A témában készített elemzésünket itt olvashatja:Őrült verseny van a bankok között a kkv-kért. Zolnai György (a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója) nemrég azt nyilatkozta nekünk, hogy egyre több a jele a túlzott kockázatvállalásnak. Nem lesz ennek rossz vége?
A piacon azért éleződött ki a kkv-kért folyó verseny, mert a válság nyomán jó néhány olyan szegmens kiesett, ahol versenyezni tudtak a bankok. Ilyen pl. az önkormányzati finanszírozás vagy a projektfinanszírozás. Utóbbi ugyan újra beindult, de még korántsem érte el azt a méretet, mint a válság előtt. Mi a Budapest Bank részéről viszont már a 2000-es évek elejétől a kkv-kra fókuszálunk. A projektfinanszírozásba, önkormányzatok, illetve a nagyvállalati szektor finanszírozásába eleve nem szálltunk be, hanem egy nagyon diverzifikált magyar tulajdonú kkv-portfóliót sikerült felépítenünk, ami a portfóliónk 90-95 százalékát képezi. A válság előtt három szegmens létezett a kkv-szektoron belül: az egyik, amelyiket senki nem akart finanszírozni, a másik, amelyiket mindenki, illetve középen volt egy olyan réteg, ahol a bankok a kockázati étvágyukat tették próbára. A válság után ez a középső szegmens eltűnt a bankok látóteréből, és mindenki a jól finanszírozható cégekre kezdett kizárólag koncentrálni. Így a bankok most tulajdonképpen egymás ügyfeleit hajkurásszák, és ezen az egyre szűkülő játéktéren - az ügyfélszerzés érdekében - leverik az árakat, lazítanak a hitelezési feltételeken és a bankok közötti ügyfélvándorlás többszöröse a korábbinak.
Melyek azok a hitelkondíciók, fedezeti és egyéb követelmények, amelyekben elszaladt a ló a bankokkal a kkv-hitelezésben?
Míg korábban az árban versenyeztek a bankok, most már a kockázati verseny is elindult egymás ügyfeleiért. Ez főleg fedezeti oldalon látszik meg, illetve hogy milyen egyéb szerződéses feltételeket szabnak meg a pénzintézetek az ügyfél számára. A piaci verseny fokozódásának egyébként előnye is van: végre nem csökken a kkv-hitelállomány, hanem növekedésnek indult a piac - ez látszik az MNB számaiból is. A Budapest Bank kkv-hitelállománya 2011 és 2016 első féléve között közel 20 százalékot nőtt, viszont nekünk ezt a növekedést úgy sikerült elérnünk, hogy az ügyfélportfóliónk minősége még tovább javult. Tehát ezt mi nem úgy építettük, hogy a kockázati feltételekből engedtünk volna, hanem még jobb minőségű ügyfeleket sikerült akvirálnunk a versenytársainktól. Mivel a portfóliónk jó minőségű, jelentős tartalékot látunk a meglévő ügyfeleinken történő növekedésre, szemben a korábbi évekkel, amikor az újügyfél-akvizíció hajtotta a növekedés dinamikáját.
2017. március végére tolta 2016 végéről az MNB az NHP kivezetését. Mi értelme volt ön szerint a halasztásnak?
Annyi történt csak, hogy december végéig nem sikerült kihasználni a teljes keretet a bankoknak. Egyébként a Budapest Bank azok közé tartozik, akiknek nem okoz problémát a kapott keret kihelyezése, sőt, akár további hitelkeretet is igényelnénk, ha lehetne.
Nem káros az, hogy az NHP révén ilyen sok olcsó forráshoz szoktatták a kkv-kat?
Az NHP után megjelentek az MFB Pontos konstrukciók, amelyek hasonlóan olcsó forrást jelentenek a vállalkozások számára, sőt: itt nem 2,5 százalékos kamatról beszélünk, hanem 0 százalékosról. De ezután jön a nagyobb falat, több mint 500 milliárd forint lesz elérhető jövő év elejétől, ezek viszont jelentős részben kombinált termékek, amelyben nemcsak kedvezményes kamatozású hitel van, hanem vissza nem térítendő forrás csatlakozik hozzá. Eddig azok a vállalkozások vették igénybe a 0 százalékos hitelt, amelyek olyan ágazatban működtek, amelyek nem voltak jogosultak vissza nem térítendő támogatásra, és ők nem vártak arra, hogy a kombinált termék is megjelenjen. Most viszont mindazon vállalkozások, amelyek jogosultak igénybe venni vissza nem térítendő támogatásokat, inkább kivárták azt az időt, amikor megkapják a 0 százalékos hitelt is, és a vissza nem térítendő támogatást is. Így tudják optimalizálni a beruházásaik megtérülését.
