Kínában minden eddiginél nagyobb ütemben, 45,2%-kal nőtt a beépített naperőművi kapacitások, és szintén rekord ütemben, 18%-kal nőtt a beépített szélerőművi kapacitások volumene 2024-ben - jelentette be kedden a Nemzeti Energiaügyi Hivatal. Ez nagy előrelépést jelent afelé, hogy Kínában idén tetőzzön az áramtermeléshez kötődő karbonkibocsátás, ugyanis az előrejelzések szerint idén már olyan szintre felfut a megújuló energiatermelési kapacitások szintje, hogy az fedezi növekvő kínai áramigényt.
A klímaváltozást mára minden korábbinál erősebben a bőrünkön érezzük és világossá vált, hogy elkerülhetetlen a karbonemisszió nagyarányú globális csökkentése. Az EU a Megújuló Energia Irányelvek további szigorításával nagy lépést tett a helyes irányba. Az új szabályozás része egy - a közlekedés jelentős emissziócsökkentését célzó - nemzeti e-mobilitási kreditmechanizmus létrehozása minden tagországban. Javasolt lenne, hogy az új kreditmechanizmus az Önkéntes Karbonpiac globális, átlátható és integritás alapú szabályaira épüljön. Így, a közlekedés által felhasznált megújuló energiahányad növelése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése együttesen is elérhetővé válnának.
A megkérdezett magyarországi fenntarthatósági vezetők kifejezetten pozitívan tekintenek a jövőbe, a többségük (70%) biztos benne, hogy eléri a kijelölt klímavédelmi céljait és valódi változást ér el a fenntarthatóság területén - derül ki az EY Sustainable Value Study 2024 című tanulmányából. A több mint 500, köztük 50 magyar fenntarthatósági vezető részvételével készült nemzetközi kutatás alapján a klímacélok elérésének a legnagyobb akadálya nem finanszírozási, technológiai vagy szabályozási eredetű, hanem a szervezeten belüli széthúzásból fakad.
Egy új szén-dioxid-kibocsátást kezelő rendszert hoz létre 2027-ig Kína, amely idővel a lítium alapú akkumulátorokkal szemben is korlátozásokat tartalmaz majd, és közben Kína visszavág az Európai Unió által bevezetett karbonkvóta határkiegyenlítési mechanizmusnak is, mert bevonja saját szén-dioxid-kereskedelmi rendszerébe az olyan nagy kibocsátó ágazatokat, mint az acél és a cement – jelentette be a kínai ökológiai és környezetvédelmi minisztérium szerdán. A lépések célja az, hogy átfogóbb és egységesebb szabványrendszert teremtsen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérésére.
Az ingatlanpiaci felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy a lakásvásárlás előtt állók egyre tudatosabbak és tájékozottabbak, a preferenciák között előreugrott a kis fogyasztás, egyre többen keresik az alacsony rezsijű, kiszámítható, megújuló energiaforrásokkal ellátott otthonokat. Csikós Miklós, a Cordia Management Kft. műszaki igazgatója és Dancs Gábor épületgépész mérnök a Portfolio-nak elmondták, egyre inkább érdemes befektetni egy olyan lakásba, amely korszerű energetikai megoldásokkal van ellátva: az ilyen otthonok megbízhatósága, energiafüggetlensége, fogyasztásoptimalizáló megoldásai hosszú távon megtérülő megoldást jelentenek.
A digitalizáció jó dolog, de vannak árnyoldalai is. A bitcoinbányászat éves CO2-kibocsátása például megegyezik Izrael éves kibocsátásával. A 15 GB ingyenes e-mail tárhely egy éves fenntartása annyi kibocsátással jár, mint egy Budapest-Siófok autóút – mondta el a Portfolio Sustainable Tech 2024 konferenciáján Dömötör Tibor, a Mikrum CIO-ja. A szakember előadásában a fenntartható vállalati szoftverek fontosságára hívta fel a figyelmet.
Elgondolkodtatott Bjorn Lomborg és Jordan B. Peterson „Elég a félelemkeltésből! Másképp kell kezelni a világot fenyegető problémákat” című írása.
Az energiaválság okozta magas rezsiköltségek és a klímaváltozás nyomán előtérbe kerülő ESG szempontok komoly kihívás elé állítják az ingatlanfejlesztőket. A bérlők és a befektetők részéről is érezhetően fokozódnak az ESG-szemlélet által támasztott igények, amiknek megfelelni Kalapács Kornél, a Codic Hungary Country Managere szerint elengedhetetlen lesz a jövőben. A cég által fejlesztett, az egykori Modiano cigarettapapírgyár helyén épülő irodaház lesz az első magyarországi AA++ besorolású irodaház, aminek köszönhetően az energiafelhasználás költsége fele annyiból megvalósul, mint a mai legmodernebb budapesti irodaházaké.
