Új pénzügyi modellre áll át Magyarország, így állunk a többi országhoz képest
Portfolio signature

Új pénzügyi modellre áll át Magyarország, így állunk a többi országhoz képest

A magyar bankszektor 32 százalékos GDP-arányos hitelállománya továbbra is jelentősen elmarad az európai országok és a régió átlagától is, és ez érdemi tartalékot jelent a hitelezés további prudens bővülése szempontjából – állapította meg a jegybank e héten közzétett Versenyképességi jelentése. A kiadvány „Új pénzügyi modell” fejezete részletesen bemutatja, mennyire fejlett a magyar bankszektor, illetve a hitel- és a tőkepiac nemzetközi összevetésben, illetve hogy állunk a digitalizáció kihasználásában. Ennek lényeget foglaljuk össze az alábbiakban.
Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciáján, érdemes mielőbb regisztrálni a rendezvényre!

Magyarország a pénzügyi versenyképesség különféle szempontjai alapján megképzett mutató, az „Új pénzügyi modell” területén 45,6 ponttal a 23. helyezést érte el a 27 uniós tagállamból 2023-ban. 2022-höz képest 2,1 ponttal csökkent hazánk eredménye, amely így továbbra is alacsonyabb az Észak TOP5 (59,7 pont), az EU (53,2 pont) és a V3 (52,7 pont) országok átlagánál is – hívta fel a figyelmet a jegybank, hozzátéve: a magyar pontszám csökkenésében főként a bankok sajáttőke-arányos jövedelmezőségének a romlása, illetve a vállalatikötvény-állomány mérséklődése játszott szerepet.

A koronavírus-járvány idején bevezetett jegybanki és állami programoknak köszönhetően tovább bővült a magánszektor hitelállománya 2020-2021-ben, a jelentős nominális GDP-növekedés miatt azonban ismét csökkenésnek indult a GDP-arányos hitelállomány, és megközelítette a historikusan alacsony 30 százalékos szintet. 2022 végén a hazai szektor 32 százalékos értéke továbbra is jelentősen elmaradt mind a régió, mind pedig az eurozóna átlagától, és jelentős tartalékot jelent a hitelezés prudens bővülése számára.

Bár lassult, nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas és széles bázisú növekedési ütem jellemzi a hazai vállalati hitelállományt, melyhez az állami hitel- és garanciaprogramok is hozzájárultak. A magyarországi vállalatok a leírtak ellenére is magas, 13 százalékos arányban ütköztek 2021-ben finanszírozási korlátba az EIB beruházási felmérése alapján, különösen az építőiparban volt ez magas. Az MNB vállalati konjunktúrafelmérése szerint az elmúlt két évben a válaszadók átlagosan 21 százaléka jelölte meg a finanszírozási problémát tevékenysége nehezítő tényezőjeként, e tényezőt felmérésükben a vállalatok jellemzően csak a 6. hely körül említik.

Relatíve olcsók a lakáshitelek: feláruk az elmúlt években folyamatosan csökkent és 2022-ben historikus mélypontra, a többi visegrádi ország és az eurozóna átlagos szintje alá süllyedt. A piaci kamatok emelkedése elmúlt kétéves emelkedés rávilágított a fix kamatozású hitelek minél magasabb arányának fontosságára. 2022 végére a 3-7 éves és a 7 éven túl lejáratú kkv-hitelek esetében is 90% környékére emelkedett a fix kamatozású hitelek aránya az új hiteleknél, részben az állami és jegybanki hitelprogramok hatására. A jelzáloghitelek esetében 2023 szeptemberére a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek állományon belüli aránya 16 százalékra csökkent a 2016-ban megfigyelhető 70 százalékról, az új hitelek esetében 1 százalék alatt volt, ami nemzetközi összevetésben is rekordalacsony szint.

A hazai lakosság jövedelemarányos adósságterhe az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, sőt érdemben elmarad a többi visegrádi országétól is, összhangban az alacsony hitelpenetrációval. Az adósságteher 2022-ben jelentősen alacsonyabb szinten állt, mint 10-12 évvel korábban. A hatályos adósságfék szabályok, amelyek a lakosság fennálló hitelállományának több mint 80 százalékát lefedik, megakadályozzák a túlzott hitelfelvételt.

A pénzügyi mélyülés javítása érdekében szükség van a banki szolgáltatások általános hozzáférhetőségének biztosítására is. Bár 2017 és 2021 között Magyarországon minden szegmensben számottevően nőtt a bankszámlával rendelkezők aránya, a visegrádi és uniós átlaghoz képest több társadalmi csoport esetében is lemaradás érzékelhető, főleg az inaktívak, alacsonyabb iskolai végzettségűek, az alsó két jövedelmi ötöd esetében. Az MNB szerint a bankfiókkal nem rendelkező régiókban a „mobil” bankfiókok és multifunkciós ATM-ek nagyobb arányú alkalmazása lehet indokolt.

A hitelintézeti szektor erős tőkehelyzetének fenntartásához és hatékonyságnövelő fejlesztések megvalósulásához egyaránt fontos a kielégítő jövedelmezőség. A konszolidált szintű 12 havi gördülő sajáttőke-arányos adózott eredmény (RoE) hazánkban így is meghaladta az EU és a visegrádi országok átlagát. A 2022-es évi 12,7 százalékos RoE értékkel a magyar bankszektor továbbra is az európai élmezőnyben foglalt helyet, a magas kamatkörnyezetnek is köszönhetően 2023-ban a megtérülés tovább emelkedett. A tőkearányos nemteljesítő hitelállomány tovább mérséklődött, 2023 közepére 10 százalék alá került, és a fizetési moratórium 2022 év végi teljes kivezetése után sem történt jelentős növekedés a késedelmes hitelek arányában.

