A török líra dollárral szembeni árfolyamát a Goldman Sachs elemzői 12 hónap múlva 1,63-ra várják, ami a líra több mint 10 százalékos erősödését jelentené a jelenlegi szintekről. A növekedési problémák csillapítása érdekében az elemzők többsége azonban elképzelhetőnek tart további kamatvágást, különösen a 2012-ben enyhülő inflációs nyomást figyelembe véve, ami önmagában a líra leértékelődését segíti. Emellett elképzelhető a tartalékráták csökkentése, illetve az egy napos kamatláb mérséklése is.
Kifejezetten jó hír viszont a török eszközök szempontjából, hogy az S&P befektetési kategóriába minősítette fel a lírában denominált török állampapírokat, a külföldi devizában denominált kötvények azonban továbbra is BB azaz spekulatív besorolással rendelkeznek. A külső adósság gyengébb besorolását a folyó fizetési mérleg magas hiánya, és az ebből adódó jelentős külföldi finanszírozási igény magyarázza, amely miatt az ország fokozottan ki van téve külső sokkhatásoknak. A többi nagyobb hitelminősítőnél (Fitch, Moody’s) Törökország egy fokozattal a befektetési kategória alatt van, de felminősítésre 2012 közepe előtt nem kell számítani az RBS szerint.
Bár az S&P felminősítése miatt lehet spekulatív tőkebeáramlásra számítani, a hosszabb távon gondolkodó befektetők várhatnak a további felminősítésig. Az azonnali részvénypiaci árfolyam reakciók (4 százalékot szárnyalt a török piac a felminősítés hírére) mellett később még jelentősen nőhet a török eszközöket kereső tőke, további felminősítés esetén. Az ország gyors növekedése ellenére a legtöbb befektető a magas külső hiány miatt alulsúlyozta Törökországot az elmúlt években, de a folyó fizetési mérleg hiány csökkenésével eltűnhet az alulsúlyozás. Az ország további felminősítését ráadásul látszólag a piac már megelőlegezte, hiszen a kötvények nem fizetésére köthető piaci biztosítás díja (credit default swaps, CDS) nagyjából megegyezik a befektetési kategóriába sorolt orosz és lengyel állampapírokéval - magyarázta Loncsák András.
Összességében tehát a török gazdasági lassulásra válaszul a jegybank további lazító lépésekre szánhatja el magát, akár már idén, ami önmagában a líra további gyengüléséhez vezetne. Ugyanakkor a jegybank látszólag elkötelezett a líra leértékelődését célzó spekuláció megfékezésére, például direkt devizapiaci beavatkozással. A várakozások szerint a lassuló gazdaság és a gyengülő líra ugyanakkor javíthat az ország már-már kritikusnak nevezhető külföldi pozícióit. Az S&P a lírában denominált török állampapírokat már befektetési kategóriába minősítette fel, a folyó fizetési mérleg hiányának mérséklődésével pedig feltételezhetően így tenne a devizás kötvényekkel is.
A török részvénypiac árazása
A török részvénypiac 2010 novemberében járt utoljára a csúcson, azóta kisebb megtörésekkel folyamatosan esett egészen augusztus közepéig, a török jegybank kamatcsökkentéséig. Azóta, hogy augusztus 9-én a jegybank váratlanul fél százalékos kamatcsökkentést jelentett be, a török részvények jelentősen folyamatosan emelkedtek, felülteljesítve mind a régiós, a feltörekvő és fejlett részvénypiacok teljesítményét. Augusztus 10-e óta az MSCI Turkey index több mint 20 százalékot szárnyalt.
A török részvények árazását tekintve már kevésbé nevezhetőek vonzónak, de túl drágának sem mondhatók. A 12 havi előretekintő P/E ráta (nyereség arányos árfolyam) alapján a török részvények a régióhoz viszonyítva igen drágák, hiszen míg a török piac P/E rátája 8,85, addig az EMEA régióé 7,37. A feltörekvő piacokhoz viszonyítva viszont az elmúlt havi felülteljesítés ellenére is viszonylag kedvező a piac értékelése.
A könyv szerinti értékhez viszonyítva hasonló képet láthatunk, a török piac értékelése nagyjából a feltörekvő országok átlagos értékelésével megegyező, míg a régiónál némileg drágábbnak tekinthető, 1,37-es P/BV mutatójával.
Hogy fektethetünk be?
A magyar befektetési alap piacon kifejezetten a török részvénypiacokat kereső befektetési alapból kettőt találni (több különböző sorozattal). Az egyik az Aegon IstanBull Részvény alapja, amely benchmarkként 95 százalékban a TR20I Indexet 5 százalékban a ZMAX indexet tartja. Az alap főként a török pénzügyi szektort keresi befektetéseivel, amit jól mutat, hogy a portfóliójának több mint 50 százalékát pénzügyi részvények teszik ki, 5 legnagyobb vállalatából pedig 4 bank.
A másik hazai forintban is elérhető befektetési alapot az OTP kínálja. Az OTP Török Részvény Alap hasonló referencia indexet követ mint az Aegon alapja, augusztus végén portfóliójában a részvények aránya 96 százalék volt. A portfólió nagy részét bankpapírok teszik ki, amit mutat, hogy a legnagyobb pozíciókkal a Garanti Bankban, az Akbankban, az Is Banka-ban rendelkezik. Az alap stratégiáját képezi jelenleg a gyengébb török líra nyerteseinek számító exportorientált cégek felülsúlyozása, illetve a stabil hazai üzleti modellel rendelkező, és a korábbi korrekciónak köszönhetően olcsóvá vált cégek arányának növelése.
A két magyar alap mellett persze még több olyan külföldi befektetési alap is kapható hazánkban, amely a török részvénypiac teljesítményéből igyekszik profitálni. Ilyen alapot kínál a BNP Paribas, és a HSBC is. Emellett a hazánkban is számos brókercégnél és online platformon is elérhetők a török részvényindexeket követő tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) és CFD-k.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