2021 májusában vezette be a CIB Bank a Confirming faktoring szolgáltatást, amely ez első Magyarországon is elérhető nemzetközi faktoring szolgáltatás a piacon. Milyen tényezők sarkallták a CIB Bankot, illetve anyabankját, az Intesa Sanpaolot, hogy létrehozza a terméket, és pontosan milyen esetekben nyújthat segítséget a vállalatok számára?
Glósz Viktor: Másfél éve vezettük be a terméket, és már az induláshoz képest is nagyon sokat fejlesztettünk a szolgáltatáson, azóta például jelentősen kibővült a nemzetközi faktoringban résztvevő országok és piacok köre. A nemzetközi kereskedelemben résztvevő partnerek számára nyújtunk faktoring szolgáltatást: a vevő helyett kifizetjük a szállítónak a megrendelés ellenértékét, aki később nekünk fizeti majd ki a termékek árát.
Ez a finanszírozási modell a jelenlegi világpiaci, világkereskedelmi környezetben nagy működési biztonságot nyújt a vállalatok számára.
Az induláskor még egy geográfiailag viszonylag szűk, olasz-magyar kereskedelmi forgalmat tudtunk finanszírozni, társbankunk az ügyletekben pedig az anyabankunk, az Intesa Sanpaolo volt. Az elmúlt időszakban ezt a programot sikerült kiterjesztenünk a közép-kelet-európai régióra is, ami azt jelenti, hogy a bankcsoport leánybankjaival közösen is tudjuk jelenlegi és jövőbeli partnereinket finanszírozni.
A Confirming szolgáltatást több éves és nagyon sokrétű IT- és termékfejlesztési folyamat előzte meg, és csak a véletlen műve, hogy a covid-járvány és az orosz-ukrán konfliktus következményei olyan helyzetet teremtettek, amikor a beszállítói láncok finanszírozása és kockázat-átvállalása jelentősen felértékelődött. Kínából a tengeri szállítás költsége a négyszeresére emelkedett már a pandémia alatt, ráadásul a határidők is jelentősen megnőttek, ami a beszállítói láncok megdrágulásával és a fizetési futamidők kitolódásával járt. Mindez oda vezetett, hogy bizonyos beszállítói láncok akár szét is darabolódtak, de minimum bizonytalanná váltak. A beszállítói faktoring biztonságot tud hozni ebbe a láncolatba, főleg olyan vevő-szállító kapcsolatokba, amelyek távol vannak egymástól, és sok partner együttműködésére van szükség, hogy fizikailag is létrejöhessen az adott üzlet.
Jól látszik, hogy a jelenlegi helyzetre válaszul a cégek egyre inkább a zárt konstrukciók felé fordulnak, ahol mind a kockázatot, mind a finanszírozási költségeket kontroll alatt tudják tartani, vagy éppen kizárni.
Egy válság a negatív hatásai mellett mindig lehetőségeket is teremt a cégek és a bankok számára egyaránt, hogy új termékekkel válaszokat adjanak a változó kihívásokra, mely által kontroll alatt tartják a kockázatukat és menedzselik a működőtőke-igényüket.
Vállalatfinanszírozással foglalkozó banki szakértők szerint bár növekszik a faktoring volumene Magyarországon, de még mindig nagyon alacsony az ismertsége, sokkal nagyobb kör számára lenne hasznos szolgáltatás. Ez a nemzetközi faktoring szolgáltatásra még inkább igaz? Milyen iparágban működő vállalatok veszik igénybe jellemzően a szolgáltatást?
G.V.: A faktoring valóban nem olyan kézenfekvő vállalatfinanszírozási megoldás, mint például egy folyószámlahitel, ezért például működőtőke-finanszírozás kapcsán nem ez a legelső lehetőség, amely egy vállalatvezetőnek általában eszébe jut. Annyival azonban mindenképp árnyalnám a képet, hogy tapasztalataink szerint nagyon nagy különbségek vannak ismertségben a vállalat mérete, tulajdonosi viszonyai és tevékenysége függvényében.
A nemzetközi cégek általában már egy kialakult működőtőke- és likviditásfinanszírozással, cash-pool-lal rendelkeznek, ott más kihívásokkal szembesülünk. A magyar nagyvállalatok értik a terméket, és célzottan szeretnének bizonyos ügyleteket megfinanszíroztatni. A forgalmunk nagy részét viszont a hazai KKV-szektor és a magyar piac adja, azok a cégek, ahol egy tartósabb készletfinanszírozásra van szükség, vagy pedig hosszabbak a fizetési határidők a vevő-szállítói kapcsolatban. A Gumiflex Kft. is egy ilyen vállalat.
Ebben a szegmensben számítunk a legnagyobb növekedésre is, amihez elengedhetetlen a termékismeret erősítése.