A bankszektor nyeresége annak ellenére volt magas, hogy a szektort kimagasló eszközarányos működési költségek jellemzik, ami korlátot képez a jövedelmezőség és a banki termékek árazása szempontjából. A lemaradás elsősorban a személyi jellegű ráfordításokban, másodsorban az adminisztrációs költségekben azonosítható, és a bankadót és a tranzakciós illetéket kiszűrve is jelentős – állapította meg az MNB.

A vásárlások elektronikus fizetésének aránya folyamatosan növekszik Magyarországon és a hazai érték (43,5 százalék 2022-ben) meghaladja a V3-országok átlagát (38,5 százalék), és folyamatosan közelít az északi TOP5 országok átlagához (51 százalék). A jegybank egy 2030-ig tartó pénzforgalmi stratégiát alkotott meg, ennek céljaként 2030-ra a teljes gazdaságban az elektronikus tranzakciók aránya legalább 60 százalék lehet, további célzott használatösztönzés esetén pedig legalább kétharmad.

Magyarországon a vállalkozások jellemzően a banki finanszírozásra támaszkodnak a tőkepiaccal szemben (hűen a kontinentális hagyományokhoz), a részvénypiaci kapitalizáció aránya csak a GDP 14,1 százalékát tette ki 2022 év végén, szemben az EU 46,7 százalékos átlagával. Pedig becslések szerint a részvénypiac 30 százalékos növekedése akár 0,2-0,3 százalékponttal is megnövelheti a gazdaság potenciális teljesítményét. A 2022-es nagy eladások után nőtt a kereslet, a P/E mutatók azonban nem ugrottak ki, vagyis az árfolyamnövekedés mögött a tőzsdei cégek erős és stabil eredménytermelő képessége áll.

Az MNB 2019 júliusában indította el vállalatikötvény-vásárlási programját, a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), 2022 végéig 89 kibocsátó 114 kötvénysorozatának (köztük 20 zöld vállalati kötvénynek) a forgalomba hozatalára került sor. Az értékpapírokon keresztül összesen 2859 milliárd forintot meghaladó volumenű forrásbevonást realizáltak a kibocsátók, a jegybanki kötvényvásárlások névértéken vett értéke pedig több mint 1549 milliárd forintot tett ki. A magyar vállalati kötvénypiac a térségbeli sereghajtói pozíciójából a visegrádi országok élére állt, a piac GDP-arányos állománya ugyanis 1%-ról 4,1%-ra nőtt.

Az internetbankot használók arányában Magyarország a V3-országok közül is a legmagasabb fejlődést mutatta, és 2022-re megelőzte a visegrádi átlagot. A netbanki aktivitás tekintetében Magyarország a közel 70 százalékos mutatójával az európai középmezőnyben található, azonban az északi TOP5 országoktól továbbra is jelentős, 25 százalékpontos elmaradás figyelhető meg. Az EU-s országok több mint négyötödében a lakosság legalább 90 százaléka használ valamilyen digitális megoldást a fizetési tranzakciók lebonyolítására, Magyarország a 86 százalékos penetrációjával az EU-rangsor alsó felében helyezkedik el.

A hazai bankrendszer digitális érettsége 2022-ben továbbra is elmaradt az EU-s, illetve a V3-as szintektől, de a magyar bankok a 2020-as publikáció óta 2022-re 9 helyezést javítottak a nemzetközi rangsorban. A Findexable 2020-as felmérése szerint a fintech megoldásokat alkalmazó cégek aktivitása és sikeressége, az üzleti környezet hatékonysága és fejlettsége Magyarországon jelenleg elmarad az EU-s átlagtól, Lengyelország és Csehország is megelőz minket. Viszont azon országok egyike vagyunk Európában, amely a fintech ökoszisztéma számára az Innovation Hub és az Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezet (IPT, a hazai regulatory sandbox) formájában is támogatást nyújt.

Továbbra sem jelentek meg nálunk számottevő mértékben az internetalapú alternatív finanszírozási formák, a 2019-ről 2020-ra több mint 70 százalékos növekedés ellenére az összesített finanszírozási volumen nem érte el az 1 millió dollárt. Ami viszont az internetes vásárlásokat illeti, 2016 óta Magyarország az európai piac fejlődésében kiemelkedő utat járt be, 2021-ben beérte, 2022-re már meghaladta az EU átlagot a 12 hónap alatt online vásárlást igénybe vevők arányában, megközelítve a 80 százalékot, azonban ez 3 százalékponttal még a V3 átlag alatt marad.

Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciáján, érdemes mielőbb regisztrálni a rendezvényre!

Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Holdblog

New Yorkban nyafogunk

Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum

Vezető modellező/ pénzügyi modellező

Vezető modellező/ pénzügyi modellező
Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Agrárszektor Konferencia 2024
2024. december 4.
Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2024
2024. november 27.
Mibe fektessünk 2025-ben?
2024. december 10.
Property Awards 2024
2024. november 28.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Bankkártyabomba: berobban Magyarországra a bankok nagy ellensége