A fenti megközelítésből már érthető, miért van szükség fenntartható vállalati szoftverekre. A digitalizáció teljes karbonkibocsátása megegyezik a repülésével, de
2040-re a digitalizáció várhatóan a teljes karbonkibocsátás 6-14 százalékát teszi majd ki.
Jelenleg erre nincs szabályozás, miközben a vállalatok 5-10 évre vesznek szoftvert. Ha ennek fenntarthatósága előtérbe kerül, hirtelen fontossá válik a kérdés - hangsúlyozta a szakember.
Zöld szoftvert készíteni ugyanolyan egyszerű, mint egy zöld mosógépet. A kérdés, hogy mennyi energiát használ, és mennyire tudatosan használjuk azt. Ezzel foglalkoznak a zöld szoftver alapelvek, melyek az energiahatékonyság, karbonhatékonyság és a tudatos használaton alapulnak. Jelenleg 3 szerverből csak felet használunk a túlbiztosítottság miatt, de a szoftverek funkcióinak harmada is felesleges.
Valóban az adat az új arany vagy inkább az új petpalack?
Ma az adatok korlátlanul keletkeznek, olcsó a számítási kapacitás, így nincs kényszer a szoftvertervezőkön a megfelelő gazdálkodás odafigyelésére. Karbontudatos használattal viszont odafigyelhetünk arra, hogy mikor futnak a szoftvereink és hol futnak azok, illetve, az adott adatközpont milyen energiából táplálkozik. Részben át lehetne vinni a futtatást a leghatékonyabban működő adatközpontba.
A Mikrumnál mi egyedi szoftvereket gyártunk, először alaposan körüljárva az ügyfelek igényeit, hogy mire van szükségük és annak mentén legyártva azt. Emellett testreszabottan készítjük el a szoftvert, hogy pont akkora legyen, amekkorára szükség van. Végül tudatosan figyelünk és terjesztjük ezeket a szempontokat - tette hozzá.
Kéz a kézben a mesterséges intelligencia és a fenntarthatósági technológiák
Sokan csak úgy csinálunk, de valójában nem foglalkozunk a fenntarthatósággal. A fenntarthatóság 3 dimenziója: társadalom, gazdaság és környezet. Nem elég csak egy oldalt nézni. Egy görög szigeten például nagyon sok szélerőművet helyeztek el, de ezzel nagyon sok állatnak felborult a természetes környezete emelte ki előadásában Georgiu Achilles, a CEU innováció menedzsment szakértője, hozzátéve, hogy korábban a műanyag szívószálat papírcsomagolásban kaptuk, most a papírszívószálat Isztambulban például műanyag-csomagolásban adják.
11000 adatközpont létezik most a világban, melynek 7,4 gigawatt az áramfelvétele, ami egyenlő 6,5 millió lakóházéval.
A legnagyobb ezek közül 1 millió négyzetméteres. Ezek után hogyan tekinthető fenntarthatónak az AI? A világ második legnagyobb adatközpontja 700 ezer négyzetméteres, Norvégiában épül, és kizárólag a Tiktokot fogja kiszolgálni.
A fentarthatóság jegyében számos ötlet született már, például a tehenek metángázát is próbálták már felhasználni, de egy cég inkább ennek keletkezését kezdte el vizsgálni, ami a táplálkozásukkal van összefüggésben, vagyis ebben az esetben az AI, mint a tehenek dietetikusa jelent meg.
Az adatvezérelt világ helyett az AI-vezérelt világ lehetőségeit kell figyelni, de a jövőben egy felfedezésvezérelt világ felé tartunk. A deep learningből a generatív AI felé mozdultunk el, azaz ismeretszerzés empirikus módszerekkel.
A jövőben a lépésről lépésre történő lineáris döntéshozást hurokká zárjuk, amiben az AI addig végzi a körforgásokat, amíg megoldást nem talál. A kérdés az, hogy
bízhatunk-e az AI-ban és vajon megtehetjük-e a jövőben, hogy nem fogjuk rábízni magunkat a mesterséges intelligenciára?
Egy dolog biztos: a mesterséges intelligencia soha nem fogja tudni felülmúlni a természetes hülyeséget – zárta gondolatait a szakértő.
Címlapkép forrása: Akos Stiller / Portfolio
