Eddig sem volt titok, hogy a Gloster külföldön keresi elsősorban a növekedési lehetőségeket, és most egy új stratégiát jelentett be, amivel még nagyobb hangsúlyt kaphat a nemzetközi tevékenység, olyannyira, hogy ennek érdekében a magyar fókuszú rendszerintegráció üzletágat el is adja a cég. Miért döntött így a menedzsment?
Nagyon sok minden átalakult a tevékenységünkben a 2020-ban tőzsdére ment Gloster fejlődésének, növekedésének következtében. Már az idei, sőt a tavalyi év is arról szólt, hogy a nemzetközi növekedésre fókuszálunk a hazai növekedés mellett. Az elmúlt időszakban sokkal gyakrabban tűntünk fel Londonban vagy Münchenben, Göteborgban vagy legutóbb New Yorkban és azt látjuk, hogy a külföldi piacon a szoftverfejlesztési szolgáltatásainkkal sokkal gyorsabb növekedésre lehetünk képesek, ha az erőforrásainkat átcsoportosítjuk. Ezt egy jelentős beruházással szeretnénk gyorsítani, mindezt úgy, hogy a felhő és a szoftverfejlesztési üzletágak szolgáltatásait együtt szeretnénk külföldön kínálni. Jelenlegi nemzetközi sales központjainkat bővítenénk, a helyi főállású munkatársaink létszámát szeretnénk növelni, akiknek speciális informatikai és sales módszertant is adunk, amit már leteszteltünk az elmúlt időszakban és jól működik. Ennek a finanszírozását tulajdonképpen a rendszerintegrációs üzletág értékesítése adja, így nem jár új külső forrásbevonással, hitelt sem kell felvenni és részvényt sem kell kibocsátani. Folyamatosan monitorozzuk az üzletágaink növekedési lehetőségeit és azt látjuk, hogy a szoftverfejlesztési szaktudásunk és a felhő alapú szolgáltatásaink értékesítésében sokkal nagyobb potenciál van, mint a rendszerintegrációs szolgáltatások értékesítésében itthon. Fontos számunkra a pénzügyi stabilitás, ezért döntöttünk úgy, hogy saját erőforrásból fordítunk fejlesztésre.
A harmadik negyedéves rendelésállományi adatok publikálásakor még optimisták voltatok a rendszerintegrációs üzletágra, azt írtátok a közleményben, hogy jelentős növekedést vártok az idei második félévben, és hogy sikerült hosszú távú szerződéseket kötni. Mi történt azóta, mi az oka annak, hogy a magyar piac ennyire gyengén teljesít a Glosternél?
Bár növekszik a rendszerintegráció üzletág, de nem abban az ütemben, mint a szoftverfejlesztés és a felhőüzletág.
Döntést kellett hoznunk, hogy melyik szegmensek növekedését támogassuk még inkább, illetve hogy hogyan definiáljuk magunkat. Ez egy kettősséget hozott, egyszerre voltunk hazai rendszerintegrátorok, külföldön pedig egy szoftverfejlesztő cég.
Ez kicsit olyan, mint amikor ugyanazzal a csapattal a fociban is, meg mondjuk vízilabdában is meg akarod nyerni az olimpiát, próbáltuk ezt egyszerre, de ez nem fog menni, választani kell.
Nem csak a növekedés, de a profit is külföldről jön, a cégcsoport profitjának a döntő hányada már most is a külső piacainkról érkezik, ezért az tűnt logikusnak, hogyha ezt fejlesztjük tovább. Mi úgy látjuk, a jövő évi hazai gazdasági növekedés nyomott lehet, ráadásul EU-s pénzek nélkül nem gondolom, hogy túl sok informatikai beruházás fog megvalósulni a magánszektorban. A rendszerintegrációs üzletághoz személyesen is kötődőm, hiszen ez volt a Gloster eredeti tevékenysége, éppen ezért érzelmileg nehéz döntés volt ezt meghozni. Továbbra is bizakodó vagyok a rendszerintegrációs üzletág által kitűzött célok megvalósulásában, azért értékesítjük, mert a Gloster sztorit külföldi bővítéssel építjük tovább. Stratégiai partnerek maradunk, sőt itthon változatlan névvel, csapattal működik tovább a Gloster Network.
Külföldön mi adja a növekedést, hogy néz ki a piaci környezet? Hogy alakulnak az IT beruházások, mely területekre költenek leginkább a cégek?
