Új pénzügyi modellre áll át Magyarország, így állunk a többi országhoz képest

Palkó István

2024. március 23. 06:00

A magyar bankszektor 32 százalékos GDP-arányos hitelállománya továbbra is jelentősen elmarad az európai országok és a régió átlagától is, és ez érdemi tartalékot jelent a hitelezés további prudens bővülése szempontjából – állapította meg a jegybank e héten közzétett Versenyképességi jelentése. A kiadvány „Új pénzügyi modell” fejezete részletesen bemutatja, mennyire fejlett a magyar bankszektor, illetve a hitel- és a tőkepiac nemzetközi összevetésben, illetve hogy állunk a digitalizáció kihasználásában. Ennek lényeget foglaljuk össze az alábbiakban.

Hitelezés 2024

Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciáján, érdemes mielőbb regisztrálni a rendezvényre!

Információ és jelentkezés

Magyarország a pénzügyi versenyképesség különféle szempontjai alapján megképzett mutató, az „Új pénzügyi modell” területén 45,6 ponttal a 23. helyezést érte el a 27 uniós tagállamból 2023-ban. 2022-höz képest 2,1 ponttal csökkent hazánk eredménye, amely így továbbra is alacsonyabb az Észak TOP5 (59,7 pont), az EU (53,2 pont) és a V3 (52,7 pont) országok átlagánál is – hívta fel a figyelmet a jegybank, hozzátéve: a magyar pontszám csökkenésében főként a bankok sajáttőke-arányos jövedelmezőségének a romlása, illetve a vállalatikötvény-állomány mérséklődése játszott szerepet.

A koronavírus-járvány idején bevezetett jegybanki és állami programoknak köszönhetően tovább bővült a magánszektor hitelállománya 2020-2021-ben, a jelentős nominális GDP-növekedés miatt azonban ismét csökkenésnek indult a GDP-arányos hitelállomány, és megközelítette a historikusan alacsony 30 százalékos szintet. 2022 végén a hazai szektor 32 százalékos értéke továbbra is jelentősen elmaradt mind a régió, mind pedig az eurozóna átlagától, és jelentős tartalékot jelent a hitelezés prudens bővülése számára.

Bár lassult, nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas és széles bázisú növekedési ütem jellemzi a hazai vállalati hitelállományt, melyhez az állami hitel- és garanciaprogramok is hozzájárultak. A magyarországi vállalatok a leírtak ellenére is magas, 13 százalékos arányban ütköztek 2021-ben finanszírozási korlátba az EIB beruházási felmérése alapján, különösen az építőiparban volt ez magas. Az MNB vállalati konjunktúrafelmérése szerint az elmúlt két évben a válaszadók átlagosan 21 százaléka jelölte meg a finanszírozási problémát tevékenysége nehezítő tényezőjeként, e tényezőt felmérésükben a vállalatok jellemzően csak a 6. hely körül említik.

Relatíve olcsók a lakáshitelek: feláruk az elmúlt években folyamatosan csökkent és 2022-ben historikus mélypontra, a többi visegrádi ország és az eurozóna átlagos szintje alá süllyedt. A piaci kamatok emelkedése elmúlt kétéves emelkedés rávilágított a fix kamatozású hitelek minél magasabb arányának fontosságára. 2022 végére a 3-7 éves és a 7 éven túl lejáratú kkv-hitelek esetében is 90% környékére emelkedett a fix kamatozású hitelek aránya az új hiteleknél, részben az állami és jegybanki hitelprogramok hatására. A jelzáloghitelek esetében 2023 szeptemberére a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek állományon belüli aránya 16 százalékra csökkent a 2016-ban megfigyelhető 70 százalékról, az új hitelek esetében 1 százalék alatt volt, ami nemzetközi összevetésben is rekordalacsony szint.

A hazai lakosság jövedelemarányos adósságterhe az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, sőt érdemben elmarad a többi visegrádi országétól is, összhangban az alacsony hitelpenetrációval. Az adósságteher 2022-ben jelentősen alacsonyabb szinten állt, mint 10-12 évvel korábban. A hatályos adósságfék szabályok, amelyek a lakosság fennálló hitelállományának több mint 80 százalékát lefedik, megakadályozzák a túlzott hitelfelvételt.

A pénzügyi mélyülés javítása érdekében szükség van a banki szolgáltatások általános hozzáférhetőségének biztosítására is. Bár 2017 és 2021 között Magyarországon minden szegmensben számottevően nőtt a bankszámlával rendelkezők aránya, a visegrádi és uniós átlaghoz képest több társadalmi csoport esetében is lemaradás érzékelhető, főleg az inaktívak, alacsonyabb iskolai végzettségűek, az alsó két jövedelmi ötöd esetében. Az MNB szerint a bankfiókkal nem rendelkező régiókban a „mobil” bankfiókok és multifunkciós ATM-ek nagyobb arányú alkalmazása lehet indokolt.

