Jelentősen, akár 15%-kal is emelkedhetnek egy főre eső egészségügyi kiadások 2035-re az EU 27 országában, valamint Norvégiában és Svájcban. A globális társadalom elöregedése mellett az éghajlatváltozás közvetlen következményei is növelik ezt a számot, de a kevésbé nyilvánvaló közvetett hatások – a stressz, a rossz alvásminőség, a természeti katasztrófák gyakorisága, az extrém hőmérsékletek miatti kevesebb mozgás – ugyancsak befolyásolják a testi és mentális egészségünket hosszú távon, és mindezek a kockázatok várhatóan lecsapódnak az egészségügyi költségek további növekedésében.
Európa lakosságára a klímakockázatok közül a hőhullámok és a légszennyezettség lehetnek a legnagyobb hatással – Magyarország mindkét tényezőt nézve dobogós.
A klímaváltozás csak 2000 és 2023 között 157 ezer idő előtti halálesetet okozott a kontinensen, amelyek 97%-áért a hőhullámok a felelősek – állapítja meg legújabb, az átalakuló éghajlat és az európai társadalmak elöregedésének összefüggéseit vizsgáló felmérésében az Allianz Research.
A klímaváltozás negatív velejárói közül a hőhullámok mellett az egészségünket leginkább a légszennyezettség befolyásolja. A kontinensen belül Magyarország ezen a területen kifejezetten rosszul áll: a 2021-es adatok szerint hazánk dobogós volt a szennyezett levegő okozta elhalálozások 100 ezer főre jutó számában.
Az idősebb korosztály kiemelten veszélyeztetettnek számít, hiszen az éghajlatváltozás sokkal nagyobb mértékben érinti őket. A klímaváltozás 2000 és 2023 között már 157 ezer idő előtti halálesetet okozott a kontinensen, amely 97%-áért a hőhullámok voltak felelősek. Ráadásul 10 év múlva a jelenlegi 130 millióról várhatóan 152 millióra emelkedik a 60 éves és annál idősebb európaiak száma, ami önmagában is jelentősen emeli az egy főre jutó egészségügyi költségeket. Tovább ront a helyzeten, hogy mi is azon európai országok csoportjába tartozunk, ahol a 80 év felettiek aránya a teljes népességen belül gyakorlatilag a másfélszeresére nőhet 2035-re.
Az elhízottak magas arányát tekintve is hátrányban vagyunk: a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesszel küzdők száma alapján is a kedvezőtlen adottságú országok közé tartozunk. Mivel az elhízott és a túlsúlyos emberek nehezebben viselik az extrém magas hőmérsékletet, ezért a hőhullámok is nagyobb veszélyt jelentenek rájuk az idősek és a kisgyerekek mellett.
Az éghajlatváltozás közvetett hatásai – a stressz, a rossz alvásminőség, a természeti katasztrófák gyakorisága – ugyancsak hatnak a testi és mentális egészségre, ez alól a fiatalok sem tudják kivonni magukat. Az extrém hőmérsékletek miatt ráadásul kevesebbet mozgunk a szabadban, ami az elhízás emelkedéséhez vezethet.
Ezek a kockázatok hosszú távon szintén lecsapódnak az egészségügyi költségek növekedésében, amire pluszban még a fiatalabb korosztályok klímaszorongása is nyomást gyakorol.
Kérdés, hogy ezekre a kihívásokra hogyan készíthetjük fel az egészségügyi rendszereket és a népességet.
Az egy főre jutó, GDP-arányos összes (magán- és köz-) egészségügyi kiadások mértéke nálunk a hatodik legalacsonyabb Európában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján. Ha csak a közkiadásokat nézzük az egészségügyben, akkor a kontinensen a GDP-arányos 4,4%-kal sereghajtók vagyunk.
„Magyarországon nemcsak GDP-arányosan költünk keveset, az elköltött pénz arányának az eloszlása is sajátosságot mutat. Hazánkban az egészségügyi kiadások 72%-a származik állami forrásból, a többit a lakosság saját magának, közvetlenül finanszírozza, például magánegészségügyi biztosításon keresztül vagy gyógyszerért, ellátásáért fizetve” – emelte ki a Portfolio-nak Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. Személybiztosítási Igazgatóságának vezetője.
Vagyis az egészségügyi költségek közel harmada jelenleg magánforrásból biztosított, viszont, ha ez a költés a jelenleginél szervezettebb formában tudna megvalósulni, akár egészségpénztáron vagy egészségbiztosításon keresztül, a magánegészségügy még szélesebb körben válhatna elérhetővé.
