Sebestyén László: Szó sincs erről. Valóban sok jogszabályi változás és számos piaci kihívás éri manapság a magyar alkuszi szakmát, ugyanakkor érdemes külön választanunk egymástól az élet- és a nem-életbiztosítási üzletágban tevékenykedő közvetítőkre gyakorolt hatásukat. Előbbinél az etikus életbiztosítási koncepció a jutalékkulcsok csökkenését is jelenti, ezzel a kizárólag életbiztosítási ágban tevékenykedő közvetítők számának csökkenése is várható. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) tagjai viszont döntő részben a nem-életbiztosítási területen aktívak, bevételeik jelentős része a négy nagy lakossági biztosításból (kfgb, casco, lakás- és utasbiztosítás) és a vállalati biztosításokból származik.
Mivel ezeknél a biztosításoknál nem kell jelentős díjbevétel-csökkenésre számítani, a jutalékkulcsok pedig évek óta változatlanok, és várhatóan nagyjából azok is maradnak, az alkuszi piac ezen területének nem kell jelentős bevételcsökkenéstől tartania.
Reményeink szerint a jogszabályi változások pedig nem okoznak olyan költségnövekedést, ami elvenné a digitalizáció miatt amúgy is szakadatlanul folyamatban lévő hatékonyságnövelés elől a teret. Összességében tehát azt gondolom, hogy alkuszaink bizakodva tekintenek a jövőbe.Papp Lajos 2006-ban lett az FBAMSZ elnöke. 11 év alatt sokat tanul, de sokat is felejt az ember - mennyivel másabb ma biztosítási alkusznak lenni Magyarországon, mint több mint egy évtizeddel ezelőtt?
Papp Lajos.: Az alkusz feladata változatlan: kiválasztani az ügyfelek számára a biztosítók széles kínálatából a számukra leginkább megfelelő termékeket, szolgáltatásokat. Elnöki működésem alatt mindig egy hármas hierarchiában gondolkodtam: legfelül helyezkedett el a biztosítás ügye, alatta az alkuszi létünk, ez alatt pedig a FBAMSZ mint szövetség érdeke. Ahogy a Portfolio biztosítási konferenciáján is kifejtettem, mindig valós, és sohasem utópisztikus célokat tűztünk ki magunk elé. Példaként említhetem, hogy szövetségünk etikai kódexében sem az került meghatározásra, hogy az ügyfelek érdekét az alkuszok érdekei elé helyezzük, hanem azt várjuk el tagjainktól a mindennapokban, hogy az alkuszok érdeke sose szorítsa háttérbe ügyfeleink érdekét. Bár lehet, hogy árnyalatnyinak tűnik a különbség, de az mégis óriási jelentőséggel bír, hogy az egyik álszent, a másik pedig nemcsak megvalósítható, hanem elvárható is. Azért is érdemes ezt kiemelni, mert az elmúlt 11 éves időszakban, különösen annak első felében ez az alkuszi szféra nem minden szereplőjénél érvényesült minimális elvárásként.
Voltak szerencselovagok, kóklerek, akik mind etikai, mind pedig szakmai téren hiányosságokkal rendelkeztek. Az utóbbi évek legnagyobb változásának azt tartom, hogy komoly tisztuláson esett át a piac, és kihullottak a ténylegesen nem közénk való szereplők. Még talán azt is megkockáztatnám, hogy akik nem félnek a a szabályozottabb, ellenőrzöttebb működéstől, azok az utóbbi időszakban jól jártak. Felértékelődött a tehetség, a tudás, az etikus üzleti magatartás és a jóhiszemű alapállás.
A követendő elveket, ahogy előzőleg már utaltam rá, 2011-ben fektettük le szövetségünk etikai kódexében. Ami ezen túl az FBAMSZ tevékenységét illeti, alapvetően elégedett vagyok az elért eredményekkel: sikerült az alkuszi szerepet az azt megillető helyre tenni, munkánk jelentőségét, társadalmi hasznosságát nemcsak a biztosítókkal, hanem a felügyelő szervekkel is sikerült elfogadtatnunk. Tudatos kommunikációs tevékenységünk hatására ma már ügyfeleink is egyre jobban a helyén kezelik magát a biztosítást, és értik az őket képviselő alkusz szerepének fontosságát. A gazdasági sajtó mellett sikerült láthatóvá tenni tevékenységünket a közvélemény számára is.
Amikor az interjúalany a kérdező helyére lép: Sebestyén László (balra) és Papp Lajos.
