A válaszok merőben megváltoznak, ha nem a piaci növekedési lehetőségeket, hanem a saját üzletági kilátások felől kérdezzük a privátbankokat, hiszen ekkor hajlamosak a szolgáltatók kedvezőbb képet festeni a jövőről. Most is ez történt, bár hozzá kel tenni, hogy azért szignifikáns különbség nem volt a kilátások között. Egyedül a 8-12%-os éves növekedésnél volt nagyobb eltérés a válaszadók között, ez viszont azzal indokolható, hogy egye szolgáltatók úgy ítélik meg, még vannak tartalékok szegmentációs oldalon. Természetesen kaptunk kiugró válaszokat is, ezek viszont a frissen indult, vagy éppen nagyobb felfutás előtt álló szolgáltatók miatt fordulhatott elő.
Amennyiben a privátbankokat a középtávú kilátásokról kérdezzük, akkor sokkal inkább egységesebb kép rajzolódott ki, például a piaci növekedést a következő három évben a válaszadók kétharmada 4-8%-os sávba teszi. Igaz a sáv kellően széles ahhoz, hogy kérdéseket vessen fel, nagy valószínűséggel, ha a piac evolúcióját vesszük alapul és a piaci tendenciákat az utóbbi években, akkor a növekedés a 4-8%-os sáv alsó értékéhez lehet majd közelebb. Az alacsony kamatkörnyezetben már nem lehet a hozamoktól akkora növekedést várni, miközben a szegmentációban rejlő lehetőségek is egyre inkább csökkenni fognak.
A üzletágak kilátásai esetében nem volt ennyire egységes a kép, a többség azonban itt is azt mondta, hogy 4-8% között lehet az évesített növekedés. A fél évvel ezelőtti helyzethez képest azért középtávon optimistábbakká váltak a privátbankok, ami azért lehet, mert ilyen időtávon a magyar gazdaság is egy stabilabb alapra állhat, ami a tőkebeáramlást támogathatja. Kaptunk persze olyan válaszokat is, hogy egy üzletág növekedése a piaci átlag többszöröse lehet, ez viszont olyan szolgáltatóknál fordulhat elő, amelyek az alacsony bázis miatt gyorsabb növekedésre számíthatnak. Ilyen lehet az Equilor, az SPB és a Quantis Alpha is.
A szektorban a gyenge optimizmust az is megerősíti, hogy a különféle kockázati tényezőknek féléves időtávon a válaszadók kisebb jelentőseget tulajdonítottak. Leginkább a magas kamatkörnyezet, mint kockázati tényező esett ki, ami érthető is a jegybanki alapkamat drasztikus csökkenése miatt. Ma már a bankoknak sokkal kevésbé kell attól tartaniuk, hogy az ügyfélvagyonok egy-egy akciósabb betéti konstrukció miatt vándorolnak el időlegesen. Ezt meghaladóan a magyar gazdaság általános helyzetével kapcsolatos bizonytalanság is csökkent, ami később megágyazhat a szektorban a magasabb növekedésnek.
A privátbankok ma leginkább a szabályozói környezettől, a magyar gazdaságpolitikától és az általános hazai gazdasági környezettől tartanak. Jól jellemzi a szektor aktuális piaci környezetét, hogy míg korábban a szabályozói környezet a képzeletbeli dobogó alsóbb fokain helyezkedett el, most egyértelműen ezt tartják a válaszadók a legnagyobb kihívásnak. Mindennek több oka is van. Egyrészt a kormány az év elején világossá tette, hogy Svájccal leül tárgyalni, az ügyfélvagyonok felderítéséért és esetleges megadóztatásáért mindent megtesz. Másrészt egy speciális terméket is létrehozott a kormány, amely az adóamnesztia folytatásaként értékelhető.
Sokak által ismerős lehet a Stabilitási Megtakarítási Számla, amely legalább 5 millió forintos vagyonnal nyitható meg, előnye, hogy az adóhatóság nem kérdezi a megtakarítás előéletét, és 5 évet követően adómentessé tehető a számlán tárolt összeg. A kormány a törvényt meghozta már a nyár folyamán, azonban a végrehajtási rendelet még nem készült el, arra a következő hetekben számíthatunk. A szolgáltatók egészen addig nem akarnak az új termékkel megjelenni, amíg nem tudják a keretfeltételeket, azonban többektől is azt hallottuk, hogy vizsgálják a konstrukciót. A piacon ez a termék akár nagyobb vagyonmozgást is megindíthatna, Svájc pozíciói ugyanis nagyon sokat romlottak. Napokkal ezelőtt például közös megállapodás született Svájc és Amerika között, ráadásul az EU is komoly nyomás alatt tartja a vagyonkezelési központot.