Menetrendszerűek lettek a botrányok.
Egész kis iparág épül lassan az európai privátbankoktól vaskos adattömegekkel lelépő dezertőrök és az eltitkolt adódollárok és -eurók felderítésére áhítozó állami hivatalnokok összekapcsolására, az elmúlt évek botránysorozata pedig most újabb fejezettel bővül. Az érintett bank ezúttal a brit-hongkongi gyökerű, de jelentős svájci üzletággal is rendelkező HSBC - írja a Reuters -, amely nemcsak egy IT területen dolgozó alkalmazottját veszítette el, de vele együtt 24 ezer ügyfél adatai is a bank falain kívülre kerültek, a brit és más európai adóhatóságok legnagyobb örömére.Az utóbbi idők leghangosabb hasonló esete a UBS-t érintette, az amerikai adóhatóság több ezer ügyfél adatait követelte a legnagyobb svájci banktól, az ügy a legmagasabb szintekre is elért, és diplomáciai súrlódásokat okozott a banktitok intézményére nagyon érzékeny alpesi ország és a válság közepette fellelhető extra költségvetési bevételek után kutató Egyesült Államok között. Az ügy eredményeképpen a bank 780 milliós bírságot fizetett és beszüntette határokon átívelő szolgáltatásait az amerikai ügyfelei számára, Svájc pedig kénytelen volt új alapokra helyezni az európai adóhatóságokkal fenntartott kapcsolatát.A hosszas viták után elfogadott új adószabályok a Dow Jones híradása szerint október 1-én lépnek hatályba, és a korábbinál sokkal szélesebb körű adatszolgáltatást tesznek lehetővé azoknak a külföldi adóhatóságoknak, amelyeknek anyaországa kettős adóztatásról szóló egyezményt kötött Svájccal. Az először 2009 márciusában felvetődött jogszabály összhangban áll az OECD vonatkozó ajánlásaival, és sokkal szigorúbban kezeli az adóelkerülést. Svájc az elmúlt év során számos kétoldalú adózási egyezményt kötött, hogy megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak. A UBS mellett több más bank is komoly nyomás alá került, az európai adóhatóságokon a hajtóvadászat hangulata lett úrrá, akárhányszor újabb adatcsomag került felszínre a be nem jelentett svájci offshore vagyonokról. A túlbuzgóság lehetett az oka, hogy a megvásárolt lopott adatbázisok között akadt egy-két hamis is, ami tovább tetézte például az adatbázisok megvásárlása körüli német belpolitikai vitákat is. Nem mellékesen pedig az európai privátbanki piac végérvényesen megváltozott.Szingapúr az új Svájc
A változások legnagyobb haszonélvezője pedig Szingapúr és Hongkong lehet, mint a világ újabb privátbanki központjai, amelyek otthont adnak azoknak a be nem jelentett offshore vagyonoknak is, amelyek Svájcból az új adószabályok miatt kiáramlottak. Az elfogadott iparági becslések szerint a válság előtt közel 2000 milliárd dollárnyi eltitkolt vagyont kezelő Svájc még mindig a vezető private banking központ, de a meghatározó piaci szereplők mind jelentős növekedésre számítanak az új ázsiai központokban, miközben az eredeti piacukon egyre szaporodnak a nehézségek.
A növekedés részben természetesen a legvagyonosabb réteg ütemes bővüléséből származik, de egyre jelentősebb az európai és észak-amerikai ügyfélbázis is Szingapúrban és Hongkongban. "Több száz új privátbankárt vesznek a fel ezekben az országban, hogy az európai üzletágakból átáramló masszív tőkét kezelni tudják" - nyilatkozta a New York Timesnak egy washingtoni szakértő is, de maga a UBS is megerősítette, hogy a térségben nem kevesebb, mint 400 új kapcsolattartót szeretnének felvenni, illetve kiképezni a meglévő több mint 800 mellé.
A bank februárban megemelte szingapúri privátbankárai új ügyfelek szerzéséért járó jutalékát. A wealth management üzletág vezetőjének egyik prezentációjáról kiszivárgott információk szerint a válság során a UBS 200 milliárd dollárnyi tőkekivonást szenvedett el Svájcban, de az ázsiai bővülés ezt teljes egészében ellensúlyozni tudta, nem véletlen tehát az erőteljes súlyponteltolódás utóbbi térség irányába. Az új irány más bankoknál is egyértelmű, a zürichi központú Julius Baer például rendhagyó módon Szingapúrban tartotta szeptemberi menedzsment-találkozóját, a bank szóvivője pedig ennek kapcsán egyenesen a "bank második anyapiacának" nevezte a szigetállamot.
