A tavalyi évben ugyan visszaesett a cég árbevétele, az idei évben azonban nemcsak, hogy újra növekedésnek indult, de az előzetes várakozásokat is meghaladta. Mi áll ennek a hátterében?
Egy éve tettük közzé a 2028-ig szóló ötéves stratégiánkat, aminek része az árbevétel 59 milliárd forintra növelése. Ennek az első és egyben legnagyobb lépése volt az idei év, amit sikeresen zártunk, a tervezett 29,5 milliárd forintos árbevételt túlteljesítettük, és 31,3 milliárd forintos árbevételt értünk el, míg az EBITDA ennél is látványosabban, háromszorosára emelkedett.
Az árbevétel növekedésnek több eleme van: az egyik a Delta cégek integrációja, ez a több éves folyamat a most zárult üzleti év elején lezárult.
Korábban külön cégként működött a Delta Systems Kft., a Delta Informatika Zrt. és a Delta Services Kft., ezek egyesítése az üzleti stratégiánk része volt. Tavaly június végén zárult tranzakció keretében utolsóként a Delta Informatika Zrt. is a Delta Technologies leányvállalatai közé került, október elsejével pedig beolvadt a Delta Systems Kft.-be, amivel lezártuk ezt a folyamatot, és most már a Delta Systems viszi a csoport teljes informatikai tevékenységét. A most zárult üzleti év az első, amiben a Delta Technologies konszolidált számai tartalmazzák a Delta Informatika Zrt. árbevételét is, ez egyrészt növelte az árbevételt, másrészt – tekintettel arra, hogy a Delta Informatika Zrt. árbevétele szintén teljes mértékben piaci ügyfelektől származott – csökkentette az államigazgatásból származó bevételek arányát.
A másik tényező, hogy a stratégiánk részeként folyamatosan beruházunk tudásbázis-építésbe. Ebben az évben ez az értékesítésben is megmutatkozott: építettük a tudásbázist, kapacitást és szakembergárdát is, amit jól tudtunk lekötni, értékesíteni megrendelésekben és projektekben. Egy üzletágba vagy üzleti területbe való beruházásnál ez nem feltétlenül zajlik ilyen gyorsan, általában hosszabb időt vesz igénybe, mire egy felépült kapacitásállományt jól ki tudunk használni, de idén ez viszonylag gyorsan ment, ezért sikerült ilyen jól ez az év.
Az idei évi eredmények tükrében nem merült fel, hogy a vártnál gyorsabb ütemben valósulhat meg az ötéves stratégia?
A sikeres év megfelelő bázist adhat az öteves terv gyorsabb ütemű megvalósulására, de ennek ellenére óvatosan kezeljük a várakozások emelését, ezért nem változtattuk a jövőbeni várakozásokon, de folyamatosan vizsgáljuk a fejlődési célterületeket, ami alapján az üzleti stratégiánkat is rendszeresen felülvizsgáljuk, finomítjuk.
A most zárult üzleti év bázisához viszonyítva 12-13 százalék közötti átlagos árbevétel növekedési ütemet kell elérnünk, hogy megvalósítsuk a 2028-ra kitűzött célt. Összehasonlításként, a piackutatók 10%-os piacbővülést várnak – ebből is látszik, hogy megalapozott az, amit tavaly elterveztünk. A tervek megvalósulásához a transzparens működés is adott, a strukturális átalakulások eredményeként a Delta Technologies egy tőzsdei holding társaság, az üzleti tevékenységet pedig leányvállalata viszi.
A 2028-as stratégiájuk másik fontos elemét képezik az akvizíciók, hatmilliárd forintot szánnak erre a célra. Milyen akvizíciók valósultak már meg, és mik vannak kilátásban?
Az elmúlt időszakban lezajlott akvizíciók a Delta cégcsoport újraegyesítésével kapcsolatos ügyletek voltak, nem független piaci akvizíciók, de persze ezek során is teljesítettünk minden piaci és szabályozói követelményt.
