E csökkenésre azonban jórészt magyarázatot ad, hogy az MNB közleménye alapján a negyedik negyedévben
- 24,8 milliárd forintnyi tőkekövetelést írtak le a bankok, amit jórészt valószínűleg az autó- és személyi hitelek kedvezményes forintosítása magyaráz (hiszen a piaci árfolyam helyett a 256,5 forinton forintosították őket),
- 36,7 milliárd forintnyi követelést pedig értékesítettek a bankok, amelynek nagy része nem teljesítő hitel lehetett. Ez az összeg egyébként 2014 közepe óta a legmagasabb, vagyis az elszámolások elmúltával ismét éledezni látszik a követelésvásárlói piac.
2016-ban nemcsak a vállalati hitelek (lásd a MARK Zrt. tavasszal induló követelésvásárlásait), hanem a lakossági hitelportfóliók tisztulása is felgyorsulhat. Mivel egyre több külföldi követelésvásárló érdeklődik a magyar piac iránt, és március 1-jén a kilakoltatási moratórium is megszűnik, akár a jelzáloghitelek érvényesítése, illetve eladása is felgyorsulhat. A várható fejleményekről alábbi cikkünkben részletesen is írtunk:
Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója a Business & Technology háromnapos konferencián tegnap az MTI tudósítása szerint kérdésre válaszolva azt mondta, hogy egy következő lépés a lakossági szektor portfoliótisztításának felgyorsítása lehet, de hozzátette, hogy vannak adminisztratív korlátok a rendszerben, itt a kilakoltatási moratóriumot említette. Úgy vélte, közös megoldásra kell törekedni a bankrendszer, a kormány és a jegybank részvételével.