Üzlet

Mi lesz, ha az oroszok a gázfegyvert is elsütik a krími szavazásra?

Elmérgesedett a helyzet Ukrajnában, ami által felerősödtek a feszültségek a nyugati hatalmak és Oroszország között. Habár egyik félnek sem érdeke, hogy a földgázszállításokban zavar keletkezzen, a folyamatos kétoldali nyomásgyakorlás közepette előkerülhet a "gázfegyver" elsütése is. Az alábbiakban körbejárjuk, hogy Magyarország most mennyire ellenálló egy újabb gázellátási krízissel szemben.
Az ukrajnai feszültségek növekedésére lehet számítani, miután vasárnap népszavazást tartanak a Krím-félszigeten a terület elszakadásáról. A nyugati hatalmak az elmúlt hét során már több gazdasági jellegű szankciót is bevezettek a Krímre bevonuló Oroszországgal szemben, de ezek száma várhatóan gyorsan bővülhet. A napokban a sajtóban megjelent egy olyan brüsszeli tervezet is, ami szerint több száz orosz politikus és cégvezető EU-ba történő beutazását lehetetlenítenék el, amennyiben Oroszország nem vonul ki a (jelenleg) Ukrajnához tartozó félszigetről. A listán olyan energiapiaci nagyágyúk megjelentek, mint Igor Szecsin a Rosneft vagy Alekszej Miller a Gazprom vezetője. A kiszivárgott dokumentumokra Oroszország rögtön reagált, felhívva a figyelmet arra, hogy az azokban szereplő pontok több kárt jelentenének az Európai Unió, mint Oroszország számára.

A konfliktus Európában ismét felerősítette az orosz gázfüggőség problematikáját. Oroszország az EU földgázfogyasztásának közel a harmadáért felel, és részaránya az uniós gázkészletek folyamatos merülésével a jövőben tovább emelkedhet. Az EU a jelenlegi helyzetben erős lobbi tevékenységet folytat az Egyesült Államoknál, hogy a két hatalom között éppen kidolgozás alatt lévő kereskedelmi egyezménybe vonják be a földgázzal kapcsolatos kérdéseket is. Brüsszel azt szeretné elérni, hogy az USA-ból korlátozásoktól mentesen juthasson el Európába a palagáz-forradalom által hatalmasra duzzadt amerikai gázkészlet egy része. Az Egyesült Államok több okból is vonakodik komoly elköteleződést tanúsítani az európai gázszállítások irányába: egyrészt a "földgázhatár" megnyitása emelné a belföldi árakat, másrészt pedig az ázsiai piacokon jelentősen nagyobb prémiummal lehet értékesíteni a földgázt. (Itt megjegyezendő, hogy a szállításból fakadó költségek miatt korántsem biztos, hogy a még jelenleg kifejezetten olcsónak számító amerikai földgáz versenyképes tudna lenni Európában.)

A földgázhíd Oroszország és az EU között

Az ukrán-orosz eszkalálódása könnyen az európai gázellátásban is zavarokat okozhat, hiszen Ukrajnán keresztül halad az EU-ba irányuló orosz gázszállítások több mint fele. 2009 januárjában gázellátási krízis alakult ki, amikor Oroszország leállította az Ukrajnába történő betáplálást arra hivatkozva, hogy az ukránok megcsapolják az uniós piacokra szánt szállítmányokat. A lépésnek Európán belül komoly energiapolitikai következményei lettek, az ellátásbiztonság javítása érdekében programok indultak az uniós földgázellátási rendszer rugalmasabbá tételére. Ennek két kulcseleme a vezetékhálózat fejlesztése, valamint a földgáztárolási képesség növelése. (Megjegyezendő, hogy mindezek mellett az európai válság elhúzódása jelentősen visszavetette a gázkeresletet.)

Az Európai Unión belül hagyományosan a keleti országok rendelkeznek a legnagyobb orosz gázkitettséggel. Románián kívül (ahol jelentős a belföldi termelés) szinten az összes KKE-i ország földgázellátása több mint felét orosz gázbetáplálásból fedezi, de nem ritka a 90%-os oroszgáz-arány sem. (Gázipari körökben egyébként közel 100%-os aránnyal számolnak, mondván hogy az adott esetben nyugati határokról beérkező földgáz mögött is alapvetően Oroszországból származó gáz van.)

