Mi lesz, ha az oroszok a gázfegyvert is elsütik a krími szavazásra?
A konfliktus Európában ismét felerősítette az orosz gázfüggőség problematikáját. Oroszország az EU földgázfogyasztásának közel a harmadáért felel, és részaránya az uniós gázkészletek folyamatos merülésével a jövőben tovább emelkedhet. Az EU a jelenlegi helyzetben erős lobbi tevékenységet folytat az Egyesült Államoknál, hogy a két hatalom között éppen kidolgozás alatt lévő kereskedelmi egyezménybe vonják be a földgázzal kapcsolatos kérdéseket is. Brüsszel azt szeretné elérni, hogy az USA-ból korlátozásoktól mentesen juthasson el Európába a palagáz-forradalom által hatalmasra duzzadt amerikai gázkészlet egy része. Az Egyesült Államok több okból is vonakodik komoly elköteleződést tanúsítani az európai gázszállítások irányába: egyrészt a "földgázhatár" megnyitása emelné a belföldi árakat, másrészt pedig az ázsiai piacokon jelentősen nagyobb prémiummal lehet értékesíteni a földgázt. (Itt megjegyezendő, hogy a szállításból fakadó költségek miatt korántsem biztos, hogy a még jelenleg kifejezetten olcsónak számító amerikai földgáz versenyképes tudna lenni Európában.)
A földgázhíd Oroszország és az EU között
Az ukrán-orosz eszkalálódása könnyen az európai gázellátásban is zavarokat okozhat, hiszen Ukrajnán keresztül halad az EU-ba irányuló orosz gázszállítások több mint fele. 2009 januárjában gázellátási krízis alakult ki, amikor Oroszország leállította az Ukrajnába történő betáplálást arra hivatkozva, hogy az ukránok megcsapolják az uniós piacokra szánt szállítmányokat. A lépésnek Európán belül komoly energiapolitikai következményei lettek, az ellátásbiztonság javítása érdekében programok indultak az uniós földgázellátási rendszer rugalmasabbá tételére. Ennek két kulcseleme a vezetékhálózat fejlesztése, valamint a földgáztárolási képesség növelése. (Megjegyezendő, hogy mindezek mellett az európai válság elhúzódása jelentősen visszavetette a gázkeresletet.)
Az Európai Unión belül hagyományosan a keleti országok rendelkeznek a legnagyobb orosz gázkitettséggel. Románián kívül (ahol jelentős a belföldi termelés) szinten az összes KKE-i ország földgázellátása több mint felét orosz gázbetáplálásból fedezi, de nem ritka a 90%-os oroszgáz-arány sem. (Gázipari körökben egyébként közel 100%-os aránnyal számolnak, mondván hogy az adott esetben nyugati határokról beérkező földgáz mögött is alapvetően Oroszországból származó gáz van.)

Az ellátási zavarok esetén az elsődleges kérdés, hogy milyen más forrásokból lehet pótolni a kieső szállításokat. Itt egyrészről felmerülhet, hogy más ellátási útvonalon szerezzük be a földgázt, illetve lehetőség adódhat a földgáztárolókból történő vételezés megnövelésére (amennyiben a tárolókat korábban feltöltöttük). A magyar földgázrendszer jelenleg két külső beszállítási lehetőséggel rendelkezik, egyik a hagyományos, orosz-ukrán ellátási útvonal, a másik pedig az Ausztriából érkező HAG-vezeték. Vagyis e tekintetben egy újabb orosz-ukrán krízis esetén csak az osztrák vezetékre számíthatunk, amelynek napi kapacitása kb. 12 millió köbméter. E mellett építés alatt van a szlovák-magyar összekötő vezeték is, amely az eredeti várakozások szerint 2015 januárjától áll kereskedelmi üzembe, kb. szintén 10-12 millió köbméter/nap szállítási kapacitással. A kormányfő egyébként nemrég úgy nyilatkozott a szlovák interkonnektor kapcsán, hogy annak építése a hónap végére befejeződhet. E mellett folyamatban vannak a meglévő interkonnektorok kétirányúsításai is (jelenleg csak hazánkból kifelé tud ezeken áramolni a földgáz), de ezekkel sem számolhatunk egy mostani ellátási zavar esetén.
A határokon kívül tehát kb. napi 12 millió köbméter földgázzal számolhatunk, a szükséglet fennmaradó részét így belföldről kell biztosítani. Ennek egyik eleme a földgáztárolók használata, amely egyébként alapvetően nem (csak) biztonsági célt szolgál, hanem a földgázfogyasztás ciklikussága miatt (télen megnövekszik, télen visszaesik) optimalizálja ellátási-szállítási rendszer költségeit. Magyarország a földgáztárolás terén, főként saját fogyasztásához mérten "nagyhatalomnak" számít. Közel 6,2 milliárd köbméternyi földgázt vagyunk képesek a föld alatt tárolni, miközben az éves fogyasztás az elmúlt időszakban már alig érte el a 10 milliárd köbmétert. A GIE uniós gázipari lobbiszervezet nyilvántartása szerint Magyarországon a márciusi nyitó gázkészlet 1,36 milliárd köbméter volt, vagyis a tárolói kihasználtság 22% körül alakult. Ez egyébként az elmúlt évek legalacsonyabb hazai készletének számít, utoljára 2000-es évek végén volt hasonló méretű tárolt készlet Magyarországon. A Közműhivatal (MEKH) adatin egyébként jól lekövethető, hogy a 2009-es ellátási krízist követően jelentősen megugrott a hazai gázkészletezés, majd azóta folyamatos csökkenés tapasztalható. Itt megjegyezendő, hogy a fogyasztás is mérséklődik a gazdasági válság kirobbanása óta.

