Bár lassan indul be a piac, egyre nagyobb fantáziát látnak a bankok a személyi kölcsönökben, amelyeket a lakáshitelekhez hasonlóan most rekord olcsón kínálnak. Július közepétől nemcsak a bankfiókokban és az interneten, hanem immár a postákon is elérhető ez a lakásfedezetet nem igénylő megoldás a váratlan pénzügyi helyzetekre. 10 ábra segítségével tekintjük most át, hol tart a személyi kölcsönök piaca.
Éledeznek a személyi kölcsönök is
Az MNB legfrissebb, május végi adatai szerint 309 milliárd forintnyi banki személyi kölcsönnel rendelkezik a magyar lakosság, ami 7%-kal elmarad az egy évvel korábbi szinttől, és kevesebb mint fele a válság eleji csúcsnak.
Az új hitelkihelyezések azonban élénkülést mutatnak, ha nem is olyan határozottat, amilyet a lakáshitelek esetében láthatunk. Az elmúlt egy évben 115 milliárd forintnyi új személyi kölcsönt kapott a lakosság, ami 18%-kal több az előző 12 havi adatnál.
Minden 4 forintnyi hitelből 1 forintot személyi kölcsön formájában vesznek fel a magánszemélyek. Mivel azonban ezeket jóval gyorsabban forognak (rövidebb a futamidejük) a lakáshiteleknél, állományi arányuk csak 5% körüli.
Száz magyar 6 személyikölcsön-szerződéssel rendelkezik ma, a 617 ezer szerződésből immár 579 ezer forintalapú, a devizahitelek szinte teljesen kikoptak mára a piacról, így esetleges őszi forintosításuk már nem sokakat érint.
Most éri meg személyi kölcsönt felvenni
Persze nem mindenkinek, de azoknak mindenképpen ajánlható a figyelmébe a személyi kölcsön mint pénzügyi megoldás, akik váratlan anyagi megterheléssel járó, átmeneti élethelyzetbe kerültek. A hitelek átlagos THM-je ma már alig több mint 20%.
Így aztán a törlesztőrészletekre se lehet panasz. Egy félmillió forintos személyi kölcsön felvétele például 2 éves futamidő mellett ma már csak jellemzően 20-25 ezer forint körüli törlesztőrészlettel jár. Az új szereplőként piacra lépő Magyar Posta most bevezetett terméke - amelyet július közepétől 345 postahivatalban kínálnak - árazásával máris az élmezőnybe került. Az ajánlatokat a BankRáció.hu kalkulátora segítségével hasonlítottuk össze.
Nem mindegy persze a jövőbeni törlesztés kiszámíthatósága sem - ebből a szempontból is nagyot javult a helyzet az utóbbi időben, és nem csak azért, mert a forinthitel már nem tartalmaz árfolyamkockázatot. Ami ugyanis a kamatot illeti, változó és fix kamatozásúak egyaránt lehetnek ugyan ezek a konstrukciók, előbbieknek azonban a (Buborra felszámolt) kamatfelára, utóbbiaknak pedig a teljes kamatszintje legalább 3 évig biztosan változatlan, így a törlesztőrészlet kiszámíthatóbbá vált. Ezt a február 1-jén bevezetett "fair banki" törvény biztosítja.
A törvény bevezetésére egyébként úgy reagáltak a bankok, hogy megnőtt a hosszú kamatperiódussal rendelkező hitelek aránya. Ahogy a fenti ábráról leolvasható, új személyi kölcsönök körében ma már csak 30% körüli azok aránya, amelyek törlesztőrészlete éven belül változhat. A futamidő szempontjából viszont továbbra is az 5 éven túli hitelek dominálnak.
Nem árt persze az óvatosság
Ha már szabályozás, akkor nem lehet szó nélkül elmenni az adósságfék-szabályozás mellett sem, amelyet január 1-jén az MNB vezetett be. Ennek lényege, hogy nem vállható a nettó igazolt jövedelem 50%-ánál (400 ezer forint feletti nettó jövedelem esetén 60%-ánál) nagyobb törlesztőrészlet. Ez az esetleg felvett személyi kölcsönöket is magában foglaló teljes havi hiteltörlesztésre vonatkozik. Nem igazán látható jele annak, hogy a kockázatosabb hitelfelvevők kiszorítása miatt ez a korlátozás visszavetette volna a piacot.
Bár a személyi kölcsönök kamatszintje közel 15 százalékponttal magasabb a lakáshitelekénél, a jellemzően alacsonyabb hitelösszeg miatt a családok jó részének nem okoznak túlzott anyagi megterhelést a személyi hitelek. A 90 napon túl késedelmes forintalapú személyi kölcsönök aránya azonban - vélhetően az ügyfélkör egészének összetétele miatt - kissé magasabb, mint a lakáshiteleké: március végén 14%-on állt ezek esetében az NPL-ráta.