Az újratervezés, újrahasznosítás és többszöri felhasználás révén csökkentené a csomagolóanyagok, így végső soron a cég karbonlábnyomát a Nestlé, amely 2050-re nettó zéró karbonsemlegessé szeretné tenni a működését. A cél érdekében számos ponton változás jöhet, az egyik legszembetűnőbb a papírcsomagolás elterjedése lenne.
Az éghajlatváltozás elleni fellépés első lépése, hogy megértsük a hatásunkat annak érdekében, hogy csökkenteni tudjuk azt. A karbonlábnyom-számítás lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a kibocsátásuk azonosításával és számszerűsítésével, valamint az ellátási lánc átláthatóságának megteremtésével a környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése érdekében lépéseket tegyenek. A kérdés már régen nem csupán környezetvédelmi jellegű: a szabályozás folyamatos szigorodása és a növekvő költségek miatt egyre inkább versenyképességi tényezővé válik az üvegházhatású gázkibocsátás mérése és csökkentése.
Nem kétséges többé, a klímaváltozás elleni harcban eljött a cselekvés ideje, ami a vállalatok számára is azt jelenti, hogy növelniük kell fenntarthatóságukat, ez ugyanakkor üzleti lehetőségeket is rejt magában - mondta el Alexandra Petrujinschi, a Strive Carbon & EAC Tradere a Portfolio Energy Investment Forumon tartott előadásában.
„Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet, de ez várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további beruházást fog igényelni a következő 30 évben” – áll a McKinsey legújabb, „Klímasemleges Magyarország” című riportjában. Kétség sem fér hozzá, hogy jelentős összegről van szó, Magyarország egy teljes egész éves GDP-jét is jócskán meghaladja, ugyanakkor számos pozitív megtérülést is eredményezhet. Az éghajlatváltozással járó negatív hatások elkerülése mellett például az egyes szektorok költséghatékonyabb működését, vagy a jelenleg kifejezetten hangsúlyos energiapiaci kitettségek visszafogását is előirányozza egy ilyen mértékű beruházás. A riport legfontosabb elemeiről a McKinsey szakértőit, Jánoskuti Leventét, a cég budapesti Irodavezető Partnerét, Havas Andrást, Partnert, valamint Békés Mártont, Associate Partnert kérdeztük.
A World Green Building Council bemutatta az első olyan uniós szintű szakpolitikai útitervet, amely az épületek és az építési folyamatok teljes életciklusra vonatkozó dekarbonizációjának felgyorsításával foglalkozik.
Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) néhány nappal ezelőtt tette közzé a szabálytervezetét, amely keretet adna az amerikai tőzsdén jegyzett vállalatok klímakockázattal kapcsolatos jelentéstételének. A vállalatoknak e szerint, többek között az éghajlattal kapcsolatos kockázatokról, a saját közvetlen és a közvetett károsanyag-kibocsátásukról is számot kellene adniuk. A rengeteg begyűjtendő és közzétételre szánt transzparens adat, új játékszabályokat hozhatnak a tőzsdére és egyúttal más stratégiák kidolgozására ösztönözhetik a vállalatokat. Az ING cikkében összefoglalta, a javaslatban szereplő kötelezettségeket és ezek várható hatásait.
Közösen lép fel a világ mintegy húsz szervezete, hogy felgyorsítsák a megbízható széndioxid-kibocsátási elszámolások fejlesztését. A februárban San Franciscoban létrehozott Carbon Call aláíróinak célja, hogy megteremtsék az átjárhatóságot a különböző szén-dioxid-elszámolási rendszerek között, és biztosítsák a naprakész, tudományos eredményekhez való hozzáférést - szerepel a KPMG közleményében.
Az energiaköltségek világszerte elszabadultak. A benzinárak megugrottak az Egyesült Államokban, míg Európa a fűtési számlák emelkedése miatt került energiaválságba. Az Egyesült Királyságban arra figyelmeztetnek: az idősek élelem vagy fűtés nélkül maradhatnak a megnövekedett energiaszámlák miatt. Ennek a jelenségnek egy részét az okozza, hogy a világ újraindult a járvány után, azonban az is elmondható, hogy a klímapolitika egyre jobban emeli az árakat. Az új nettó zéró emissziós vállalások ezer milliárdos költségekkel járnak, ami a klímaváltozás kezelésének rossz irányát jelenti.
Máris itt az újabb jelentős fordulat.
Felpörgetnék a gazdaságot is.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
Egyre több országban veti meg a lábát a magyar ételmentő startup.
Mit jelent az áfa-visszatérítés?