Mindezek mellett jelen van még a hazai gáztermelés is, amely azonban az elmúlt években folyamatos visszaesést mutatott. A MEKH adatai szerint, míg 2009-ben volt olyan hónap, hogy az átlagos napi kitermelés meghaladt a 10 millió köbmétert is, addig tavaly az átlagos belföldi kitermelés napi 5 millió köbméter körül alakult. Ebben szerepe lehetett az ösztönzési rendszer módosulásának is (a "rezsilépések" rendszerint érintették a hazai kitermelés értékesítési árait is), így feltételezhető, hogy egy ellátási zavar esetén napi pár millió köbméteres mértékben van még tartalék a belföldi kitermelésben. A feltételezésekből betáplálási oldalon napi 37 és 50 millió köbméter közötti teljesítmény adódik, így a kérdés már csak az, hogy ez elég-e a hazai igények kielégítésére.
A MEKH adatai alapján az elmúlt években folyamatosan csökkent a tavaszi időszakban a gázfelhasználás, és ezen belül mérséklődött a napi csúcsigény is (a legmagasabb fogyasztás mutató nap, amelytől jelentősen elmaradhat az átlagos napi gázszükséglet). A gázfogyasztás szempontjából alapvető fontossággal bír a hőmérséklet alakulása, vagyis a fokozatosan melegedő időjárás mellett az előttünk álló időszakban csökkenő földgázszükségletre lehet felkészülni. Az elmúlt két év során márciusban rendre 50 millió köbméter alatt maradt a napi csúcsigény, míg áprilisban 30 és 40 millió köbméteres csúcsigényt regisztráltak. Az átlagos napi fogyasztások ezektől rendre 10-15 millió köbméterrel elmaradtak.

Jön az EU-s feketeleves: évente műszakira hívhatják az autósokat!
A motorkerékpáros komoly szigorításra számíthatnak.
Vámháború és ellátási láncok: mit tehetnek most a vállalatok?
A KPMG szakértője elemzi a lehetséges megoldásokat.
Milliárdosok játszótere: itt vannak Budapest legdrágább lakónegyedei
A mai árak mellett már itt is óvatosabbak a vevők.
Záporoznak a fontos gyorsjelentések - Mutatjuk, hogy reagálnak a tőzsdék
Mínuszban az irányadó indexek.
Szándéknyilatkozatot írt alá a 4iG az azeri űrügynökséggel
A szándéknyilatkozat tárgya az űripari terület együttműködési lehetőségeinek feltárására Bakuban.
Újra kimondta egy orosz bíróság: 2 milliárd eurót kell fizetnie a Raiffeisennek
Jó hír a részvényeseknek, hogy ennek nem lesz eredményhatása már a bank szerint.
A Trump-káosz miatt hatalmas a bizonytalanság a légiközlekedésben
Visszavonta 2025-ös előrejelzését az American Airlines.
Olyan sokan akarják leróni kegyeletüket Ferenc pápa ravatalánál, hogy meg kellett hosszabbítani a bazilika nyitvatartását
Már több mint 50 ezren búcsúztak el az elhunyt egyházfőtől.
Elszigetelt bunkerek versengése - Mind autarkisták leszünk
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent \"Mind merkantilisták vagyunk\" írása Milton Friedman 1965-ös \"Mind Keynesiánusok vagyunk\" kijelentését próbálta átformálni a modern kor
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit
A nearshoring jelenség átrendezi a világkereskedelmet - Délkelet-Ázsia lehet az egyik nyertes
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási láncokban, miközben erősödnek a regionális gazdasági és ipari együ
Jobban drágult a hütte, mint a kisbolt
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei...
The post Jobban dr
Az amerikai finomítóipar válsága
Egy mondat a gyűjtőoldalra: Az amerikai finomítóiparnak a keresletcsökkenés és a szigorúbb szabályozások miatt szerkezetátalakításon kellene átesnie a fentarthatóbb működés érdekében.
Van egy előrejelzés, ami akár működhet is
Három hete havazott, múlt héten eljött a 30 fok - mintha Donald Trump vámbejelentéseit néznénk az időjárás köntösébe bújva. Ilyen az, amikor a bőrünkön kezdjük...
The post Van egy előre
Sokszínűség és befogadás: ESG fókuszban a vállalati kultúra
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A \"Social\" (társadalmi) pillér ugya
Amit a unit linked biztosításokról tudnod kell(ett volna)
Hogy mennyire nem felesleges írni a pénzügyi termékekről újra és újra, az a múlt heti cikk hozzászólásaiból derül ki, akár itt, akár a Facebookon. Hiába volt róla már számtalanszor sz


- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
- Itt a halállista: ezeket a befektetéseket kerüld most
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Sokakat megrémisztett a Fed-elnök beszéde – Hova mehet most a pénz?
Estek a piacok a beszéd hatására.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen