Az infláció lecsengésével párhuzamosan felgyorsult a lakossági megtakarítások gyarapodása Magyarországon. A 10% felett ragadó megtakarítási rátának, a rekordszintű állami kamatkifizetéseknek, a kockázatvállalás erősödésének és a kedvező piaci hozamoknak köszönhetően 2006 óta nem látott ütemben, 17,6%-kal gyarapodtak a megtakarítások egy év alatt, ami ritkaságnak mondható, nagyjából 13,5%-os reálnövekedést jelent. Az egyre kevesebbet ígérő állampapírokkal szemben a befektetési alapok lettek az idei első negyedév abszolút sztárjai, és bár a tőzsdei részvények, életbiztosítások és nyugdíjpénztári megtakarítások nem vontak be sok új tőkét, a hozamteljesítményre náluk sem lehetett panasz.
Eszeveszett tempóban rombolja a háztartások megtakarítási képességét és meglévő megtakarításainak értékét az infláció, miközben a befektetési jegy lett az új állampapír. Egy mondatban így lehetne összefoglalni a 2022-es év eseményeit a hazai megtakarítási piacon, amelynek éves statisztikáit hétfő reggel tette közzé az MNB. A témával a Portfolio március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciáján is foglalkozunk, érdemes eljönni.
Az előző évhez hasonlóan mintegy 4000 milliárd forintnyi friss megtakarítással gazdagodott a magyar lakosság 2021-ben, a gyarapodás értékének a négyötödét azonban sajnos lenyelte az infláció. 100 új forintból 40-et folyószámlán tart a lakosság, 24 forint állampapírba, 20 forint pedig befektetési alapokba került. Kedvező fejlemény a kockázatvállalás növekedése, és hogy a befektetési alapokba 2013, a nyugdíjpénztárak 2010, az életbiztosítások pedig 2007 óta nem áramlott akkora összegű friss lakossági megtakarítás, mint tavaly.
6,5%-kal gyarapodott eddig idén a magyar háztartások pénzügyi vagyona, de reálértékét tekintve ennek a növekedésnek a négyötödét sajnos elvitte az infláció. Nagy újdonság, hogy több friss megtakarítás áramlott befektetési jegybe, mint készpénzbe, de a dobogó első két fokán változatlanul a folyószámlabetét és az állampapír áll. A kockázatvállalás egyértelműen megnőtt, és miközben a legnagyobb hozamot a részvényeken és a befektetési alapokon értük el, az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak is szépen hoztak.
Csaknem 400 ezer szerződést, mintegy 95 milliárd forintnyi volument érint a törlesztési moratórium szabályainak módosítása a hitelkártya- és folyószámlahiteleknél - mondta el Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője az MTI-nek csütörtökön.
Folyószámlára és állampapírba áramlott a legtöbb friss megtakarítás, de a legnagyobbat a tőzsdei részvényeken és a befektetési alapokon nyertek a magyar háztartások 2021 első felében – mutatják az MNB ma közzétett adatai. Rossz hír azonban, hogy úgy megugrott az infláció, hogy megtakarításaink összesített reálértéke nem nőtt az év első 6 hónapjában.
A fintech megoldásokra fókuszáló lakossági bank megnyitását tervezi Nagy-Britanniában az USA legnagyobb eszközállományú hitelintézete, a JP Morgan – számolt be az amerikai The New York Times.
Új életbiztosítások kötésével és a régiek megtartásával válaszolt a magyar lakosság a koronavírus miatti bizonytalanságra: 10 éve nem látott nettó értékesítést mutatnak az MNB friss számai ezen a piacon. A karantén időszakának a legnagyobb sztárja azonban egyértelműen a folyószámlán tartott pénz lett, az értékesítés lassulása ellenére az állampapír áll idén a második helyen, a jó öreg készpénz pedig a harmadikon. Az MNB ma közzétett „Előzetes pénzügyi számla” statisztikáit néztük meg a megtakarítási piac szempontjából.
Téves tájékoztatás jelent meg egyes médiumokban arról, miként érvényes a törlesztési moratórium a hitelkártyákra és a folyószámlahitelekre. A bankszektor egységesnek tűnik abban, hogy a moratórium csak a hitelkereteknek a március 18-a 24 órakor már lehívott részösszegére érvényes, egyes kérdések azonban még mindig tisztázatlanok.
Ahogy a héten kiderült, 100 új lakossági forintból 37 folyószámlán, 26 állampapírban, 23 pedig készpénzben találta meg a "helyét" tavaly Magyarországon. Most egy ábrán bemutatjuk, ennek eredményeként összességében miben tartjuk a pénzünk.
Sorrendben a folyószámlabetét, a készpénz és az állampapír idén a magyarok kedvenc megtakarítási formája - mutatják az MNB által ma közzétett előzetes pénzügyi számla statisztikák. 10-ből 8 új ügyfélpénz maradt vagy kötött ki ugyanis ezek valamelyikében, vagyis továbbra sem képes a pénzügyi szektor "termékeny módon" becsatornázni a magyarok vagyonának nagy részét. A lakossági készpénzállomány meghaladta a 4600 milliárd forintot.
Az EU-s állampolgárok 76%-ának van folyószámlája, 28%-ának életbiztosítása és 17%-ának jelzáloghitele saját bevallása alapján. A magyarok minden pénzügyi termék területén elmaradnak az EU-s átlagtól, az EU lakossága pedig a határon átnyúló szolgáltatás-igénybevételben marad el egyelőre Brüsszel elképzeléseitől.
2016. január 1-jétől megszűnik az adószámla illetve a vámszámla, helyébe lép az egységes NAV folyószámla, amely a vállalkozásoknak is jelentős egyszerűsítést, adminisztrációcsökkentést jelent - hívta fel a figyelmet mai közleményében a nemzetgazdasági tárca. A változással járó előny érdekében a cégeknek lényegében semmit sem kell tenniük, ha viszont nem szeretnék, hogy a korábban meghatalmazott képviselő rálásson az egységes folyószámlára, akkor ezt a meghatalmazást vissza kell vonniuk.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát.
Az infláció magas,ű drasztikus kamatemelések jöhetnek.
Hiába csökkent a Fed, a hitelkamatok csak emelkednek.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
