Alábbhagyott az állampapírok iránti kereslet, az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján múlt héten csupán bruttó 70,3 milliárd forintért vettek lakossági kötvényeket a befektetők. A visszaesést azonban jó eséllyel újabb felfutás követheti, hiszen a következő napokban ömlik a háztartások nyakába a valaha volt legnagyobb PMÁP-pénzeső.
Február végéig összesen 130 milliárd forinttal tudott nőni a lakossági állampapírok állománya úgy, hogy mindeközben a Prémium Magyar Állampapíroké mintegy 860 milliárd forinttal csökkent. Utánajártunk, hogy az év első két hónapjában milyen folyamatok zajlottak le a lakossági állampapírok legnagyobb forgalmazójának számító, lényegében kétharmados részesedéssel rendelkező Államkincstárnál. Az adatok azt mutatják, hogy mind az állampapír-eladások, mind a -vételek területén aktívabbak a kincstári ügyfelek másoknál.
130 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak február végén, mint december végén, pedig azóta több PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény az eddigi 670 milliárd forintnyi kamatfizetés 20%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 80%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, ennek egy része az intézményi papírokban landolt. Az év első két hónapjában kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 700 milliárd forinttal csökkent, ennek két nagy nyertese a FixMÁP és a BMÁP volt.
A korábbi hetekhez képest jócskán visszaesett a lakossági állampapírok értékesítése az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján, múlt héten 142 milliárd forintért vásároltak lakossági papírokat a megtakarítók. Úgy tűnik, a történelmi léptékű kamatfizetések révén kiáramló összegek nagyrészt megtalálták a helyüket, legközelebb jövő héttől kezdődően lehet időszerű egy igazán nagy állampapír-vásárlási hajrá.
Múlt héten egészen elképesztő összeg, 370 milliárd forint özönlött lakossági állampapírokba az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján. Ilyen nagy beáramlásra 2022 ősze óta nem volt példa. A rendkívüli kereslet hátterében többek között az áll, hogy számos Prémium Magyar Állampapír sorozat nemrég fizette ki a 2023-as inflációra épülő, 18-19 százalékos kamatokat.
Jövő hétfőtől, azaz március 3-tól új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a konstrukció fontosabb paraméterei nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős, 5,75-6,75% között mozgó kamatozással. Nemrég a FixMÁP-ból is új sorozatot bocsátottak ki, de ott sem változtak a feltételek.
A friss adatok szerint 122 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak február közepén, mint december végén, pedig ez idő alatt két fontos PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény a múlt havi 315 milliárd forintnyi kamatfizetés 40%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 60%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, a kamatok kétharmada továbbra is az állampapírokat keresi. A januárban kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 383 milliárd forinttal csökkent, vagyis a tőke 28%-a választott egyelőre a két konstrukció helyett valami mást. Mindeközben a nagy nyertes továbbra is a FixMÁP, a konstrukció állománya másfél hónap alatt 475 milliárd forinttal 1490 milliárd forint fölé bővült, amivel megelőzte a bónusz állampapír állományát is. Mindez valószínűsíti, hogy a januári PMÁP-kamatok nagyobb összegben a FixMÁP-vásárlásnál jelentek meg. A folyamatok hatására február közepén új rekordra emelkedett a lakossági állampapírokban lévő megtakarítás.
Múlt héten 230 milliárd forint ömlött állampapírba az Államadósság Kezelő Központ bruttó értékesítési adatai alapján. Az előző hetinél jóval nagyobb kereslet hátterében az állhat, hogy számos Prémium Magyar Állampapír sorozat az utóbbi néhány napban fizette ki a 2023-as inflációra épülő, 18-19 százalékos kamatokat.
Február 28-tól új sorozat indul a Fix Magyar Állampapírból, a konstrukció fontosabb paraméterei ezúttal sem változnak: marad a 3 éves futamidő, évi 6,5%-os kamattal. Ezzel egyidőben a Prémium Magyar Állampapír értékesítési időszakát is meghosszabbítják.
Idén eddig összesen közel 250 milliárd forint landolhatott a PMÁP-befektetők számláján a 2033-ban és 2027-ben lejáró konstrukciók kamatfizetésének köszönhetően, de februárban jön csak a 2025-ös pénzeső java. A számok most azt mutatják, hogy ismét csökkent a kereslet az előző hetekhez képest, igaz, a következő pár napban jönnek a legnagyobb összegű kamatfizetések, amelyeknek hatása majd az e heti értékesítési számokban csapódhat le.
Meglepő vagy sem, 47 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak január végén, mint december végén, pedig két fontos PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény a múlt havi 315 milliárd forintnyi kamatfizetés 15%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 85%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, mintegy 100 milliárd forint az intézményi papírokban landolt. Még érdekesebb, hogy a januárban kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 316 milliárd forinttal csökkent, vagyis a tőke 23%-a választott egyelőre a két konstrukció helyett valami mást.
Egy év alatt több mint 5 ezren nyitottak nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ) a Magyar Államkincstárnál. A számlaérték átlagosan 650 ezer forint – közölte a Grantis.
Nemzetbiztonsági fenyegetésre hivatkoznak.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