A 0 százalékos hitelek viszont nem jelennek meg a banki mérlegekben, a bankok csak közvetítik ezeket. A bankoknak ebben mi az üzlet?
A bankoknak, amelyek az MFB-Pontos konzorciumban benne vannak, elő van írva, hogy milyen feltételeket kell vizsgálni a vállalkozások vonatkozásában 150 millió forint alatt, és ha ezeknek a kritériumoknak megfelelnek, akkor az MFB által kifejlesztett rendszer automatikusan elbírálja az ügyleteket. 150 millió forint felett pedig a bankok készítik az előterjesztéseket, és az MFB dönt. Ha bedől egy hitel, az viszont nem jelenik meg a Budapest Bank mérlegében, de az MFB-ében sem, mert ez az EU-s forrás keretét csökkenti. A bankok szerzési, illetve fenntartási jutalékot kapnak a portfólió mérete után, valamint egy fix összeget kapunk havonta az MFB-Pontok számának és méretének megfelelően. Ugyanakkor az MFB-s konstrukciók közvetítése is lehetőséget nyújt arra, hogy a meglévő partneri kapcsolatainkat tovább ápoljuk, illetve újakat is építsünk. Reményeink szerint az így elért cégek uniós pályázatokon túli forrásigényének egy részét is mi fogjuk tudni kielégíteni.
Ez a rengeteg támogatás és ingyenes forrás nem teszi nehézzé azt, hogy a kkv-hitelezést igazán beindítsák a bankok?
Az MNB-nek és a gazdaságpolitikának az a célja, hogy a gazdaságot fejlessze és a GDP-növekedést támogassa. A vissza nem térítendő támogatások és a 0 százalékos hitel valóban nem növeli a bankok kkv-hitelállományát, amelyet a saját könyveikben mutatnának ki. De úgy gondolom, hogy összességében azt kell nézni, hogy mennyi forráshoz jutnak pluszban a vállalkozások. A gazdaság szempontjából igazából mindegy, hogy ezt a bank nyújtotta-e, vagy máshonnan jött.
Azt még érdemes hozzátenni, hogy a 70 milliárdos, nem kombinált csomag igazából olyan vállalkozások számára vonzó, amelyek nagyobb kockázattal bírnak, és a kereskedelmi bankok nem feltétlenül finanszíroznák meg. Ami szintén nagyon fontos, hogy struktúraváltás lesz az uniós források felhasználásában, mert ugyan 2020 után is rendelkezésre fognak állni források, valószínűleg korlátozott mennyiségben, és továbbra is a visszatérítendő források fognak dominálni. Ez azt jelenti, hogy a cégek hitelt kaphatnak kedvező kamatozással és esetleg valamilyen garanciával megtámogatva, ami a bankok kockázatait csökkenti.
Az MNB azt mondja, hogy az NHP lezárultával növelni kellene a garanciaintézmények, például a Garantiqua szerepét. Ezt hogyan képzelné el?
A kereslet nőtt ezekre a megoldásokra, egyrészt azért, mert a garanciadíjak csökkentek, ezáltal a hitelköltséget nem növelik olyan mértékben, mint korábban. Úgy tudom, hogy szó van arról, hogy ezeket a költségeket tovább csökkentenék. A másik, amiben előrelépést lehetne tenni, ha több portfóliógaranciát kötnének ki, amikor csomagokról, hitelezési folyamatról van szó, és nem arról, hogy egy-egy ügyletet vagy ügyfelet vállal-e a garanciavállaló intézmény. Úgy gondolom, hogy a garanciavállaló intézmények kockázatvállalási étvágya megfelelő, nem biztos, hogy azon tovább kellene lazítani.
Melyek most a növekedési ágazatok a kkv-szektoron belül?
Az elmúlt évek nagy növekedését három szegmensből hoztuk, ezek közül döntő arányt képviselt a mezőgazdaság, a másik az exporttevékenység, illetve a feldolgozóipar.
Egyébként, ha a gazdaságban megmozdul valami akár pozitív, akár negatív értelemben, azt először a lízingcégünkön keresztül szoktuk érzékelni, ezt a piacot pedig főleg a szállítmányozás, a mezőgazdasági gépek és az egyéb gépek, termelőeszközök beszerzése dominálta. Ami pedig az eredményeket illeti: az új kihelyezések is nagyon meglódultak a lízing üzletágunknál, amely idén november végéig mintegy 55 százalékkal növelte az új kihelyezések összegét a múlt év azonos időszakához képest - ezzel ebben az évben piacvezető lett az új kihelyezések vonatkozásában.