A hitelintézeti szektor erős tőkehelyzetének fenntartásához és hatékonyságnövelő fejlesztések megvalósulásához egyaránt fontos a kielégítő jövedelmezőség. A konszolidált szintű 12 havi gördülő sajáttőke-arányos adózott eredmény (RoE) hazánkban így is meghaladta az EU és a visegrádi országok átlagát. A 2022-es évi 12,7 százalékos RoE értékkel a magyar bankszektor továbbra is az európai élmezőnyben foglalt helyet, a magas kamatkörnyezetnek is köszönhetően 2023-ban a megtérülés tovább emelkedett. A tőkearányos nemteljesítő hitelállomány tovább mérséklődött, 2023 közepére 10 százalék alá került, és a fizetési moratórium 2022 év végi teljes kivezetése után sem történt jelentős növekedés a késedelmes hitelek arányában.

A bankszektor nyeresége annak ellenére volt magas, hogy a szektort kimagasló eszközarányos működési költségek jellemzik, ami korlátot képez a jövedelmezőség és a banki termékek árazása szempontjából. A lemaradás elsősorban a személyi jellegű ráfordításokban, másodsorban az adminisztrációs költségekben azonosítható, és a bankadót és a tranzakciós illetéket kiszűrve is jelentős – állapította meg az MNB.

A vásárlások elektronikus fizetésének aránya folyamatosan növekszik Magyarországon és a hazai érték (43,5 százalék 2022-ben) meghaladja a V3-országok átlagát (38,5 százalék), és folyamatosan közelít az északi TOP5 országok átlagához (51 százalék). A jegybank egy 2030-ig tartó pénzforgalmi stratégiát alkotott meg, ennek céljaként 2030-ra a teljes gazdaságban az elektronikus tranzakciók aránya legalább 60 százalék lehet, további célzott használatösztönzés esetén pedig legalább kétharmad.

Magyarországon a vállalkozások jellemzően a banki finanszírozásra támaszkodnak a tőkepiaccal szemben (hűen a kontinentális hagyományokhoz), a részvénypiaci kapitalizáció aránya csak a GDP 14,1 százalékát tette ki 2022 év végén, szemben az EU 46,7 százalékos átlagával. Pedig becslések szerint a részvénypiac 30 százalékos növekedése akár 0,2-0,3 százalékponttal is megnövelheti a gazdaság potenciális teljesítményét. A 2022-es nagy eladások után nőtt a kereslet, a P/E mutatók azonban nem ugrottak ki, vagyis az árfolyamnövekedés mögött a tőzsdei cégek erős és stabil eredménytermelő képessége áll.

Az MNB 2019 júliusában indította el vállalatikötvény-vásárlási programját, a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), 2022 végéig 89 kibocsátó 114 kötvénysorozatának (köztük 20 zöld vállalati kötvénynek) a forgalomba hozatalára került sor. Az értékpapírokon keresztül összesen 2859 milliárd forintot meghaladó volumenű forrásbevonást realizáltak a kibocsátók, a jegybanki kötvényvásárlások névértéken vett értéke pedig több mint 1549 milliárd forintot tett ki. A magyar vállalati kötvénypiac a térségbeli sereghajtói pozíciójából a visegrádi országok élére állt, a piac GDP-arányos állománya ugyanis 1%-ról 4,1%-ra nőtt.

Az internetbankot használók arányában Magyarország a V3-országok közül is a legmagasabb fejlődést mutatta, és 2022-re megelőzte a visegrádi átlagot. A netbanki aktivitás tekintetében Magyarország a közel 70 százalékos mutatójával az európai középmezőnyben található, azonban az északi TOP5 országoktól továbbra is jelentős, 25 százalékpontos elmaradás figyelhető meg. Az EU-s országok több mint négyötödében a lakosság legalább 90 százaléka használ valamilyen digitális megoldást a fizetési tranzakciók lebonyolítására, Magyarország a 86 százalékos penetrációjával az EU-rangsor alsó felében helyezkedik el.

A hazai bankrendszer digitális érettsége 2022-ben továbbra is elmaradt az EU-s, illetve a V3-as szintektől, de a magyar bankok a 2020-as publikáció óta 2022-re 9 helyezést javítottak a nemzetközi rangsorban. A Findexable 2020-as felmérése szerint a fintech megoldásokat alkalmazó cégek aktivitása és sikeressége, az üzleti környezet hatékonysága és fejlettsége Magyarországon jelenleg elmarad az EU-s átlagtól, Lengyelország és Csehország is megelőz minket. Viszont azon országok egyike vagyunk Európában, amely a fintech ökoszisztéma számára az Innovation Hub és az Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezet (IPT, a hazai regulatory sandbox) formájában is támogatást nyújt.

Továbbra sem jelentek meg nálunk számottevő mértékben az internetalapú alternatív finanszírozási formák, a 2019-ről 2020-ra több mint 70 százalékos növekedés ellenére az összesített finanszírozási volumen nem érte el az 1 millió dollárt. Ami viszont az internetes vásárlásokat illeti, 2016 óta Magyarország az európai piac fejlődésében kiemelkedő utat járt be, 2021-ben beérte, 2022-re már meghaladta az EU átlagot a 12 hónap alatt online vásárlást igénybe vevők arányában, megközelítve a 80 százalékot, azonban ez 3 százalékponttal még a V3 átlag alatt marad.