Mi lesz, ha az oroszok a gázfegyvert is elsütik a krími szavazásra?
Balra nyit jobbra zár, illetve jobbra nyit, balra zár

Az ellátási zavarok esetén az elsődleges kérdés, hogy milyen más forrásokból lehet pótolni a kieső szállításokat. Itt egyrészről felmerülhet, hogy más ellátási útvonalon szerezzük be a földgázt, illetve lehetőség adódhat a földgáztárolókból történő vételezés megnövelésére (amennyiben a tárolókat korábban feltöltöttük). A magyar földgázrendszer jelenleg két külső beszállítási lehetőséggel rendelkezik, egyik a hagyományos, orosz-ukrán ellátási útvonal, a másik pedig az Ausztriából érkező HAG-vezeték. Vagyis e tekintetben egy újabb orosz-ukrán krízis esetén csak az osztrák vezetékre számíthatunk, amelynek napi kapacitása kb. 12 millió köbméter. E mellett építés alatt van a szlovák-magyar összekötő vezeték is, amely az eredeti várakozások szerint 2015 januárjától áll kereskedelmi üzembe, kb. szintén 10-12 millió köbméter/nap szállítási kapacitással. A kormányfő egyébként nemrég úgy nyilatkozott a szlovák interkonnektor kapcsán, hogy annak építése a hónap végére befejeződhet. E mellett folyamatban vannak a meglévő interkonnektorok kétirányúsításai is (jelenleg csak hazánkból kifelé tud ezeken áramolni a földgáz), de ezekkel sem számolhatunk egy mostani ellátási zavar esetén.

A határokon kívül tehát kb. napi 12 millió köbméter földgázzal számolhatunk, a szükséglet fennmaradó részét így belföldről kell biztosítani. Ennek egyik eleme a földgáztárolók használata, amely egyébként alapvetően nem (csak) biztonsági célt szolgál, hanem a földgázfogyasztás ciklikussága miatt (télen megnövekszik, télen visszaesik) optimalizálja ellátási-szállítási rendszer költségeit. Magyarország a földgáztárolás terén, főként saját fogyasztásához mérten "nagyhatalomnak" számít. Közel 6,2 milliárd köbméternyi földgázt vagyunk képesek a föld alatt tárolni, miközben az éves fogyasztás az elmúlt időszakban már alig érte el a 10 milliárd köbmétert. A GIE uniós gázipari lobbiszervezet nyilvántartása szerint Magyarországon a márciusi nyitó gázkészlet 1,36 milliárd köbméter volt, vagyis a tárolói kihasználtság 22% körül alakult. Ez egyébként az elmúlt évek legalacsonyabb hazai készletének számít, utoljára 2000-es évek végén volt hasonló méretű tárolt készlet Magyarországon. A Közműhivatal (MEKH) adatin egyébként jól lekövethető, hogy a 2009-es ellátási krízist követően jelentősen megugrott a hazai gázkészletezés, majd azóta folyamatos csökkenés tapasztalható. Itt megjegyezendő, hogy a fogyasztás is mérséklődik a gazdasági válság kirobbanása óta.

Mi lesz, ha az oroszok a gázfegyvert is elsütik a krími szavazásra?
A készletezett mennyiség kapcsán fontos tényező, hogy ezt a mennyiséget milyen gyorsan vagyunk képesek kinyerni a tárolókból, ugyanis hiába van akár a szükséges napi fogyasztás többszöröse a "raktárban", ha a szűk "raktárajtón" ennek csak egy részét tudjuk kihozni. A hazai tárolók technikai kitárolási kapacitását napi 79,6 millió köbméteren tartják számon, de fontos látni, hogy alacsonyabb feltöltöttség esetén a kitermelési képesség is jelentősen visszaesik, vagyis a jelenlegi 20% körüli szint mellett lényegesen kevesebbel számolhatunk. Itt igen sok tényező játszik szerepet, de éljünk egy olyan feltételezéssel, hogy ellátási krízis esetén napi 30-20 millió köbmétert képesek lesznek kipréselni a hazai tárolókból.

