Donald Trump azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy 10 százalékos vámot vet ki az unióból érkező importra, amennyiben Brüsszel nem hagy fel az amerikai technológiai cégekkel szembeni szabályozási lépéseivel. A volt amerikai elnök azzal indokolta tervét, hogy az EU jelentős áruforgalmi többletet halmozott fel az Egyesült Államokkal szemben. Bár Trump nem közölt konkrét időpontot vagy részleteket a vámok bevezetéséről, fenyegetése komoly aggodalmat váltott ki az európai vezetők körében.
Az Európai Bizottság válaszként az úgynevezett „anti-koerciós eszköz” (ACI) bevetését fontolgatja,
amely lehetővé tenné az unió számára, hogy szankciókat vezessen be az amerikai szolgáltatóiparral szemben.
Az ACI-t eredetileg Trump első elnöki ciklusa idején dolgozták ki, hogy elrettentő eszközként szolgáljon a Kínából, az Egyesült Államokból és más országokból érkező gazdasági nyomásgyakorlás ellen. Az uniós tisztviselők szerint az amerikai technológiai vállalatok, például a nagy internetes és streaming szolgáltatók különösen érintettek lehetnek a lehetséges ellenintézkedésekben – értesült a Financial Times.
Miután második ciklusára Donald Trump maga mellé vette Elon Musk milliárdost, a nagyobb technológiai cégeket az egekbe magasztalja az elnök.
Az eljárás az Európai Bizottság saját hatáskörében indulhat, amely először megvizsgálja, hogy a kifogásolt intézkedés valóban kényszerítésnek minősül-e. Amennyiben ezt megalapozottnak találja, diplomáciai úton próbál megoldást találni, de ha ez nem vezet eredményre, gazdasági és kereskedelmi ellenintézkedéseket javasolhat, például vámok vagy importkorlátozások bevezetését. A végleges ellenintézkedéseket az EU Tanácsának minősített többséggel el kell fogadnia, így a tagállamok hozzájárulása szükséges a szankciók bevezetéséhez.
- Az eljárás megindításához nem szükséges tagállami jóváhagyás, mivel az ACI végrehajtása az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik.
- A megtorló intézkedések elfogadásához azonban a tagállamok hozzájárulása szükséges: a Bizottság javaslatot tesz az ellenintézkedésekre, amelyeket a Tanácsnak (minősített többséggel, vagy is nincs vétójoga egyetlen tagállamnak sem) kell elfogadnia.
Az uniós kereskedelmi biztos, Maroš Šefčovič kedden Varsóban találkozott az EU tagállamainak kereskedelmi minisztereivel, hogy megvitassák a helyzetet. A zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokon a legtöbb ország támogatta a határozott fellépést, ha Trump valóban életbe lépteti a fenyegetett vámokat. Šefčovič hangsúlyozta, hogy Brüsszel a tárgyalásokat részesítené előnyben, de világossá tette:
Ha megtámadnak minket, határozottan fogunk reagálni.
Az EU válaszintézkedései között szerepelhet az amerikai pénzügyi szolgáltatások piacának korlátozása, valamint az amerikai szellemi tulajdon védelmének felülvizsgálata Európában. Egyes tagállamok ugyanakkor óvatosabb megközelítést sürgetnek, tekintettel az európai gazdasági növekedés jelenlegi gyengeségére.
Egy uniós diplomata kijelentette, hogy Brüsszel nem akar kereskedelmi háborút, de szükség esetén gyorsan kell cselekednie.
A vita hátterében az áll, hogy Trump korábban már alkalmazott hasonló eszközöket: 2018-ban például 25 százalékos vámmal sújtotta az európai acél- és alumíniumexportot, mire az EU három hónap alatt ellenintézkedéseket vezetett be.
Franciaország kereskedelmi minisztere, Laurent Saint-Martin szerint az unió most gyorsabb fellépésre kényszerülhet.
A Trump-féle fenyegetés és az EU válaszának időzítése döntő fontosságú lehet a transzatlanti gazdasági kapcsolatok jövője szempontjából.
Címlapkép forrása: EU