A korábban, még az NKP program idején elindított akvizíciós tárgyalásainkat a tavaly lezárult tőkebevonással újraindítottuk, és a tervezett 6 milliárdos forrásbevonásból 2 milliárdot már megvalósítottunk. Több előrehaladott tárgyalást folytattunk az elmúlt időszakban, habár ezek egyelőre még nem zárultak sikerrel, jelenleg is egy több cégből álló pipeline-t vizsgálunk az átvilágítási folyamat előtt állva. Biztos vagyok benne, hogy a most folyó üzleti évben ezen a területen is érdemi előrelépést fogunk tudni felmutatni.
Mi az akvizíciók célja? Inkább az üzletfejlesztés vagy az új piacok felé való nyitás van fókuszban?
A stratégiánk fő eleme az értékteremtés, amit magas hozzáadott értékű projektek megvalósításával tudunk elérni. Az akvizíciót nem különálló tevékenységként kezeljük, hanem üzletfejlesztési módszerként.
Két utat látunk ezen a területen; a saját kapacitásaink és tudásbázisunk fejlesztése, építése, bővítése vagy ezt kiegészítve az akvizícióval.
Például a felhő alapú megoldások területe korábban szerepelt az akvizíciós fókuszaink között, végül úgy döntöttünk, hogy saját kompetenciákat építünk ki ahelyett, hogy akvirálnánk egy meglévő piaci szereplőt.
A terveinkben két kulcsmutató szerepel: az egyik az árbevétel, a másik pedig a jövedelmezőségi szint. Árbevétel szempontjából a tervezett növekedési pályát meg tudjuk valósítani a jelenlegi kapacitásainkkal. A különbség az, hogy ha egy projektet saját erőforrással valósítunk meg és nem alvállalkozókkal, akkor ugyanazzal az árbevétellel egy jelentősen magasabb jövedelmezőséget tudunk elérni.
A stratégiánk fontos része, hogy olyan területeken építsünk ki saját kapacitást üzletfejlesztéssel vagy akvizícióval, ahol megfelelő projektmennyiség, munkamennyiség és hozzáadott érték is rendelkezésre fog állni. Ezzel a jövedelmezőségi szintünket kívánjuk növelni, és így próbáljuk elérni, hogy a most 9-10 százalék közötti EBITDA marzsot 12 százalékra emeljük 5 év alatt. Ilyen szempontból másodlagos számunkra, hogy egy akvizíció kedvező hatásokat gyakorol-e az árbevételre, bár ez szintén előfordulhat.
Ugyanakkor a deklarált cél az, hogy regionális piaci szereplővé váljanak. Hogy áll ez az építkezés? Vannak-e célországok vagy olyan régiós cégek, akik akvizíció szempontjából érdeklik önöket?
Jelenleg akvizíció és üzletfejlesztés terén az a célunk, hogy olyan tudásbázist, know-how-t építsünk ki, terméket fejlesszünk vagy vegyünk meg, ami nemzetközileg is értékesíthető. Ilyen lehet például egy olyan szoftvert birtokló cég, aminek a terméke külföldön is értékesíthető.
A második lépés az lesz, hogy külföldre kilépünk tényleges üzleti tevékenységgel, de ez csak középtávon várható, jelenleg Magyarországra koncentrálunk. Emellett regionális szinten piackutatást folytatunk, feltérképezzük, hogy a piacon lévő cégek mennyire jövedelmezőek. Első körben mindenképpen termék oldalon szeretnénk kilépni külföldre.
Ez mikorra várható?
Nagyban függ attól, hogy az akvizíciós folyamataink milyen irányt vesznek, de valószínűleg 2026 előtt nem fog megtörténni.
Hogyan alakul a 2024-es évben az ügyfélkör? Mi van inkább fókuszban, az állami beruházások vagy a magánszektor?
Jelenleg elsősorban arra fókuszálunk, hogy nominálisan növeljük árbevételünket a privát szektorban, de természetesen államigazgatási projekteket is vállalunk. Fontos megjegyezni, hogy a teljes magyar informatikai piac – a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően – 40-50 százalékban függ állami beruházásoktól és a mi kitettségünk is ezen tartomány környékén mozog. Emellett igyekszünk a recurring bevételeink arányát növelni az árbevétel csökkenése nélkül.
