Decemberben debütált a BÉT-en a Gránit Bank: mik az elmúlt hónapok legfontosabb tapasztalatai, hogy értékeli az azóta eltelt időszakot?
A Gránit Bank decemberi debütálása a Budapesti Értéktőzsdén jelentős mérföldkő volt, mondhatjuk, hogy a tavalyi IPO keretében a bank történelmet írt, hiszen az elmúlt 25 év legmagasabb összegű tőkeemeléssel egybekötött nyilvános részvénykibocsátását valósította meg. Az előzetesen tervezett 7 milliárd forint helyett, háromszoros, azaz 21,46 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, amelyből 17,7 milliárd forintot fogadtunk el.
A statisztikák szerint 2016 óta a Gránit Bank az egyetlen bank a régióban, aki friss tőkét tudott bevonni a tőzsdére lépéskor. A kibocsátási ár 14 500 forint volt, amely az iparági átlagot meghaladó P/BV értékeltséget jelent. Ezzel a befektetők validálták az innovációkra épülő digitális üzleti modellünket, amelynek köszönhetően évről évre a szektorátlagot meghaladó növekedést, költséghatékonyságot és profitabilitást tudunk felmutatni.
Az IPO keretében megvalósított tőkeemelés különleges volt abban az értelemben is, hogy a lakossági befektetők mobil applikációnkon keresztül is jegyezhettek Gránit részvényt, amivel bebizonyosodott, hogy a korábban csak papíralapon működő részvényjegyzési folyamat is lehet egyszerű, digitális és magas ügyfélélményt biztosító. A tőzsdei kibocsátás révén 1.864 új tulajdonosa lett a banknak, közülük 1.243-an (67%) a mobil appon keresztül váltak részvényessé.
Mint minden a tőzsdén lévő vállalat, mi is szoros figyelemmel kísérjük a piac reakcióit.
Az elmúlt hozzávetőlegesen másfél hónap során értékes visszajelzéseket kaptunk, és ez az időszak egyben arra is szolgált, hogy tovább építsük és erősítsük a befektetői bizalmat.
Hogy értékelné az árfolyam mozgását a bevezetés óta eltelt időszakban? Mire számít a következő hónapokban?
Természetesnek tartom, hogy az árfolyam folyamatosan változik, de trendszerűen a Gránit részvény árfolyamának emelkedésére számítok. A kibocsátás után a részvényár azonnal kilőtt és meghaladta a 16 000 forintot. Később az árszint visszakorrigált, és az elmúlt másfél hónapban a kibocsátási ár körül mozog. A részvények árfolyamát fő szabály szerint a piaci kereslet és kínálat határozza meg. Ezért bízom abban, hogy a Gránit Bank azon befektetési értékajánlata, amely a tavaly év végi nyilvános tranzakció során háromszoros túljegyzést eredményezett, hosszabb távon is élénk keresletet támaszt a részvény iránt a piacon, amely jótékony hatással lesz az árfolyamra.
A részvény forgalma folyamatosan a BÉT részvényszekciója összforgalmának felső harmadában van, ami lehetőséget teremt arra, hogy mihamarabb bekerüljünk a BUX indexbe.
Milyen tényezők befolyásolhatják a mozgását hosszútávon?
A részvényárfolyamok alakulását az adott cég fundamentumai és a ráható külső tényezők határozzák meg. Erős és stabil fundamentumokkal rendelkezünk, ami pozitívum a részvényárfolyam vonatkozásában, de a mindenkori geopolitikai helyzet, valamint a globális és a hazai makrokörnyezet is mozgathatja az árfolyamot.
E tényezők mellett persze a digitális bankolás terén elért versenyelőnyünk mindenkori fenntartása is kulcsfontosságú a részvényesi érték további növelésében. Ebben kiemelt szerepe lesz, számos olyan innovációnknak, amelyeken már jelenleg is dolgozunk, itt elsősorban az agentic mesterséges intelligencia alapú digitális banki fejlesztéseinket emelem ki. Biztos vagyok abban, hogy az innovációra és az ügyfélélményre helyezett hangsúly révén hosszú távon is erős megtérülést tudunk biztosítani.
Mennyire nőtt a részvények iránti érdeklődés az elmúlt hetekben? Érezhető, hogy a kisbefektetők keresik az állampapírhozamok helyét?
Eddigi tapasztalataink szerint élénk érdeklődés mutatkozik a Gránit Bank részvényei iránt. A tavaly év végi első kereskedési napon például 400 millió forint napi forgalom volt a részvényben 428 darab kötéssel, ami erős nyitás volt.
Pozitív trendként látom, hogy a magyar gazdaság, a vállalati szektor és a tőkepiac iránti bizalom egyre erősödik,
aminek köszönhető, hogy a lakosság kezében lévő BÉT részvények állománya 2016 óta ötszörösére növekedett. A BÉT-en kereskedett részvények az elmúlt két évben jól teljesítettek, a BUX index emelkedése a régióban átlag feletti volt.
Mik azok a fejlesztések, amiket a részvénykibocsátással terveznek megvalósítani? Hol tartanak ezek a folyamatok?
A bevont friss tőkét a kibocsátási tájékoztatóban jelzett célok mentén tervezzük felhasználni, azaz 50%-ot vállalati és lakossági hitelezési volumenbővítésre, 35%-ot további üzletfejlesztésre és nemzetközi terjeszkedésre, a fennmaradó 15%-ot pedig mesterséges intelligencia alapú innovációkra fordítjuk.
Címlapkép: Hegedüs Éva és Virág Barnabás, az MNB alelnöke a BÉT Legek díjátadón Fotó: BÉT
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