Három olyan terület van most, amiről szól az egész nemzetközi ipar, amelyekben jóval nagyobb lehetőséget látunk, mint a hazai hardverkereskedelmi piacban. Az egyik a mesterséges intelligencia iránti igény a fejlesztésekben, amit a nagy nemzetközi ügyfeleknél is látunk, mint a BMW, az Audi, vagy a Sony. Az „AI as a service”, vagyis amikor kiszervezed a mesterséges intelligenciát, brutális növekedés előtt áll, 2030-ig évi durván 35-40 százalékot fog nőni ez a piac és ennek a központja valószínűleg nem Magyarország lesz. Jelentős növekedés előtt állnak a cloud szolgáltatások, pontosabban a platform szolgáltatások, ahol 2030-ig 20-25 százalékos éves növekedést prognosztizálnak az elemzőcégek, mint a Gartner meg az IDC. A harmadik pedig az AI termékek piaca, mint a ChatGPT, vagy a képalkotók, ezekbe a termékekbe 143 milliárd dollárnyi pénz áramlott bele 2022 óta.
Az új stratégia szerint az amerikai, brit és német piacon keresi a Gloster a növekedést, miért pont ezeket a régiókat választottátok? Mennyire erős a verseny, hogyan tud érvényesülni egy kisebb magyar cég?
Az informatika olyan, mint a levegő, tudjuk, hogy szükség van rá.
Sokkal inkább az a kérdés, hogy az informatikai szolgáltatásokat kitől fogják megvenni az ügyfelek. A következő időszakban arra fókuszálunk, hogy ezekben az országokban mi legyünk az egyik olyan erős szereplő, akitől megveszik ezeket a szolgáltatásokat, szeretnénk a tudásunkat specializálni is egy-egy szektor szereplői számára. Ezt több dolog támogatja, az egyik, hogy még mindig jelentős bérkülönbség van a német-angol-amerikai bér és a magyar bér között annak ellenére, hogy volt egy felzárkózás az időszakban. Továbbá van egy-két olyan iparág, amiben az elmúlt időszakban speciális tudásra tudtunk szert tenni, ilyen például a szórakoztatóipar, vagy az egészségügy és az autóipar is, ahol nem csak kódokat tudunk írni, hanem értjük az adott iparágnak a problémáit, ezáltal mi sokkal értékesebb partnerei tudunk lenni ezeknek a cégeknek. Ezekben a szektorokban rendelkezünk a megfelelő minősítésekkel is, hogy beszállítók lehessünk még több fejlesztési projektben. Harmadik tényező, hogy sokkal nagyobb a piac, így a kisebb magyar cég számára is több lehetőség nyílik.
Mennyi magyar tevékenység marad így, hogy eladjátok a rendszerintegrációs üzletágat? Előfordulhat, hogy a jövőben teljesen kivonul a Gloster a magyar piacról?
Az egész növekedési sztorink nagyon erős külföldi fókuszt vesz 2025-től. Annyi magyar bizniszünk marad, hogy továbbra is kiszolgáljuk a magyar ügyfeleket, de az árbevételünk nagyjából több mint 90 százaléka devizaalapú árbevétel lesz, a rendszeres bevételek pedig 80 százalék fölé mehetnek. Eddig a bevétel kevesebb mint felét adta az export árbevétel. Az üzleti lehetőségek külföldön összehasonlíthatatlanul robosztusabbak, mint itthon. Magyarországon egy bizonyos szint fölött már csak állami megrendelések vannak, amiben pedig sosem mi voltunk a legügyesebbek.
Az akvizíciók továbbra is szerves részét képezik a növekedési stratégiának, vannak már konkrét célpontok? Milyen tevékenységeket vagy kompetenciákat vásárolna a Gloster?
Természetesen nyitva tartjuk a szemünket, az akvirálandó cégek kiválasztásánál két nagyon lényeges szempont van, az egyik, hogy legyen nemzetközi ügyfélköre. A másik pedig, hogy azokon a területeken, amik számunkra fókuszterület, mint a mesterséges intelligencia, szoftverfejlesztés, felhő, legyen valamilyen speciális szakértelme vagy különleges tudása. Az elmúlt időszakban nagyon jó alapokat sikerült építeni, az akvirált cégek külföldi ügyfelei nagyon jó bázist adnak nekünk. Vizsgálunk külföldi akvizíciókat is, de jellemzően külföldön sokkal drágábbak a cégek, így nagyon meg kell nézni, hogy melyik piacon, milyen ügyfélkörrel, milyen menedzsmenttel rendelkező céget veszünk meg.
Meddig folytatható az akvizíciókkal hajtott növekedési stratégia? Mik a nehézségek? Nem érdemes időnként megállni a felvásárlásokkal és az integrációra fókuszálni a hatékonyság érdekében?
11 tranzakcióval a hátam mögött azt tudom mondani, hogy ez nem a könnyű módja a növekedésnek. Szerintem idén lassítottunk először a felvásárlásokkal, hogy a komplexitást le tudjuk követni.
De azokat a társaságokat, amelyek nem szolgálják a növekedésünket nagyon szorosan, elkezdtük eladni portfóliótisztítás céljával.