A Delta március elején bekerült a BUX-ba, az üzleti évet pedig a standard kategória legnagyobb forgalmú részvényeként zárta. Hogyan készülnek a BÉT prémiumba való átsorolásra, mik a jövőbeli célok a tőzsdén?
Az akvizíciókhoz forrásbevonásra van szükségünk, amit tőkepiaci jelenlét és források által érünk el. Fontos számukra, hogy a tőkepiaci forrásokhoz minél hatékonyabban férjünk hozzá, ezért a befektetők oldaláról nézve folyamatosan vizsgáljuk a különböző lépéseket.
A terveink között szerepel a prémium kategória, de az állandó elemzői megbízás vagy hitelminősítő bevonása is, és folyamatosan vizsgáljuk ezen opciók költség és haszon oldalát is. Jelenleg úgy látjuk, hogy a prémium kategória inkább presztízs, mint hatékony tőkepiaci eszköz, így például most előrébb sorolunk egy állandó elemzői megbízást. Úgy gondoljuk, hogy egy állandó elemzői megbízás, illetve egy rendszeres pénzügyi elemzés hatékonyabban növelnék a Delta felé a befektetői bizalmat.
Ugyanakkor a Delta idén az egyik legjobban teljesítő részvény a BUX-index tagjai közül, mi állhat ennek a hátterében, miért kezdték el most felfedezni a papírt a befektetők?
Úgy gondolom, hogy ennek a hátterében több dolog áll. Az egyik az, hogy a Delta Technologies Nyrt. jogelődjei meglehetősen régóta a tőzsde szereplői különböző formában, tulajdonosi szerkezetünkben jelenleg 4000 magánszemély található. Ez olyan bázist ad – akár a részvény forgalmában is – amit nagyon nehéz egy újonnan tőzsdére lépő cégnek felépíteni.
Emellett az egy éve meghirdetett növekedési stratégiánk fontos eleme volt az intézményi befektetők bevonása. Ebben komoly sikereket értünk el az elmúlt egy évben, mostanra a tulajdonosi részarányban 13 százalékra növekedett az intézményi befektetők aránya, ami szintén erősíti a bizalmat a magánszemély befektetők oldaláról.
Az elnyert beruházások hogyan hatnak az árfolyamra?
A Delta nagyobb cég annál, hogy egy-egy megnyert projekt nagyságrendileg befolyásolná a cégértéket,
nem is tapasztaljuk, hogy egy elnyert projekt önmagában érdemi hatást gyakorolna a részvényárfolyamra, azt inkább az átfogó eredmények, beszámolók alapozhatják meg, ami időszakról-időszakra megerősítheti, hogy jó úton haladunk a hosszútávú terveink megvalósítása felé. Ami szerintem jelentős lökést adott a papírnak, az volt, hogy az idei féléves jelentésünkben már látszódott, a növekedési stratégiánk legnehezebben megugorható első évét sikeresen fogjuk teljesíteni. Emellett persze vannak olyan kisebb tényezők is, mint például a saját részvényvásárlási program, ami nagyon közel esett a május környéki jelentős árfolyamnövekedéshez.
Mennyire van a Deltánál jelenleg fókuszban az ESG célok meghatározása?
Úgy látjuk, hogy a közeljövőben a forrásbevonás egyik legracionálisabb módja a zöld források lesznek, legyen szó hitelről, kötvényekről vagy akvizíciós célcsoportról, ezért igyekszünk ilyenfajta megoldásokat találni. Mindenképpen célunk egy zöld keretrendszer kidolgozása és az ESG minősítés megszerzése.
Mikor számíthatnak a befektetők osztalékfizetésre?
Jelenleg a fejlődés és az építkezés fázisában vagyunk. A 2024. június 30-án zárult üzleti év végére elértünk egy egészséges eladósodottsági szintet, ami a tervekben szereplő további forrásbevonások esetén fontos lehet. Az elsődleges cél az eladósodottsági mutatók egészséges tartományban tartása, ha a további forrásbevonások és a termelődő jövedelmet figyelembe véve is biztosítható, hogy ez ebben a tartományban is tartható, akkor nyílhat meg a lehetőségünk az osztalékfizetésre.
A cikk megjelenését a Delta Technologies támogatta.
Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
