Megítélésünk szerint nem vár könnyű év a privát banki piacra, a gazdasági növekedés alacsony lehet, friss pénzek nem érkeznek, a kezelt vagyon növekedésének az elsődleges forrása az átértékelődés lesz. A tavalyi évvel ellentétben viszont olyan nagy hatással nem számolhatunk, mert a betéti kamatok csökkennek, és a kötvénypiacon is lezajlott a hozamcsökkenés nagyobb része.
Vélhetően a privát banki vezetők is a megadott sávokban inkább az alacsonyabb értékhez teszik a növekedést, ma már nagyon ritkán fordulhat elő, hogy ha nincs egy kiugróan jó befektetési teljesítményű esztendő, akvizíció vagy nagyobb tanácsadó és/vagy ügyfélmozgás, akkor kétszámjegyű bővülést tudjon egy szolgáltató elérni. A piaci átlagnál magasabb értékeket azok mondták, akik az alacsonyabb bázis miatt reálisan feltételezhetik, hogy nagyobb növekedést tudnak majd felmutatni.
Továbblépve a piac meglehetősen egységes álláspontot képvisel középtávon, amikor három éves időtávon kérdeztük a szereplőket, akkor a válaszokban már a döntő többség mindössze 4-8 százalékos bővülést vár éves szinten, ami véleményünk szerint is összhangban van a gazdasági kilátásokkal, az egyre csökkenő alapkamat környezettel, valamint a piac organikus növekedés forrásainak fokozatos kimerülésével. 2012 második féléve egy kivételes időszak volt, nagyon nehéz lesz a tavalyi évet megismételni, sokkal valószínűbb, hogy a lassú kilábalással összhangban a privát banki piac is egy alacsonyabb növekedési fázisba ér.
Mindenki a jegybanki vezetőségváltástól tart
A februári felmérésünk során is megkérdeztük a privát banki vezetőket, hogy mely kockázati faktorokat tartják per pillanat jelentősnek, és melyek jelentenek a piac számára kisebb kockázatot. Az utóbbi évekre jellemzően bizonytalan gazdasági és politikai környezet nem változott meg a felmérésünk elkészítésekor sem, ezért nem is lehet véletlen, hogy most is a magyar gazdaság helyzete, valamint a költségvetési- és monetáris politika okozza a fő kockázatokat. A 0-5 közötti skálán ezek a faktorok kaptak 4 feletti osztályzatot a 13 szolgáltató átlagában, ami azt jelenti, hogy a szektortól teljesen független tényezők befolyásolják a leginkább a szektor kilátásait.
A 2012-es év vége óta a hazai és nemzetközi befektetőket is az foglalkoztatja, hogy mi történhet a március elején megváltozó jegybanki vezetést követően. Az utóbbi években a nagyobb forintgyengüléseket követően jellemzően a privát banki ügyfeleknél a külföldi tőkekiáramlás megnőtt, sokan pedig most is attól tartanak, hogy egy pesszimistább forgatókönyv válik be, ami a forint árfolyamára jelenthet nyomást. A nyilvánosság csak az utolsó pillanatban fog értesülni az új jegybankelnök személyéről, igaz vannak piaci pletykák, és sokan Matolcsy György kinevezését várják, azonban nagyon sok múlik azon, hogy kik lesznek az alelnökök és hogy milyen lesz az új érában a monetáris politika.
Jól láthatóan a gazdaságirányítási kockázatok mellett kisebb rizikót tulajdonítanak az olyan tényezőknek, mint például a pénz- és tőkepiaci környezet, pedig a jövőben a befektetéseken elért hozam jelentős forrása lesz a vagyon növekedésének. Vélhetően itt inkább arról van szó, hogy a privát banki vezetők sokkal inkább hozzászoktak, és elfogadták a külső befektetési környezetet, és ott kevésbé számítanak meglepő fordulatra. Ezt erősíti meg az is, hogy az elemzők a javuló gazdasági környezettel összhangban a nemzetközi befektetői hangulat javulását várják. A részvénypiacokon azonban vannak kockázatok, a nagy ralit követően egyre inkább benne van egy nagyobb korrekció a levegőben.
A főként kereskedelmi bankok irányítása alatt álló privát banki szektorban a vezetők kevésbé tartanak a tulajdonosi forráséhségtől, mindez azért fontos, mert így teret nyerhetnek a betéten vagy esetleg vállalati kötvényeken felüli befektetési eszközök is a portfóliókban. Igaz nagyon eltérő portfólió-szerkezeteket láthatunk a bankoknál, viszont most úgy látszik, hogy a betéti verseny alábbhagyott, a csökkenő betéti kamatkörnyezetben pedig felértékelődnek az értékpapírok. A befektetési alapok számára megnyílhat meg a tér felfelé 2013-ban, többek között azért is, mert a lakossági állampapírok árazását illetően az állam visszafogottabb lehet.