1. Amerika-hatás
A globalizációnak köszönhetően az óceántúli események az európai piacokat sem hagyják érintetlenül, így 2025-ben az ESG, illetve a vállalatok fenntarthatósági lépéseiben kiemelt figyelmet kap Trump elnöksége, illetve az általa meghozott döntések. A Párizsi Klímaegyezményből való (második) kilépés egyfajta üzenet a világnak, csakúgy, mint a fosszilis tüzelőanyagok támogatása, a tiszta energiával kapcsolatos politikát és kezdeményezések visszavonása, de Trump azt is egyértelműen kijelentette, hogy az ESG-gyakorlatok, illetve az ezzel kapcsolatos szükségtelen szabályozások akadályozzák a gazdasági növekedést.
A bekövetkezett (klíma)politikai "fék" kivonulást eredményezett egy sor nagybank részéről az éghajlati szövetségekből, a Bank of America, Citigroup, Morgan Stanley és JPMorgan Chase is bejelentette távozását az ENSZ által támogatott Net-Zero Banking Alliance-ból, követve a Goldman Sachs és Wells Fargo példáját. De a környezeti szempontok mellett a társadalmi érdekek kezelését illetően is változtattak a gyakorlatokon a vállalatok, és folyamatosan visszalépnek a diverzitási, méltányossági és befogadási (DEI) kezdeményezésektől, amelyek potenciálisan csökkenthetik a munkahelyi sokszínűségre és befogadásra irányuló erőfeszítéseket. Az ESG Dive beszámolója alapján a McDonald's például már 2025 elején megszüntette több DEI programját, követve olyan cégek példáját, mint a Microsoft, a Harley Davidson vagy a Walmart.
Ami valamelyest árnyalja az amerikai hatásokat, hogy az egyes államok maguk is rendelkezhetnek klímaügyben, illetve szabályozásban, így például a kaliforniai klímajelentési szabályok várhatóan érvényben maradnak.
2. EU-szabályozások
Az EU új szabálycsomagjai, céljai több téren is hozhatnak újdonságot 2025-től, 2026-tól. Az Európai Bizottság Versenyképességi Iránytű címmel bemutatott gazdaságélénkítő stratégiája leginkább a dekarbonizáció és a versenyképesség növelését hivatott előremozdítani. A terv célja az uniós energiaárak csökkentése, az innovatív tiszta technológiák megerősítése, a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés és az elektrifikáció felgyorsítása.
Többek között a versenyképesség növelését hivatott szolgálni a „Tiszta Ipari Megállapodás” is, ennek értelmében az Európai Bizottság egy új ipari megállapodással támogatná az európai vállalatokat, miközben csökkentené az adminisztratív terheket és ösztönözné a hazai termelést. A Tiszta Ipari Megállapodás magját a „Made in Europe” klímabarát termékek iránti keresletet serkentő intézkedések alkotják, ennek érdekében a Bizottság kvótákat szeretne bevezeti, amelyek biztosítják a termékek iránti keresletet. A megállapodásnak szintén kulcsfontosságú eleme az energiaárak csökkentése, és a zöld energia olcsóbbá tétele.
Ezzel párhuzamosan - szintén a versenyképesség növelése érdekében - várhatóan a mai napon bemutatásra kerül egy olyan átfogó intézkedéscsomag, amelynek célja az európai vállalatokat terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése. Az úgynevezett "Omnibus” javaslat tervezetten negyedére csökkentené az uniós vállalatok bürokratikus terheit, ezzel segítve globális versenyképességüket. A részletekről itt írtunk:
Az egyszerűsítés tartalma vállalatok ezreinek hozhat változást a kötelező jelentéstételét illetően, a CSRD (Vállalati fenntarthatósági beszámolási irányelv) szabályokat ugyanis a tervek szerint úgy enyhíthetik, hogy csak az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató, éves szinten 450 millió eurós forgalom feletti cégekre terjednének ki. Ezáltal a jelenleg becsült több mint 50 000 érintett vállalat helyett 7000-nél is kevesebb maradna a CSRD hatálya alatt. A CSDDD (Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágításáról szóló irányelv) is egyszerűsödne, valamint a CBAM (karbonvám: az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus) esetében is tartalmaz várhatóan egyszerűsítéseket az Omnibus.