Mit tekint első teendőjének és legnagyobb feladatainak az új elnök? S.L.: Az alkuszi érdekvédelem képviselete mellett hangsúlyosabbá szeretném tenni fogyasztóvédelmi szerepünket. Direktebb kapcsolatra törekszem a fogyasztói érdekeket képviselő szervezetekkel, ezáltal az ügyfelek biztosításról alkotott véleménye is tovább javulhat. A FBAMSZ tagsága több mint 1 millió lakossági, illetve vállalati ügyfelet képvisel a mindennapokban és a kétféle ügyfélkör érdekeit egyformán szem előtt kell tartanunk. A fogyasztóvédelemben azonban még maradtak teendőink, intenzív gondolkodás zajlik például jelenlegi is arról - részben egy 2018-tól alkalmazandó EU-s direktíva, az IDD, illetve az életbiztosítások esetében a szintén 2018-tól alkalmazandó PRIIPs hatására -, hogy mit tartalmazzon az egyszerűsített ügyféltájékoztató, hogyan lehet és kell tájékoztatni az ügyfeleket egyszerűsített formában a lényegi információk sérelme nélkül.. Egyrészt nem szeretnénk több tíz- vagy százoldalas dokumentációval terhelni az ügyfeleket, ugyanakkor az egyszerűsített tájékoztatás nem mehet a fogyasztóvédelem rovására.
A helyes egyensúly megtalálásához aktívan együtt szeretnénk működni a jogalkotói, felügyeleti és szakmai szervezetek mellett a fogyasztóvédelmi intézményekkel is. Emellett természetesen a jogszabályoknak való megfelelést, az előkészítő konzultációk során pedig az alkuszok érdekeinek fokozott érvényesítését tekintem legfontosabb feladatomnak.
Említették a digitalizációt. Ennek volt egy "hőskora" a válság előtt, amikor az online alkuszok megjelenésének köszönhetően jelentősen átalakult a gépjármű-biztosítási piac. Ahhoz az időszakhoz képest megtorpanni látszik a digitalizáció az alkuszi értékesítésben, vagy rosszul látom?P.L.: A robbanásszerű fejlődésnek ugyan valóban vége, de nem mondanám, hogy megtorpanás történt volna az utóbbi időben, a fejlődés igazából nem tört meg csak természetszerűleg lelassult. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások mellett a casco, a lakás- és az utasbiztosítások területén is jelentős szerepet kapott az online értékesítés. Úgy vélem, hogy bármely üzleti terület üdvözölné, ha közel 80%-os értékesítési penetráción rekedne meg, úgy ahogy az bekövetkezett a kgfb területén. A digitalizáció természetesen nem csupán a lakossági biztosítások értékesítésben hozott forradalmi változást, ugyanilyen fontos, hogy az ügyfélkiszolgálásban is minőségi ugrást figyelhetünk meg. Gondoljunk csak az adminisztrációs szolgáltatásokra, az ajánlatok gyors továbbítására, a szerződések futamidő alatti kezelésére, és nem utolsó sorban a kárügyintézés modernizálására, egyszerűbbé tételére. Ez utóbbi elemek ma már a vállalati biztosítások piacán is jelen vannak.
Részben a digitalizáció hatására nagyon sokszínűvé vált a magyar alkuszi piac. A hagyományos szereplők sokáig gyanakvással tekinthettek az online versenytársakra. A legnagyobb online alkusz, a Netrisk vezéreként hogy lehet egységesen képviselni egy ilyen széttöredezett szakma érdekeit?
S.L.: Sokáig valóban elképzelhetetlen lett volna, hogy egy online alkusz vezetője képviseljen egy olyan szakmát, amely hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a face-to-face értékesítésére, a személyes kapcsolatokra. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen az elmúlt 25 évben tapasztalatot szereztem mind a lakossági mind a vállalati szegmensben.Dolgoztam együtt hagyományos és online alkuszokkal is. Éppen ezért hiszek abban, hogy minden alkuszi modellnek megvan a maga szerepe és a jól körülhatárolható piaca. Minden érintettnek. a saját piacát kell kiszolgálnia a legnagyobb szakmai gondossággal, beszéljünk akár lakossági, akár vállalati ügyfelekről vagy tanácsadói kontra online értékesítésről.
A digitális megoldásoknak a versenyképesség megőrzése érdekében be kell épülnie a mindennapi tevékenységünkbe, függetlenül attól, milyen értékesítési modellről vagy termékkategóriáról illetve ügyfélkiszolgálásról beszélünk. A jelenlegi pozíciómnak köszönhetően ezen a területen sok tapasztalatot szereztem az elmúlt években.
