Íme a számok: belendítheti a gazdaságot a vállalkozóknak szánt Demján Sándor Program

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A Demján Sándor Program célkitűzései és relevanciája

A gazdasági semlegesség a magasabb GDP-növekedési pálya feltételeit teremti meg, amelyet a kormány Új Gazdaságpolitikai Akcióterve is támogat. Az akcióterv vállalkozásokat érintő pillére a Demján Sándor Program (DSP), amely a kkv-szektor teljesítményének fokozásán keresztül célozza meg a magyar gazdaság dinamizálását. A – társadalom jelentős részének megélhetését biztosító – kkv-szektor támogatása azért szükséges, hogy a cégek a hatékonyságuk és a versenyképességük növelése révén méretugrást tudjanak végrehajtani. Ennek az elérését a program kedvezményes hitelkonstrukciókon, támogatásokon, valamint tőkeinjekciókon keresztül célozza meg, ezáltal pedig hozzájárul a kormány 2025-ös GDP-növekedési célkitűzésének megvalósulásához is. Bár a Demján Sándor Program eredetileg 1 400 milliárd forint keretösszeggel került meghirdetésre, a Széchenyi Kártya Program 2025. februárban bejelentett további kamatkedvezményei révén az előzetesen vártnál 150 milliárd forinttal több juthat a kkv-szektorhoz, amellyel már összesen 1 550 milliárd forintra emelkedik a DSP révén gazdaságba kerülő források összege.

A Demján Sándor Program által biztosított kedvezményes hitelkonstrukciókra azért is szükség van, mert a gazdaságban a jelenlegi kamatkörnyezet továbbra is visszafogja a piaci hitelezés dinamikáját. Bár – a dezinflációs folyamatok eredményeként – a 2023. májusi 18%-ról 2024. szeptemberre 6,5%-ra csökkent az MNB irányadó kamata, ez még jelenleg is 7-9% körüli forinthitel-kamatokat eredményez. Mivel 2024 során a kamatok a korábban vártnál lassabb ütemben csökkentek, a piaci – és azon belül kifejezetten a beruházási célok vezérelte – hitelezés az elmúlt hónapokban még nem tudott érdemben megindulni. A vállalkozások helyzetét a tavalyi év második felében az is nehezítette, hogy az EXIM kedvezményes kamatozású Baross Gábor Hitelprogramja is kifutott 2024 közepén. A fentiek eredményeként a Demján Sándor Program a támogatott hitelkonstrukcióinak köszönhetően 2025-ben érdemi lendületet adhat a magyar gazdaság teljesítményének és egyben a beruházási hitelpiacnak (1. ábra).

A Demján Sándor Program elemeinek gazdasági hatása

Az EXIM szakértői becslése alapján a Demján Sándor Program 1 550 milliárd forint összértékben bejelentett elemei – az importtartalom figyelembevételével – az elkövetkező évek során összesen mintegy 844 milliárd forint többlet-GDP-t eredményezhetnek a gazdaságban, amely az éves GDP 0,95%-át jelenti. A fentieken túlmenően további jelentős növekedési többletek realizálódhatnak majd az új beruházások termelésbe való bekapcsolódása eredményeként is, valamint a megvalósuló szakmai szolgáltatások már rövid távon erősíthetik a vállalkozások versenyképességét. Továbbá a Demján Sándor Program a kedvezményes hitelkonstrukcióin keresztül a beruházási hitelpiacnak is érdemi lendületet adhat 2025-ben: a résztvevő vállalatok összesen mintegy 101 milliárd forint kamatmegtakarítást érhetnek el a teljes futamidő alatt, amely számottevően hozzájárul a vállalati versenyképesség javulásához. A kamatmegtakarítás számításakor az újonnan meghirdetett kormányzati intézkedések kamathatásainak becslésére került sor, míg a vállalkozásfejlesztési uniós programok esetében mindez nem került számszerűsítésre.