Kiemelt iparágakként kezeljük a jellemzően hosszabb futamidejű ügyleteket bonyolító, nemzetközi beszállítói láncokkal rendelkező ágazatokat, mint a mezőgazdaság, gépipar, elektronika, illetve a kereskedelem. Tevékenységi körtől függetlenül egy kisebb vállalat, amelyik most szembesül a működési költségeinek drasztikus növekedésével, elképzelhető, hogy a működés fenntartása érdekében igyekszik a beszállítók kifizetését átütemezni, amelyre
a faktoring szintén nagyon jó eszköz, hiszen mind a vevő, mind a beszállító pénzügyi stabilitása megmarad.
Milyen piaci vagy üzleti tényezők vezérelték a Gumiflex Kft.-t, hogy igénybe vegye ezt a viszonylag új szolgáltatást? Mit vártak tőle, és az eredmények igazolták-e a várakozásokat?
Varga Gábor: Gumiabroncs nagykereskedő cégként kapcsolatban vagyunk a világszinten ismert legnagyobb gyártókkal és ezek magyarországi importőreivel. Az árubeszerzés 80 százaléka attól függetlenül, hogy európai szinten adjuk le a megrendeléseket, a hazai importőrcégeken keresztül érkezik meg, a tranzakciók pedig forintalapon történnek. A fennmaradó 20 százalékot pedig közvetlenül importáljuk, főleg ázsiai országokból, Indiából, Kínából, Törökország ázsiai részéről.
Számunkra – ahogy oly sok más iparág számára is – a covid-járvány és a háború okozta szállítási és ellátási nehézségek jelentették a legnagyobb gondot. Ugyanakkor igyekszünk előremenekülni, és megpróbáltunk egyfajta pufferszerepet betölteni a gyártók és a végfelhasználók között, ezért jelentősen növeltük a készleteinket, egy komoly beruházást is indítottunk 2020 elején. Növeltük a raktárkapacitásainkat, fejlesztettük a logisztikai folyamatainkat, és mindent feltettünk egy lapra, hogy ebből a válságból megpróbáljunk úgy kijönni, hogy esetleg profitáljunk is belőle. Ehhez viszont nagyon erős likviditásra volt szükségünk, egyre többre és egyre gyorsabban. Ezt az igényt egy darabig le lehetett fedni a klasszikus banki termékekkel, a támogatott hitelekkel, de főleg ez év második felére ezek a források beszűkültek, sőt eljutottunk oda, hogy nem is nagyon tudtak alkalmas terméket ajánlani a bankok.
Ekkor került képbe a beszállítói faktoring, ami úgy tűnt, hogy kifejezetten megfelel a céljainknak.
A mi nagykereskedelmi piacunk erősen hullámzó görbét mutat: a személyautók esetében a téli-nyári gumiabroncscsere időszaka miatt jelentős időeltolódás van a megrendelés, a beszállítás és a valós végfelhasználói értékesítés között. Ezek a kiugrások megjelennek a cash-flow-ban is, amit mindenképpen szerettünk volna kiegyenlíteni, és folyamatosan egyensúlyban tartani. Ehhez viszonylag nagy összegre, de csak relatív rövid időtartamra van szükségünk.
A beszállítói faktor erre tökéletes megoldást nyújtott számunkra.
Alapvetően azoknál a cégeknél működhet jól ez a szolgáltatás, akiknek likviditása nagyon hullámzó. Vannak olyan időszakok, amikor pár hét alatt nagyobb összegekre van szükség, míg más időszakban egyáltalán nincs szükség külső forrásra A faktoringgal ezeket a tüskéket lehet kisimítani a cash-flow-ban. Könnyen lehet szállítókat bevonni ebbe a programba, és számlaszinten lehet folyamatosan változtatni a kihasznált hitelkeretösszeget.
A faktoring szolgáltatás régiós kiterjesztésével a CIB Bank is nagyobb szerepet kapott, egyfajta regionális hub-ként működik, a nemzetközi tranzakciók is a bankon keresztül futnak. Minek köszönhetően nyerte el a magyar leányvállalat a bankcsoporton belül ezt a kiemelt szerepet, és pontosan mit jelent ez a működésben?
G.V.: Az Intesa Sanpaolo Csoport többi régiós leánybankjával dolgozunk együtt, velük osztjuk meg mind az ügyfélbázist, mind a piaci lehetőségeket, illetve a finanszírozást is. A CIB Bank a csoporton belül komoly lehetőséget kapott, a bankcsoport egy központot alakított ki Budapesten, amely a nemzetközi faktoring szolgáltatást menedzseli. Ez azt jelenti, hogy dacára annak, hogy az adott ügyletben nem vesz részt magyar fél, csak például egy szlovák beszállító és egy olasz vevő, akkor is a CIB Bank hub-ján keresztül történik a tranzakció finanszírozása. Ez üzleti szempontból óriási lehetőséget kínál, hiszen regionális finanszírozást tudunk behozni a CIB Bank mérlegébe, illetve faktorpozíciójába.
Korábban a csoporton belül ilyen nem volt, ez még inkább emeli a folyamat jelentőségét.
