A nagyok sem érezhetik magukat biztonságban.
Kozek András, az Allianz csoport Élet és nyugdíj területekért felelős divízió vezetője szerint mindenképpen számolnak a magán ág fenntartásával, hosszú távú pénzügyi tervüket is erre építették. A divízió vezető szerint a befizetésekre vonatkozó költségkorlát ellehetetleníti a pénztár rentábilis működését, például a Pénztáraknak a befolyó tagdíjakból működésre levonható díj kétharmadát felügyeleti és garancia díjként ki kell majd fizetniük. A terveikben ennek megfelelően azzal számolnak, hogy a csoporthoz tartozó Biztosító az elkövetkező években anyagi támogatást nyújt a Pénztárnak a működés finanszírozásához. A divízió vezetője úgy véli, hogy míg korábban a magán ág fenntartása jó üzletnek bizonyult, addig most már a túlélés a cél. Az Allianz csoporthoz tartozó ügyfelek bizalmának megtartása érdekében a szolgáltató nem engedheti meg, hogy megszüntesse a működést. Kozek András szerint legkorábban egy-két éven belül lehet arra számítani, hogy a hatályos szabályozói feltételek enyhülnek, leginkább itt a működési költségekre levonható díjak emelésére, illetve a felügyeleti díjak csökkentésére kell gondolni. A nemzetközi példáknak például megfelelne a 0,9 százalékos díj, ha azt nem a befizetésekre, hanem a vagyonra vetítve kellene érteni.
Kozek András szerint nyitottak a beolvadásra más pénztárakkal, a piaci tendencia viszont egyelőre az, hogy a kisebb pénztárak inkább a végelszámolással, felszámolással történő megszűnés mellett döntenek, mint a beolvadás mellett, pedig utóbbi alternatívának lennének előnyei is. Vélhetően a beolvadásra a legjobb időpont 2011. szeptember 30, vagy december 31 lehet, hiszen a visszalépő tagokkal pontosan el kell számolniuk a pénztáraknak, és csak azt követően lehet egy ilyen döntést meghozni.
Az AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, Bangáné Jarecsni Rita szerint bár még jelenleg vizsgálják a magánnyugdíjpénztári ágazat további működésének feltételeit, a maradási létszám ismeretében az ágazat fenntartására törekednek. A pénztárak kiadási oldalán sok olyan fix tétel szerepel (Garanciaalap díj, PSZÁF díj), ami a bevételek többségét elviszi, a díjbevétel megmaradó 40 százalékából pedig nem könnyű az adminisztrációt és az informatikai rendszert fenntartani. Már a múlt évben számos intézkedést tettek a költségcsökkentés érdekében, így létszámleépítés is történt, azonban más eszközökre is szükség lesz a jövőben a pénztári ágazat fenntartható finanszírozására. A pénztár vezetője szerint nyitottak más pénztárak beolvadási szándékára, már érkezett is hozzájuk ilyen megkeresés.
Az ING Nyugdíjpénztár kapcsán Borza Gábort, az ING Biztosító és ING Pénztárszolgáltató Zrt. pénzügyi vezérigazgatóhelyettesét kérdeztük, aki szerint a magánpénztári ág fenntartásában érdekeltek, és ennek szellemében készítik el a pénzügyi tervük frissített változatát. A 2011 működésre már korábban is fel voltak készülve, hiszen voltak tartalékaik, azonban 2012-től egy nagyon átgondolt rendszerben kell működniük, miközben bíznak abban, hogy a költségszinteket a kormányzat olyan szinten állapítja meg, hogy a pénztárban maradást választó tagok valóban maradhassanak egy működő rendszerben. A jelenlegi struktúrában ugyanis a vagyonarányos felügyeleti díjat folyó bevételekből kell fizetni, mindezt azt jelenti, hogy 5-10 év múlva a teljes működési elvonást erre a célra kellene a pénztárnak fordítania.
A költségcsökkentést, illetve a működés racionalizálását már megkezdték, a finanszírozhatóságot pedig egyszerűsítéssel, illetve beszállítókkal való együttműködés keresésével próbálják megoldani. A magánpénztárba érkeznek új belépők, viszont nem tudják egyelőre felmérni, hogy milyen taglétszámnál lennének nullszaldósak, hiszen sok függ attól, hogy milyen adminisztratív elvárások lesznek meghatározva a már visszaléptetett tagokkal kapcsolatban. Az ING Nyugdíjpénztár piacvezetőként teljesen nyitott más pénztárakkal a megállapodásra, legyen szó akár beolvadásról, akár átlépésekről.
Az OTP Magánnyugdíjpénztár a jövőben is működtetni kívánja a pénztárat és fenn kívánja tartani eddigi szolgáltatásait. Az OTP Magánnyugdíjpénztár elsősorban a maradó pénztártagok maradéktalan kiszolgálását helyezi előtérbe, hiszen a több mint 18 ezer maradó pénztártag egy nagyon meghatározó pénzügyi kérdésben döntött a magánnyugdíjpénztári tagság mellett, és szeretnénk ezt a bizalmat "megszolgálni". Mindezek mellett természetesen hangsúlyt helyezünk új tagok szerzésére is, és ezen a területen más pénztárakkal való együttműködés is szóba jöhet - áll az OTP-től kapott állásfoglalásban.
A magánnyugdíjpénztár a megváltozott szabályozási környezet által meghatározott feladatok és módosult működési költségek figyelembe vételével már 2010-ben elkezdte a pénztár szükséges átszervezését - ez jelenti a munkavállalói létszám módosítását, illetve az infrastrukturális háttér racionalizálását is. A költségek szempontjából is a közeljövőre nézve az egyik legfontosabb kérdés a tagokkal való elszámolás ütemezése. A több mint 700 000 taggal való pontos, tételes elszámolás időigénye mintegy 2-3 hónap lenne. Amennyiben azonban a végrehajtó kormányrendelet ennél rövidebb határidőt szab a tagokkal való elszámolásra - az csak külön, nagy informatika beruházásokkal és átmenetileg munkaerő-átcsoportosítással lenne megvalósítható.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