A gazdasági hatások számszerűsítésekor az alábbi szakértői feltevések alkalmazására került sor. Egyfelől, a beruházási célú összegek mintegy 60%-a eredményezhet addicionális fejlesztéseket, ugyanis a program nélkül a projektek jelentős része vélhetően azért nem realizálódna, mert a vállalkozások a jelenlegi piaci kamatok mellett nem szeretnének hitelt felvenni. Mindazonáltal a program szakmai szolgáltatásokat (digitalizáció, honlapkészítés, marketing, képzések) célzó elemei várhatóan magasabb arányban, mintegy 90%-ban lehetnek addicionálisak, ugyanis látens keresletet teremthetnek a vállalkozások körében. Továbbá a hatásszámítások elkészítésekor egyes esetekben az elvárt, illetve az – elmúlt időszak tapasztalatai alapján – várható önerő mértéke is figyelembevételre került, ugyanis ezek az összegek is számottevően gyarapítják a növekedési hatásokat. A programban résztvevő vállalatok esetében a kamatmegtakarítás becslésére is sor került, amelynek során a kedvezményes hiteltermékek kamatterhe, valamint a hasonló feltételek mellett igénybe vehető, de piaci alapú hitelek kamatterhe közötti eltérés került számszerűsítésre.

Az alábbiakban részletesen bemutatásra kerülnek a Demján Sándor Program egyes elemeinek gazdasági hatásai:

• Az Exportösztönző Hitelprogram keretei között az EXIM újraindította a korábbi népszerű exportfókuszú termékeit összesen 350 milliárd forintos keretösszeggel, amelyen belül a hitelcélok között a beruházási, a zöld beruházási és a lízingcélok egyaránt szerepelnek. Az Exportösztönző Hitelprogramban résztvevő vállalkozásoknak köszönhetően – a várható önerő mértékét is számításba véve – az elkövetkező időszakban összesen mintegy 220 milliárd forint többlet-GDP keletkezhet a gazdaságban, amely az éves hazai GDP 0,25%-át jelenti. Továbbá a kedvezményes finanszírozási feltételeknek köszönhetően a Hitelprogramban résztvevő vállalkozások összesen nagyságrendileg 7 milliárd forint kamatmegtakarítást érhetnek el, és a kereskedelmi bankok által kevésbé finanszírozott hitelcélok esetén juthatnak fix kamatozású forráshoz.
• A Széchenyi Kártya Program beruházási és lízing hiteltermékei jelentősen kedvezőbb – a korábbi 5% helyett – 2024 novemberétől 3,5%-os, 2025 februárjától 3,0%-os kamatszinten igényelhetők. Így az újabb kamatkedvezménynek köszönhetően – a korábban becsült 150 milliárd forint helyett – már várhatóan 300 milliárd forintnyi új beruházási hitel kihelyezésére kerülhet sor az elkövetkező időszakban. Mindez – a várható önerővel kiegészítve – nagyságrendileg 175 milliárd forint növekedési többletet eredményezhet a gazdaságban, amely az éves GDP 0,2%-át teszi ki. Emellett a piaci kamatszintek és a támogatott 3,0%-os kamat közötti jelentős eltérés a vállalkozások számára összesen mintegy 82 milliád forint kamatmegtakarítást jelenthet a futamidő alatt.
• A KKV Tőkefinanszírozási Program fókuszában a vállalkozások méretugrásának elősegítése áll, amelynek érdekében kapacitásbővítések, valamint digitalizációs- és energiahatékonysági beruházások támogatására kerül sor 100 Mrd forintos keretösszeggel. A dinamikus növekedést tervező vállalkozások évi 5%-os kamaton juthatnak 6 éves időtartamra 100-200 millió forintos fejlesztési forráshoz. Mindez önerő nélkül valósul meg, és az elkövetkező időszakban összesen 40,8 milliárd forint többlet-GDP-t eredményezhet, amely az éves GDP 0,05%-át jelentő összeg. A kedvező finanszírozási feltételek eredményeként a vállalkozások mintegy 12 milliárd forint kamatmegtakarítást realizálhatnak.