Végeztünk egy felmérést, eszerint 1 "online" ügyfélre ma már 1,56 szerződés jut. Vagyis aki online kötött kgfb-t, az nagyobb valószínűséggel rendelkezik egy másik online biztosítással, például utas, casco vagy lakásbiztosítással is. Nem csökkent a személyes bizalom jelentősége, de jelentősen javult az online értékesítés megítélése, amit az elnökválasztás során elért közel kétharmados szavazati arány is jól mutat. Sikerült elfogadtatnom a tagokkal, hogy az alapértékeink továbbvitele,a fogyasztóvédelembe vetett hit, és a kikerülhetetlen digitalizációs fejlődési igény az ügyfelek részéről, valamint az elnökségben az elmúlt években elvégzett munkám alapján érdemes az én vezetésemmel nekilátni a következő két év teendőinek.Ahogy már említették, az új EU-s biztosításközvetítői direktíva, az IDD bevezetése lehet a következő évek legnagyobb szabályozási kihívása az alkuszok számára. Ez milyen teendőket okoz az FBAMSZ számára?
S.L.: A direktíva nem tűnik kisebb kihívásnak ma sem, mint akár egy vagy két évvel ezelőtt, lezárult ugyan a konzultációs szakasz, amelyben sok felmerült kérdést egyeztettek az érintettek, az eltérő véleményeket számos ponton összefésültük.A szakmát érintő egyik legfontosabb rész azonban még hátra van. Március végén kezdődik az a nagyon fontos munkaszakasz amikor a hazai környezetbe történő implementálás folyamata elindul, ezzel kapcsolatban további teendőnk lesznek. A közvetítői érdekeltségek átláthatóbbá tétele, az ügyfelek tájékoztatásának kibővítése és az adatvédelem területén is vannak még teendők. Utóbbit az EU adatvédelmi rendelete szabályozza, amely az IDD alkalmazásának 2018. februári hatályba lépését követően, 2018 májusától lesz érvényben. Várhatóan további kihívásokkal fog ez járni számunkra, oda kell rá figyelni már csak azért is, mert a természetes személyek adatainak felhasználását szigorítja tovább a rendelkezés. Az adatvédelmi rendelet súlyát jelzi, hogy akár 20 millió eurós adatvédelmi bírságot is ki lehet majd szabni a különböző szektorokban tevékenykedő szereplőkre szabálytalanság esetén. Ez nagy visszatartó erő lehet az etikátlan magatartással szemben, de az alacsony kockázatvállalással működő szereplőket is óvatosságra inti majd.
Milyen év lesz üzleti szempontból 2017 a hazai biztosítási szektor, ezen belül az alkuszok számára?
P.L.: Akárhogy is nézzük, a biztosítási szektor teljesítménye nagyjából együtt változik a gazdaság teljesítményével. 2017 szerintem hasonlóan jó év lesz emiatt az alkuszok számára, mint amilyen 2016 volt, hiszen nem kell a biztosítási díjbevételek visszaesésétől tartani. Az életbiztosítások szempontjából 2018 lesz nehezebb, hiszen ekkor lép életbe az új európai szabályozás. A hazai piacot már idén is befolyásoló etikus életbiztosítási koncepció hatásától nem félek, az inkább jótékony hatással bír majd, legalábbis azok számára, akik hosszú távra terveznek. Véleményem szerint amúgy is az a kívánatos, ha biztosítási piacot, a piaci szereplőket a hosszú távú gondolkodás jellemzi. Persze nem állítom, hogy a némileg szigorodó szabályok nem jelentenek majd nehézségét, de jelentős visszaesésre nem számítok. A nem-életbiztosítások piacán még ekkora "megrázkódtatásra" sem számítok, bár a tavalyi, 10%-ot közelítő díjbevétel-emelkedés (végleges piaci adatok még nincsenek - a szerk.) valószínűleg nem megismételhető: egy 5% körüli növekedés reálisabbnak tűnik.
S.L.: Ehhez mégannyit tennék hozzá, hogy a kgfb-piacon több év közbeni váltóra, de az autópiacon kevesebb gépjármű forgalomba helyezésére és eladásra számítok, így összességében csökkenhet a tavalyi dinamikus növekedés üteme a következő évben a kgfb-piacon. Visszaeséstől persze én sem tartok. A casco szempontjából nem számítok áttörésre: penetrációja közel 18%, tehát minden 5 kgfb-szerződésre jut egy casco-szerződés. Ez a piac az autóállománnyal együtt növekedhetne, de itt jelentős bővülésre nem kerül sor. A lakáspiac stabil szegmens, dinamikus növekedés egyelőre itt is nehezen képzelhető el, és az utasbiztosításokban is a tavalyi évhez hasonlóak a kilátásaink.
Az új és a régi elnök: Sebestyén László és Papp Lajos
