A megkérdezett magyarországi fenntarthatósági vezetők kifejezetten pozitívan tekintenek a jövőbe, a többségük (70%) biztos benne, hogy eléri a kijelölt klímavédelmi céljait és valódi változást ér el a fenntarthatóság területén - derül ki az EY Sustainable Value Study 2024 című tanulmányából. A több mint 500, köztük 50 magyar fenntarthatósági vezető részvételével készült nemzetközi kutatás alapján a klímacélok elérésének a legnagyobb akadálya nem finanszírozási, technológiai vagy szabályozási eredetű, hanem a szervezeten belüli széthúzásból fakad.
Egy új szén-dioxid-kibocsátást kezelő rendszert hoz létre 2027-ig Kína, amely idővel a lítium alapú akkumulátorokkal szemben is korlátozásokat tartalmaz majd, és közben Kína visszavág az Európai Unió által bevezetett karbonkvóta határkiegyenlítési mechanizmusnak is, mert bevonja saját szén-dioxid-kereskedelmi rendszerébe az olyan nagy kibocsátó ágazatokat, mint az acél és a cement – jelentette be a kínai ökológiai és környezetvédelmi minisztérium szerdán. A lépések célja az, hogy átfogóbb és egységesebb szabványrendszert teremtsen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérésére.
Az ingatlanpiaci felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy a lakásvásárlás előtt állók egyre tudatosabbak és tájékozottabbak, a preferenciák között előreugrott a kis fogyasztás, egyre többen keresik az alacsony rezsijű, kiszámítható, megújuló energiaforrásokkal ellátott otthonokat. Csikós Miklós, a Cordia Management Kft. műszaki igazgatója és Dancs Gábor épületgépész mérnök a Portfolio-nak elmondták, egyre inkább érdemes befektetni egy olyan lakásba, amely korszerű energetikai megoldásokkal van ellátva: az ilyen otthonok megbízhatósága, energiafüggetlensége, fogyasztásoptimalizáló megoldásai hosszú távon megtérülő megoldást jelentenek.
A digitalizáció jó dolog, de vannak árnyoldalai is. A bitcoinbányászat éves CO2-kibocsátása például megegyezik Izrael éves kibocsátásával. A 15 GB ingyenes e-mail tárhely egy éves fenntartása annyi kibocsátással jár, mint egy Budapest-Siófok autóút – mondta el a Portfolio Sustainable Tech 2024 konferenciáján Dömötör Tibor, a Mikrum CIO-ja. A szakember előadásában a fenntartható vállalati szoftverek fontosságára hívta fel a figyelmet.
Elgondolkodtatott Bjorn Lomborg és Jordan B. Peterson „Elég a félelemkeltésből! Másképp kell kezelni a világot fenyegető problémákat” című írása.
Az energiaválság okozta magas rezsiköltségek és a klímaváltozás nyomán előtérbe kerülő ESG szempontok komoly kihívás elé állítják az ingatlanfejlesztőket. A bérlők és a befektetők részéről is érezhetően fokozódnak az ESG-szemlélet által támasztott igények, amiknek megfelelni Kalapács Kornél, a Codic Hungary Country Managere szerint elengedhetetlen lesz a jövőben. A cég által fejlesztett, az egykori Modiano cigarettapapírgyár helyén épülő irodaház lesz az első magyarországi AA++ besorolású irodaház, aminek köszönhetően az energiafelhasználás költsége fele annyiból megvalósul, mint a mai legmodernebb budapesti irodaházaké.
Az újratervezés, újrahasznosítás és többszöri felhasználás révén csökkentené a csomagolóanyagok, így végső soron a cég karbonlábnyomát a Nestlé, amely 2050-re nettó zéró karbonsemlegessé szeretné tenni a működését. A cél érdekében számos ponton változás jöhet, az egyik legszembetűnőbb a papírcsomagolás elterjedése lenne.
Az éghajlatváltozás elleni fellépés első lépése, hogy megértsük a hatásunkat annak érdekében, hogy csökkenteni tudjuk azt. A karbonlábnyom-számítás lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a kibocsátásuk azonosításával és számszerűsítésével, valamint az ellátási lánc átláthatóságának megteremtésével a környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése érdekében lépéseket tegyenek. A kérdés már régen nem csupán környezetvédelmi jellegű: a szabályozás folyamatos szigorodása és a növekvő költségek miatt egyre inkább versenyképességi tényezővé válik az üvegházhatású gázkibocsátás mérése és csökkentése.
Nem kétséges többé, a klímaváltozás elleni harcban eljött a cselekvés ideje, ami a vállalatok számára is azt jelenti, hogy növelniük kell fenntarthatóságukat, ez ugyanakkor üzleti lehetőségeket is rejt magában - mondta el Alexandra Petrujinschi, a Strive Carbon & EAC Tradere a Portfolio Energy Investment Forumon tartott előadásában.
„Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet, de ez várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további beruházást fog igényelni a következő 30 évben” – áll a McKinsey legújabb, „Klímasemleges Magyarország” című riportjában. Kétség sem fér hozzá, hogy jelentős összegről van szó, Magyarország egy teljes egész éves GDP-jét is jócskán meghaladja, ugyanakkor számos pozitív megtérülést is eredményezhet. Az éghajlatváltozással járó negatív hatások elkerülése mellett például az egyes szektorok költséghatékonyabb működését, vagy a jelenleg kifejezetten hangsúlyos energiapiaci kitettségek visszafogását is előirányozza egy ilyen mértékű beruházás. A riport legfontosabb elemeiről a McKinsey szakértőit, Jánoskuti Leventét, a cég budapesti Irodavezető Partnerét, Havas Andrást, Partnert, valamint Békés Mártont, Associate Partnert kérdeztük.
A World Green Building Council bemutatta az első olyan uniós szintű szakpolitikai útitervet, amely az épületek és az építési folyamatok teljes életciklusra vonatkozó dekarbonizációjának felgyorsításával foglalkozik.
Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) néhány nappal ezelőtt tette közzé a szabálytervezetét, amely keretet adna az amerikai tőzsdén jegyzett vállalatok klímakockázattal kapcsolatos jelentéstételének. A vállalatoknak e szerint, többek között az éghajlattal kapcsolatos kockázatokról, a saját közvetlen és a közvetett károsanyag-kibocsátásukról is számot kellene adniuk. A rengeteg begyűjtendő és közzétételre szánt transzparens adat, új játékszabályokat hozhatnak a tőzsdére és egyúttal más stratégiák kidolgozására ösztönözhetik a vállalatokat. Az ING cikkében összefoglalta, a javaslatban szereplő kötelezettségeket és ezek várható hatásait.
Közösen lép fel a világ mintegy húsz szervezete, hogy felgyorsítsák a megbízható széndioxid-kibocsátási elszámolások fejlesztését. A februárban San Franciscoban létrehozott Carbon Call aláíróinak célja, hogy megteremtsék az átjárhatóságot a különböző szén-dioxid-elszámolási rendszerek között, és biztosítsák a naprakész, tudományos eredményekhez való hozzáférést - szerepel a KPMG közleményében.
Az energiaköltségek világszerte elszabadultak. A benzinárak megugrottak az Egyesült Államokban, míg Európa a fűtési számlák emelkedése miatt került energiaválságba. Az Egyesült Királyságban arra figyelmeztetnek: az idősek élelem vagy fűtés nélkül maradhatnak a megnövekedett energiaszámlák miatt. Ennek a jelenségnek egy részét az okozza, hogy a világ újraindult a járvány után, azonban az is elmondható, hogy a klímapolitika egyre jobban emeli az árakat. Az új nettó zéró emissziós vállalások ezer milliárdos költségekkel járnak, ami a klímaváltozás kezelésének rossz irányát jelenti.
Az európai szén-dioxid kvóta árának 2021-es elszállása miatt aktívan érdemes kezelnie az érintett cégeknek a költségeiket, be kell azokat építeniük a stratégiai tervezésbe és résen kell lenniük, hogy „felismerjék: mikor válik jövedelmezőbbé egy technológiaváltás, mint a kibocsátási egységek vásárlása” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Falguara, a Vertis vezérigazgatója. Az uniós megfelelési és önkéntes karbonpiacon nagy tapasztalattal mozgó cégcsoportnak Európában négy irodája van, köztük egy Budapesten, így tehát innen is tudják nyújtani például a cég új szolgáltatását, a Strive-ot, amely négy átfogó lépésen keresztül segít a legkülönbözőbb iparági szereplőknek abban, hogy hatékonyan csökkentsék a kibocsátásukat, elkerülve a hangzatos, de kellő tartalom nélküli greenwashing jelenséget. Az ENSZ glasgowi klímacsúcsán személyesen is részt vett cégvezér rámutatott: azért nyújtják a szolgáltatásaikat, mert hisznek abban, hogy a mostani az utolsó generáció, amely még „képes fellépni a klímavészhelyzet megoldása érdekében, így nincs vesztegetni való idő, cselekvés nélkül a környezeti károsodás visszafordíthatatlan”.
Rekordmennyiségű karbonkibocsátást eredményeztek 2021-ben az erdő- és bozóttüzek a világ több pontján, így Szibéria, az Egyesült Államok és a Földközi-tenger térségének egyes részein - közölte hétfőn az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata.
Alapvetően jó a hangulat a tőkepiacokon.
A piac már azt kezdte árazni, hogy nem alkalmazza a korlátozásokat.
Az amerikai chipgyártóóriás nem talál magára.
Az amerikai külügyminiszter is megerősítette, kell nekik a sziget.
Az Energiaügyi Minisztérium már monitorozza a helyzetet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
Mit kell tudni a DeepSeek-ről?
