Közel a nyugdíj? Csökkentsd a kockázatot!
A fenti számítások jól igazolják, hogy célszerű lehet többletkockázatot vállalni, hiszen lényegesen nagyobb megtakarítási összegre tehetünk szerint, mint ha a párnacihában vagy folyószámlán tartjuk a pénzünket.Akkor érdemes viszont csak kockázatos eszközökkel feltöltenünk a portfóliónkat, ha még távol vagyunk a nyugdíjtól, hiszen finoman szólva is kellemetlen, ha kicsivel a nyugdíj előtt egy komolyabb piaci vihar 20%-kal csökkenti összekuporgatott pénzünk értékét.
Éppen ezért érdemes 5-10 évvel nyugdíj előtt, szépen fokozatosan, a hozamokat lefölözve csökkenteni kockázatos kitettségünket és átsúlyozni állampapírba, rövid kötvényalapokba.
Egyes termékekhez (pl. néhány unit-linked biztosítás, illetve egyes bankok NYESZ-számlái), lehet már olyan alapokat is kapni, melyek ezt a stratégiát követik, ezek az úgynevezett céldátum / target date alapok, így még az átváltással sem kell bíbelődnünk.Természetesen fontos megjegyezni, hogy nem érdemes minden pénzünket "egy lapra" feltenni, célszerű minden esetben többféle eszközt választani (vagyis diverzifikálni), ha megtakarítunk.
Nem érdemes időben felaprózni a nagyobb összegeket
Főleg biztosításközvetítők és biztosítási ügynökök érvelnek értékesítés közben az úgynevezett "cost averaging hatással" annak érdekében, hogy a rendszeres díjas unit-linked biztosításokra rábeszéljék ügyfeleiket. A koncepció alapja az Amerikában meghonosított "dollar-cost averaging" technika. Az egésznek a lényege, hogy ha rendszeres időközönként vásárolunk (például minden hónapban 500-500 dollárért) a kiszemelt részvényéből, akkor összességében olcsóbban fogunk tudni hozzájutni a papírhoz, mintha egy összegben tennénk. Az osztalékot zsebre tesszük, ha pedig ralizni kezd a piac, több olyan értékpapír lesz a kezünkben, amely esetében alacsonyabb bázisról emelkedik majd az árfolyam, így jobban kaszálhatunk, mint egy egyösszegű befektetéssel, ha el akarjuk őket adni. Elvileg nemcsak szépen duzzaszthatjuk a zsebünket, hanem a fáma szerint csökkentjük a kockázatát annak is, hogy túl sok pénzt egyszerre elbukunk.Készítettünk egy modellszámítást arról, hogy 1 millió forint befektetésével tíz év eltelte alatt három különböző piacon (török, amerikai és magyar részvények, alapokon keresztül), mennyivel járunk jobban azzal, ha 10x100 ezres részletben vásárlunk be ahelyett, hogy egy összegben befektetjük az egymillió forintot. A válasz röviden: semennyire. A török piacon 77 százalékponttal, az amerikai piacon 168 százalékponttal, a magyar blue chipekkel 112 százalékkal értünk el nagyobb hozamot, ha első évben begurítottuk mind az egymillió forintot ahelyett, hogy kis részletekben pakolásztuk be évente.
Rövid távon adódhat persze olyan helyzet, hogy kapóra jön a cost-averaging hatás, például ha arra játszunk, hogy az általunk kiszemelt befektetési eszköz értéke nagyot esik, majd egy volatilisebb időszak után ismét emelkedésnek indul az árfolyama. Jól tudott járni tehát az, aki havi vagy éves rendszerességgel BUX ETF-et vásárolt 2011-től 2015-ig, alább ezt hatmillió forinttal szemléltettük.
Összességében tehát elmondható, hogy időszakosan (1-5 éven belül), ha a megfelelő piaci ciklust eltaláljuk, jó spekulatív statégia lehet a cost averaging, hosszú távon viszont (például nyugdíj esetén) nagyon ritkán lehet csak kifizetődő, hiszen lemaradunk a nagyobb ralikról, nem spekulatív eszközök esetén (melyeknek árfolyama monoton növekszik vagy kamatot fizetnek) pedig teljesen értelmetlen ezt a taktikát követni.