Összességében tehát kevesebb vállalatnak lehet kötelező a jelentéstétel, miközben a zöld energia árát csökkentené, a klímabarát termékek iránti keresletet serkentené, és a zöld technológiákat, beruházásokat szintén ösztönözné, növelné az EU.
A konferencia kiemelt témája lesz az Omnibus javaslat, amennyiben az Európai Bizottság a terveknek megfelelően február 26-án kiadja a tervezet részleteit. Ezen túl foglalkozunk a CSRD, azaz a fenntarthatósági jelentés gyakorlatával.
3. Technológia fejlődése
A zöld beruházások és technológiák térnyerése organikusan is folytatódik, aminek az egyik mozgatórugója a karboncsökkentési, nettó zéró vállalati elköteleződések. A zöld átállás egy része megvalósítható a már rendelkezésre álló technológiákkal, egy részük, főleg az ipari szegmens, azonban még az új technológiáktól várja a "csodát", vagy legalábbis az olcsóbb szén-dioxid-csökkentési lehetőségeket. Erre példa a karbon-leválasztás és -tárolás technológiái, amelynek a hazai elterjedése még a magas költségek, valamint az infrastruktúra hiánya miatt is várat magára, de a külföldi jó gyakorlatok a helyi implementálást is elősegíthetik. A megújuló energiaforrásokra - nap, szél, geotermia - továbbra is sokan figyelnek, a beruházási költségek csökkenésével, valamint az energiatároló rendszerek fejlődésével ez a terület továbbra is ígéretes lehetőségeket hordoz magában 2025-ben is.
Ami pedig továbbra is az egyik legforróbb téma lehet az idei évben is, az a digitalizáció és ennek az egyik eszköze, a mesterséges intelligencia. Energiahatékonyság, az energiafogyasztás optimalizációja terén óriási potenciált rejthet még az AI, miközben magának az AI-nak a saját energiafogyasztása is folyamatos optimalizációra szorul. A Rhodium Group becslése szerint csak az Egyesült Államokban 2035-re 24-29%-kal nő az áramigény a 2023-as szinthez képest, amelynek 22%-át az adatközpontok igénye fogja kitenni. Tehát a mesterséges intelligencia elterjedése is hajtja majd a tiszta energia iránti keresletet.
4. Emberek fókuszpontjai
A negyedik trend, ami a szabályozástól, a technológiától függetlenül meghatározó az ESG világában, az az emberi tényező. Az európai kutatásokban arról számolnak be, hogy a fiatalabbak körében a prioritások elején vannak a klímaváltozási szempontok, míg egyes - kifejezetten hazai - vállalatok a saját felméréseik alapján épp visszafogottabb érdeklődést láthattak akár a fiatalok, akár az idősebbek részéről a 2024-es évben, szemben például 2022-vel, amikor Magyarországon az aszály, a vízhiány miatt hirtelen felütötte a fejét a klímaaggodalom.
Ami biztos, hogy minél több, a klímaváltozáshoz egyértelműen társítható probléma jelentkezik, annál többen fogják megérteni ennek a súlyát, miközben az akut problémák - mint egy magas inflációs környezet, egy gazdasági visszaesés, vagy éppen járványhelyzet - időszakonként áttereli a figyelmet a rövid távon megoldandó problémákra. Előre ugyan nem látni, hogy mi lesz 2025-ben többek között Magyarországon az a társadalmi, gazdasági, vagy környezeti, esetleg technológiai jelenség, ami meghatározza az idei évet, de hosszú távon nem is lényeges: a zöld átállás, a klímavészhelyzet ugyanis már ott van mindenhol. Más-más ütemben, de minden emberhez eljut, eléri az általuk vezetett céget, az általuk elvégzett munkát és a mindennapjainkat is befolyásolja.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