Az elmúlt másfél évben mekkora volumenben finanszíroztak ügyleteket? Megfelel a korábbi várakozásaiknak, vagy a jelenlegi, a szolgáltatásnak kedvező piaci környezet még javította is az eredményeket?
G.V.: A terveket meghaladó értékesítési számokat értünk el. Középtávon a célunk, hogy átlépjük az egymilliárd eurós határt, amely már a csoporton belül, a milánói központban is szemmel látható volument jelent.
A szolgáltatásnak azért is van kiemelt jelentősége, mert ez az első országhatárokon átívelő, digitalizált termék, amit a csoport kínál.
A nemzetközi Confirming arány az elmúlt hónapokban folyamatosan növekedett, de még a magyar piac adja a volumen döntő részét. A piaci változások – emelkedő energiaárak, infláció, háború, beszállítói láncok szétdarabolódása – oda vezetnek, hogy ez az igény növekedni fog, olyan termékek, amik korábban népszerűek voltak, a háttérbe szorulhatnak, és a faktor irányába terelődhet a forgalom.
A már több alkalommal is említett világgazdasági jelenségek mellett az árfolyamkockázatok is nőnek, amelyek a nemzetközi kereskedelemben jelentős tényezőnek számítanak. A CIB Bank a faktoring mellett erre is kínál valamilyen biztonsági megoldást? Kiegészítheti a faktoringot treasury szolgáltatás is?
G.V.: A cégek a piacon alapvetően azt látják, hogy a BUBOR felment 13,5 százalékra, az EURIBOR-t pedig még mindig alacsonyan tartja az Európai Központi Bank, így a kettő között folyamatosan tágult a kamatmarzs. Ugyanakkor hosszabb távon a piac kiegyenlíti egymást, ilyenkor az árfolyam korrigálja a kamatlábbeli különbözetet. Pont ebben az esetben a treasury sales különféle termékekkel, egy fedezeti vagy egy határidős ügylettel segíthet az árfolyamkockázatok mérséklésében, sőt akár kizárásában is.
Az európai autóiparról nem érkeznek jó hírek az elmúlt időszakban, a világgazdaságban és a lakosság körében is a recessziós félelmek és a magas infláció visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat. Ezek a tényezők milyen hatással vannak az európai gumiiparra? Továbbra is prosperálni fog az ágazat? Hogy néz ki a piac üzleti szemmel?
V.G.: A gumiipart is komolyan érintette a covid-járvány és a háborús helyzet, amely főleg a konkrét gyártási tevékenységet és az alapanyagbeszerzést lassította le. A gumiipari cégek és nagy autógyártók közötti szerződéseket csak úgy tudták tartani, hogy az aftermarket piacról kivonták a termékeiket, így nem jutott elég gumiabroncs a nagykereskedőkhöz. A szállítmányozásban és a mezőgazdaságban ez nagyon jelentős probléma volt abban az időszakban. A háború pedig főként az alapanyagellátást érinti, hiszen az ipari korom és az olyan kőolajszármazékok, amelyek a gyártáshoz elengedhetetlenül szükségesek, 80 százalékban azokról a területekről érkeztek, ahonnan most vagy a szankciók miatt, vagy a háborús helyzet miatt nem tudnak beszállítani. Körülbelül fél év kellett, hogy kialakuljanak azok az alternatív beszerzési források, amelyekkel életben tudják tartani a gyártást a megfelelő mennyiségen.
Azt tapasztalom, hogy idén nyár végére érhetett el a termelés egy olyan szintet, ami már emlékeztet a 2020 előtti időszakra. Ugyanakkor a covid-járvány előtti időszakhoz már nem fogunk tudni visszatérni, gyökeresen megváltozott például az importőrökkel való együttműködés vagy a megrendelések kiszámíthatósága. Míg 2019-ben még úgy adtunk le egy rendelést, hogy ha megállapodtunk, hogy egy nagyobb kontingens melyik termékéből melyik hónapban mennyit szeretnénk, akkor azt rendben leszállították. Ma az importőr jelzi, hogy a rendelésünkből éppen mit és mennyit tud szállítani.
Ha nincs rá szükség, akkor gyorsan odaadja másnak.
Az értékesítési oldalon más problémák merültek fel. A mezőgazdaságban például az aszályos időjárás jelentősen csökkentette a munkagépek területeken eltöltött üzemóráit, a belföldi kereskedelemben ezért visszaesett a kereslet. A teherfuvarozásban és a kiskereskedelemben nem látok egyelőre változást, de arra számítunk, hogy ezek is vissza fognak esni, a lakosság tartalékol, visszafogja a fogyasztást, ami a fuvarozásra is negatív hatást fog gyakorolni. Ha a beruházások visszaesnek, kevesebb építőanyagra van szükség, kevesebb földmunkára, és még sorolhatnám.
Ez a spirál szinte biztosan el fog indulni, és a mi számításaink szerint jövő áprilisban fog tetőzni.
Címlapkép és fotók: Kaiser Ákos - Portfolio
A cikk megjelenését a CIB Bank támogatta