• Az „1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program 48 milliárd forintos keretösszeggel, vissza nem térítendő támogatás formájában érhető el, amely mellé 50%-os önerő szükséges a vállalkozások részéről. A program elsődlegesen az eszközbeszerzést támogatja, emellett pedig digitalizációs és megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések is finanszírozhatóak az összegből. Az elvárt önerő hatását is számításba véve, a program eredményeként mintegy 39,2 milliárd forint többlet GDP teljesítmény realizálódhat, amely az éves GDP 0,04%-ának megfelelő összeg. A kkv-szektor kiemelt érdeklődést mutatott a program iránt, ugyanis 2025. január végéig 1 885 vállalkozás összesen 137 milliárd forintra nyújtotta be a pályázatát.
• A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Program a hazai kkv-szektor digitális átállását segíti elő, amelynek során erősíti online jelenlétüket és növeli e-kereskedelmi aktivitásukat. A 9 milliárd forint keretösszegű kormányzati támogatást többek között weboldal kialakítására, a honlap tárhelyének biztosítására, tartalomfejlesztésre, webshop létrehozására vagy kibervédelemre fordíthatják. Mindez önerő nélkül valósul meg, és közvetlen módon 5,9 milliárd forint nominális GDP-hatást eredményezhet az elkövetkező két év során összesen, amely az éves GDP-arányában 0,01%-os összeget jelent. Közvetett csatornákon keresztül a vállalkozások digitalizációs előrelépése hosszú távon is támogatja a cégek versenyképességének erősödését.
• A Demján Sándor Programon belül a legnagyobb súlyt a vállalkozásfejlesztési uniós programok képviselik 650 milliárd forint keretösszeggel. A támogatott tevékenységek fókuszát a kkv-k technológiai megújítása, az innovációra alapuló fejlesztések, a zöld megoldások bevezetése, valamint a vállalkozói készségek fejlesztése jelentik. A vállalkozásfejlesztési uniós programok – a hazai társfinanszírozási aránnyal kiegészülve – az elkövetkező évek során összesen mintegy 363 milliárd forint növekedési többletet eredményezhetnek a magyar gazdaságban, amely az éves hazai GDP 0,41%-át jelentő összeg. Mindez érdemi előrelépést jelenthet majd a vállalkozások versenyképességének erősítésében.
• Az EXIM és a Nemzeti Tőkeholding Zrt. közreműködésével elindult az 50 milliárd forint keretösszegű Kifektetési Hitel- és Tőkeprogram, amely kedvezményes kamatozású hiteleket, hitelfedezeti garanciákat és tőkefinanszírozást biztosít a vállalkozásoknak annak érdekében, hogy külföldi üzleti lehetőségeket tudjanak kiaknázni. Mivel a kifektetések hatására jellemzően az országhatáron kívül realizálódik gazdasági teljesítmény, ezek az ügyletek közvetlen hazai GDP-hatást nem eredményeznek, mindazonáltal erősítik a vállalkozások versenyképességét, így a későbbiekben közvetett módon – például a vállalati profitok hazautalásán és elköltésén keresztül – hozzájárulhatnak majd a magyar gazdaság növekedéséhez.

Összességében megállapítható, hogy a Demján Sándor Program érdemi, a GDP közel 1%-át jelentő lendületet ad a kkv-szektornak az elkövetkező időszakban (3. ábra): a vállalkozások a versenyképességük erősödése révén megvalósíthatják a méretugrásukat, amelyet a digitalizációban történő előrelépésük is támogat majd. Kedvező, hogy a DSP hatására jelentkező többlet gazdasági teljesítmény több mint a felét, a GDP 0,54%-át jelentő összeget az újonnan meghirdetett és elindított kormányzati programok eredményezhetik. Mivel a Demján Sándor Program keretei között megvalósuló fejlesztések az elkövetkező években fokozatosan realizálódnak majd, ezért a bemutatott gazdasági hatások is elnyújtva jelentkeznek. Ráadásul a számszerűsített közvetlen hatásokon túlmenően, közvetett módon további jelentős növekedési többletek realizálódhatnak majd az új beruházások termelésbe való bekapcsolódása eredményeként is, tartósan beépülve a magyar gazdaság teljesítményébe.

A cikk szerzője Dr. Berta Adrienn, az EXIM Magyarország üzleti vezérigazgató-helyettese.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images