Mindezek mellett jelen van még a hazai gáztermelés is, amely azonban az elmúlt években folyamatos visszaesést mutatott. A MEKH adatai szerint, míg 2009-ben volt olyan hónap, hogy az átlagos napi kitermelés meghaladt a 10 millió köbmétert is, addig tavaly az átlagos belföldi kitermelés napi 5 millió köbméter körül alakult. Ebben szerepe lehetett az ösztönzési rendszer módosulásának is (a "rezsilépések" rendszerint érintették a hazai kitermelés értékesítési árait is), így feltételezhető, hogy egy ellátási zavar esetén napi pár millió köbméteres mértékben van még tartalék a belföldi kitermelésben. A feltételezésekből betáplálási oldalon napi 37 és 50 millió köbméter közötti teljesítmény adódik, így a kérdés már csak az, hogy ez elég-e a hazai igények kielégítésére.

A MEKH adatai alapján az elmúlt években folyamatosan csökkent a tavaszi időszakban a gázfelhasználás, és ezen belül mérséklődött a napi csúcsigény is (a legmagasabb fogyasztás mutató nap, amelytől jelentősen elmaradhat az átlagos napi gázszükséglet). A gázfogyasztás szempontjából alapvető fontossággal bír a hőmérséklet alakulása, vagyis a fokozatosan melegedő időjárás mellett az előttünk álló időszakban csökkenő földgázszükségletre lehet felkészülni. Az elmúlt két év során márciusban rendre 50 millió köbméter alatt maradt a napi csúcsigény, míg áprilisban 30 és 40 millió köbméteres csúcsigényt regisztráltak. Az átlagos napi fogyasztások ezektől rendre 10-15 millió köbméterrel elmaradtak.

Mi lesz, ha az oroszok a gázfegyvert is elsütik a krími szavazásra?
Összességében az látszik, hogy egy újabb orosz csapelzárást rövidtávon képes lesz kezelni a hazai földgázrendszer, bár a negatív forgatókönyvek (feltételezések) összeolvasása esetén nem teljesen biztos, hogy minden igényt ki tud elégíteni a rendszer. A lakosság szempontjából aláhúzandó, hogy ellátási zavar esetén az ipari fogyasztókat korlátozhatják a földgázvételezésben, amely további biztosítékokat jelent a háztartások gázellátásnak biztosítására, így ebben a szegmensben nem kell problémákra számtani. Egy hosszabb, több hónapos orosz szállítási leállás már kezelhetetlen gondokat okozna, de fontos hangsúlyozni, hogy semelyik félnek sem érdeke, hogy ismét gondok legyenek az orosz gázszállításokban. Az EU-nak szüksége van az orosz gázra, Oroszországnak szüksége van a földgázból származó bevételekre, míg Ukrajnának szüksége van az orosz gázra, illetve a tranzitból származó bevételekre.
Kasza Elliott-tal

PepsiCo Inc - kereskedés

Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg. Azért osztalékfizetőket, mert ha nem jön be az elképzelésem és nem emelked

RSM Blog

A HR hatása az M&A ügyletekre

Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában a második legfontosabb lépés egy tranzakciós célpont értékelésekor. A H

Holdblog

Egy szendvics hatása (?) a tőkepiacokra

Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars felszínén, de az elvetemültebbek még sátánista szövegeket is... The post Eg

Holdblog

New Yorkban nyafogunk

Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podca

KonyhaKontrolling

Csináljunk jó adórendszert!

Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon érdekes a téma, de elgondolkoztatott arról is, hogy milyen a jó adórendsze

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum

Vezető modellező/ pénzügyi modellező

Vezető modellező/ pénzügyi modellező
Agrárszektor Konferencia 2024
2024. december 4.
Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2024
2024. november 27.
Mibe fektessünk 2025-ben?
2024. december 10.
Property Awards 2024
2024. november 28.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Ez is érdekelhet
befektetés tőzsde chart getty stock