Az öngondoskodás terén nagy változásokat hoztak az elmúlt évek
Részben a világjárvány hatására, a magyar lakosság körében növekedés tapasztalható a hajlandóság és a tudatosság terén is, egyre határozottabb elképzeléseik és elvárásaik vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen ellátásra és pénzügyi háttérre van ahhoz szükségük, hogy a hétköznapokban is biztonságban érezhessék magukat. A megtakarítási programok mellett ezért egyre többen döntenek úgy, hogy magán egészségbiztosítást kötnek.
Persze mindezek jelentősen függenek az adott személy vagy család anyagi lehetőségeitől, azonban például az egészségügyi szolgáltatások igénybevételén is jól látható, hogy az állami mellett milyen nagy mértékben emelkedik a magánellátás felé fordulók aránya.
„A magánegészségügyi ellátás már nem számít luxusnak, évről-évre növekszik szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítás népszerűsége. A megelőzés és az ehhez kapcsolódó megfelelő magán egészségbiztosítási tervezés mindannyiunk számára szükségszerűvé vált, hogy megbirkózhassunk az egészségünket fenyegető növekvő kockázattal, és felkészülhessünk az egészségben eltöltött minél hosszabb éveinkre” – fogalmaz az Allianz szakembere.
Megfelelő magán egészségbiztosításon keresztül, vagyis biztosítási díj ellenében, egyre több ember választhatja a magánorvosi szakrendelések és magánklinikák ellátásait. A Mabisz legfrissebb adatgyűjtése alapján hazánkban már 925 ezer ügyfél rendelkezik ilyen biztosítással, amit döntően csoportos szerződéssel, céges, illetve egyéb intézményi, szervezeti keretek között vesznek igénybe.
Nagyon fontos az edukáció, hogy finomítsuk, sőt, megváltoztassuk azt, ahogyan az egyéni egészségbiztosításra gondolunk – amely egy elérhető megoldás a magánellátás igénybevételére. Az egészségbiztosítás mindenkinek megéri
– emelte ki Bencsik Tamás.
A háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai Magyarországon a legmagasabbak között vannak: a GDP 1,8%-át teszik ki, ami a régiós (1,3%) és az uniós átlagnál (1,6%) is magasabb. A hazai egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy az egészségügyi magánkiadásokat nem intézményesült formákban, azaz egészségpénztárakon vagy kiegészítő magán egészségbiztosításon keresztül költjük el.
A magyar családok évente átlagosan 50-100 ezer forintot fordítanak magánorvosra, diagnosztikai vizsgálatokra.
A szakember kiemelte: évente annyi pénzt költenek el magánellátásra, amennyibe egy egészségbiztosítás kerülne, csak nem tudatosul bennük. Ezek a kiadások esetenként lényegesen magasabbak is lehetnek, amelyekért – amennyiben van biztosításuk – nem kell „zsebből”, azaz az adózott jövedelemből fizetni, hiszen azokat fedezi a megkötött egészségbiztosítás.
Mitől függ, hogy mennyibe kerül az egészségbiztosítás magánszemélyként?
Sok tényezőtől függ, hogy havonta mekkora összegbe kerül egy magán egészségbiztosítás, de általánosságban elmondható, hogy havi 15 ezer forinttól már komplex csomagok elérhetők – míg a vállalati egészségbiztosítási csomagok 8-10 ezer forinttól indulnak. Ezért cserébe ingyenes és évente igénybe vehető szűrővizsgálatok is járnak sok csomagban, az egészségmegőrzés, megelőzés ugyanis a biztosító és a biztosított közös érdeke. Vannak csomagok, amelyek révén akár aznapra kaphatunk időpontot az orvosnál.
Egy magán szakorvosi konzultáció 25-30 ezer forint körül mozog, ami 1-2 havi biztosítási díjnak felel meg. Vagyis: ha szerződést kötünk egy biztosítóval, a havidíj fejében akár több konzultációs alkalmat is igénybe lehet venni. De a biztosítás előnyét lefordíthatjuk úgy is, hogy havidíj formájában előre fizetünk a magánegészségügyi ellátásba, cserébe bármikor igénybe vehetjük.
Az egészségügyi szűréseken keresztül a szolgáltatók egyértelműen törekednek arra, hogy támogassák a betegségek kialakulásának megelőzését és az egészséges életmód kialakítását. Az Allianz tájékoztatása szerint Egészségprogramjuknak is része az éves szűrőcsomag, amelynek tartalmát az adott összeghatáron belül az ügyfél tudja összeválogatni.
A cikk megjelenését az Allianz Hungária Zrt. támogatta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