A fókuszban most az organikus növekedés áll, a külföldi értékesítési csatornákat szeretnénk minden eddiginél jobban megerősíteni, folyamatban van saját AI termékek fejlesztése is, hogy gyorsan értékesíthető termékeink is legyenek. Szükség volt erre a sok akvizícióra, mert most értük el azt a kritikus tömeget, hogy már látjuk, mely területek nőnek a legjobban, és azokra tudunk fókuszálni. Cipelhetnénk is a lassabban növekvő területeket, de másik utat választottunk, talán ebben is új utat választva. Az értékesítések jól sikerülnek, a rendszerintegrációs üzletágat például a könyv szerinti értékének közel kétszereséért adjuk el a cég jelenlegi menedzsmentjének. Továbbra is együttműködünk velük, stratégiai partnerek maradunk, de a tőzsdei sztori a nemzetközi növekedésről szól.
Milyen hatással lesz a növekedési tervekre az új stratégia? Hol lehet a cég hosszabb távon, mondjuk 10 év múlva?
Az új stratégiával megnyílt a lehetőség, hogy most már teljes egészében a külföldi növekedésre tudjunk fókuszálni, ami a hosszú távú növekedési terveinkre pozitív hatással van. 2025 február végéig bezáróan friss befektetői prezentációt, azaz stratégiai tervet tervezünk közzétenni, ahol konkrét számokat is megfogalmazunk az elkövetkezendő négy-öt év árbevétel- és EBITDA terveire. 10 évre a mai világgazdasági környezetben nehéz jósolni, ráadásul az informatika az egyik leggyorsabban fejlődő szektor így folyamatosan fejlődni és változtatni kell minden szereplőnek.
A munkaerőpiac egy nehezítő körülmény volt az informatikában az utóbbi években, milyen most a helyzet? Mennyire nehéz megtartani az informatikusokat?
A jól képzett informatikust mindig is nehéz volt megtartani, de a juniorok és a mediorok szintjén most egy lélegzetvételnyi levegőhöz jutott a piac. A nagy nemzetközi IT környezetben érezhető némi lassulás, ezek iránt a szakemberek iránt most kicsit lecsökkent a kereslet, főleg a juniorok vannak most nehéz helyzetben, most sokkal nehezebb kezdő fejlesztőnek lenni, mint pár évvel ezelőtt. Az Európai Bizottság szerint jelenleg 10 millió informatikus munkavállaló van az Európai Unióban és 2030-ig 20 milliót szeretnének. A Gloster a fejlesztők számára a nemzetközi ügyfeleket és a legmodernebb módszertanokat biztosítja, valós hazai vagy külföldi karrier lehetőséggel így szerencsére a hazai munkaerőpiacon most jól állunk.
Ha egyre kisebb súlyú lesz az operáció, akkor megéri még Magyarországról működtetni a cégcsoportot?
Egyelőre magát a céget elköltöztetni külföldre nem tervezzük, azt látjuk, hogy itthon van egy viszonylag jó, az informatikai szektornak kedvező adózási környezet. 2024-ben nagyon sokat fejlődött a Fülöp-szigeteki irodánk, nemsokára bejegyezzük a céget, most már megvan az első öt fejlesztőnk, akiket felvettünk. Ahogy az ügyfeleinknek, úgy lassan az erőforrásainknak is egy része most már nem feltétlenül lesz Magyarországhoz köthető, a sales központjaink külföldön vannak, de a fejlesztőink itthon, büszkék vagyunk a szaktudásunkra és ezt bővíteni szeretnénk. Sosem ijedtem meg a gyors váltásoktól, az informatika nem a hagyományokról szól, hanem arról, hogy te látod meg a leggyorsabban a trendeket, folyamatosan fejlődsz és változol.
A részvények teljesítményével mennyire vagy elégedett akár árfolyam, akár piaci forgalom tekintetében?
2024. januárja és 2024. június vége között megnyolcszorozódott a részvényeknek a forgalma, a standard kategóriába való belépés nagyon jót tett a részvény forgalmának, és ha megnézzük a részvényesek darabszámát, az látszik, hogy több száz új kisbefektetőt tudtunk bevonni az elmúlt időszakban. Az árfolyam az egy másik kérdés, véleményem szerint jelen állapotukban alulértékeltek a Gloster részvények, az Erste 1183 forintos célárához képest 850-870 körüli árfolyamon vagyunk.
A tőzsde a jövőt árazza és a mostani lépés egy olyan lépés, ami egy profitábilisabb, nagyobb növekedésű jövőképet vázol föl.
Remélem, hogy a piac ezt majd fogja értékelni. Véleményem szerint viszonylag bátor dolgot lépünk meg, nagyon kevés olyan cég van Magyarországon, aki a hazai bizniszét eladja azért, hogy egy az egyben külföldre fókuszálhasson. Lehet, hogy ez a nehezebb út, de az biztos, hogy járatlan. Hiszem, hogy jó úton járunk és jó döntést hoztunk, mindent megteszünk, hogy megvalósítsuk a kitűzött céljainkat.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