Ha egy nagyobb összeget szánunk nyugdíjra tehát, érdemes ezt inkább egy összegben befektetni, de fontos, hogy ha lehetőségünk van rá, emellett rendszeres megtakarítást is indítsunk.Kamatos kamat
Mindig célszerű az elért hozamot újabb befektetési eszközök vásárlására fordítani, hiszen jelentősen növelni tudja a megtakarítási egyenlegünket a kamatos kamat. Ezen az ábrán egy 25 éves megtakarítási ciklus alatt, 5%-os hozamot termelő eszközzel számoltunk, a hozam újrabefektetésével és anélkül. Látható, hogy a hozam újrabefektetése több mint 1 millió forintos többlethozamot eredményezett a megtakarítónak.Legális adóelkerülés
Az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítások (NYESZ, nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár) mellé nemcsak szja-jóváírást lehet igényelni, hanem ha lejáratig tartjuk őket, adómentesek is, így megspóroljuk többek közt a befektetési alapok, részvények, kötvények, betétek hozamára fizetendő 15%-os kamatadót, szja-t is.Ha lejárat előtt feltörjük ezeket a termékeket, előfordulhat viszont, hogy adóznunk kell, az alábbi paramétereknek megfelelően:
Ezen kívül
- dönthetünk úgy is, hogy befektethetünk egy összegben tartós befektetési számlára (tbsz) is, erre nem jár adójóváírás, viszont itt három év elteltével 10%-ra mérséklődik a kamatadó, öt év után pedig adómentesen juthatunk befektetésünkhöz. A tbsz lejártakor új számlát indíthatunk.
- Egyszeri díjas, nem nyugdíjcélú életbiztosításon megtakarítva feleződik az szja teher három év alatt, öt év után pedig adómentes lesz, míg rendszeres díjas életbiztosításon ugyanez öt és tíz év alatt történik meg.
Célszerű tehát nem hozzányúlni a nyugdíjcélú megtakarításunkhoz akkor sem, ha kell a pénz, hiszen az adóelőnyök mellett időskori önmagunktól vesszük el a pénzt.
Vigyázz, infláció!
Bár a fenti modellekben nem számoltunk az infláció hatásával, lezárásképp fontos megjegyezni, hogy nominálisan hiába hízott hatalmasra pár évtized alatt a nyugdíjcélú megtakarításunk, reálértéken sokkal kevesebbet ér majd a vagyonunk.Az alábbi számításban évi 240 ezer forint 35 éves befektetésével számoltunk, az MNB hosszú távú, 3%-os inflációs prognózisa mellett. Jól látható, hogy a párnacihában kuporgatott összeg reálértéken a befizetett tőke nominális értéke alá zuhant, a bankbetét pedig alig 1,5 millió forint hozammal tudta gyarapítani a megtakarításunkat.
Az alábbi ábrán pedig összeszedtük, hogy az infláció 35 év alatt mennyit ront megtakarításunk vásárlóerején, ha a fentiekhez hasonlóan, hozamot nem számolva 3%-ot veszít reálértékéből a megtakarításunk minden évben. Látható, hogy bizonyos esetekben akár tízmilliós különbségekről lehet szó.
Az infláció kivédésére is léteznek természetesen befektetési eszközök, például inflációkövető lakossági állampapírok Prémium Magyar Állampapír fantázianév alatt.
Összegzés
Összefoglalva tehát:- Érdemes minél korábban elkezdeni megtakarítani.
- Nem érdemes arra várni, hogy beesik nyugdíj előtt egy nagyobb összeg, például egy ingatlan eladásából, célszerű rendszeresen, kisebb összegeket félretenni.
- A hozamot fektessük be újra, a kamatos kamatnak hatalmas ereje van.
- Ha egy nagyobb összeggel rendelkezünk, érdemes időben nem felaprózni, hanem egyszerre befektetni (a diverzifikáció persze itt is fontos).
- Érdemes kihasználni a 20%-os adójóváírást és az adómentességet.
- A nyugdíjra szánt megtakarításhoz ne nyúljunk hozzá nyugdíjig, bármennyire csábító is a kövérebb számlaegyenleg.
- Bár a cikkben nem ecseteljük részletesen, fontos kérdés az is, hogy milyen szolgáltatói díjak mellett indítunk el egy nyugdíjcélú megtakarítást, hiszen a legtöbb szolgáltató mind a tőkéből, mind a hozamból lecsippent. Erről a témáról legutóbb itt és itt írtunk.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