Ami biztos és ami bizonytalan
„A bankoknak a rendelet szerint kell eljárniuk ezeknél is, de a hitelkeretek már lehívott részére vonatkozik ilyenkor a moratórium, a nem lehívott részre nem” – írtuk szerdai magyarázó cikkünkben, azóta azonban megjelentek olyan téves nyilatkozatok, amelyek másképp értelmezték a szabályozást. A bankszektor legalább két kérdésben egységesnek tűnik:
- az MNB-vel egyetértésben úgy értelmezik a bankok a rendeletet, hogy a hitelkártyák és a folyószámlák esetében a hitelkeretekből március 18., 24 órai állapot szerint lehívott összegekre vonatkozik a moratórium,
- ha azonban az ügyfél ezt vagy ennek egy részét már visszatöltötte, illetve a jövőben visszatölti, akkor az újonnan lehívásra kerülő összegekre nem érvényes a moratórium.
Ez esetben tehát a moratóriumból való kimaradáshoz nem szükséges a nyilatkozattétel – hallottuk több banktól is. A nyilatkozatnak elsősorban azoknál a hiteleknél van jelentősége, amelyeknél az ügyfél nem tevőlegesen törleszt, hanem a bank emeli le a törlesztőrészletet (pl. csoportos beszedéssel) a számláról. Az ügyfél tevőleges törlesztését igénylő esetekben (pl. elektronikus eseti vagy rendszeres átutalás, csekkbefizetés, pénztári befizetés) nem feltétlenül szükséges nyilatkozatot tenni, ilyen a hitelkeretek tetszőleges időpontban történő feltöltése is.
Ettől azonban még számos egyéb kérdés tisztázatlan marad, a leginkább az, hogy
mivel a rendelet futamidőt és törlesztőrészletet említ, a futamidő-hosszabbításra és a halaszott kamatfizetés elszámolására vonatkozó szabályozás nehezen értelmezhető a hitelkártyákra és a folyószámla-hitelekre, ezeknek a hiteleknek ugyanis nincs ilyenjük.
Hogy akkor miként fogják elszámolni a halasztott kamatot a március 18-a óta fel nem töltött, korábban lehívott hitelkeretek esetében, arról információink szerint még zajlanak a bankszektor-szintű egyeztetések.
A hitelkártyák és a lakossági folyószámlák esetében nem ez az egyetlen bizonytalanság, az új értékesítést ugyanis ezek esetében az 5,9%-os idei THM-plafon (a hitelkártyáknál eddig 39,9% volt) lényegében ellehetetleníti. Bár a személyi kölcsönök esetében több bank, így a K&H, az OTP és a Takarékbank is előállt új termékével (itt mutattuk be őket), a hitelkártyák és a lakossági folyószámlák esetében ez nem, vagy csak a legtehetősebb szűk réteg számára várható.
A törlesztési moratórium lényege
A múlt héten és a kedden éjszaka megjelent rendelet alapján három pontban foglalhatjuk össze a törlesztési moratórium lényegét:
- aki nem jelzi a hitelezőjének, hogy kimaradna a moratóriumból, 2020 végéig semmilyen meglévő hiteltartozását nem kell hogy törlessze bankjának vagy pénzügyi vállalkozásának (sőt, a moratórium a munkáltatói hitelekre is vonatkozik), így a tőketartozása várhatóan 2020 végéig változatlan marad,
- a moratórium alatt elhalasztott kamat- és díjfizetést nem írhatják hozzá a hitelezők a tőketartozáshoz (így arra nem vonatkoznak a kamatos kamat szabályai), hanem a futamidő hátralévő, várhatóan 2021 elején kezdődő részében egyenletesen elosztva (lineárisan) kell törleszteni,
- a törlesztőrészlet a moratórium miatt nem lehet magasabb a moratórium után, mint a moratórium előtt volt, cserébe azonban meghosszabbodik a futamidő, méghozzá jobban, mint a moratórium 9 hónap, 13 napos időtartama, hiszen a törlesztőrészletbe ezután „bele kell férnie” az elhalasztott kamat- és díjfizetés időarányos részének is.
A moratórium csak a 2020. március 18-a 24 óráig már folyósított hitelekre vonatkozik, az új hitelekre tehát nem. Fontos megjegyezni, hogy a törlesztőrészlet valóban nem emelkedhet a moratórium miatt, más hatások (pl. referencia-kamatlábemelkedés) azonban okozhatnak ilyet, ahogy a moratórium nélkül így volt ez eddig is.
A moratórium hatásaival kapcsolatos számításainkat egy tipikus lakáshitel, egy személyi kölcsön és egy kkv beruházási hitel esetében itt mutattuk be:
Címlapkép: Getty Images
