2023-ban az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt, és ezzel történelmi csúcsra emelkedett a globális szén-dioxid-kibocsátás a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) jelentése szerint. Ezzel a fosszilis CO2-kibocsátás új rekordszintre emelkedik, 1,4 százalékkal meghaladva a 2019-es, Covid előtti szintet. Az egyik legsúlyosabb kibocsátó a cementipar, amely az előrejelzések szerint 0,8 százalékkal nő, annak ellenére, hogy csökkenés várható az Európai Unióban, az USA-ban és Kínában, azonban ezt ellensúlyozza a növekedés Indiában és a világ többi részén.
Az európai csökkenésben, az építőipar gyengébb teljesítménye mellett jelentős szerepe van az EU emisszió-kereskedelmi (ETS) rendszerének is. Nagyjából 10 évvel ezelőtt 3-4 eurót kellett fizetni 1 tonna szén-dioxid kibocsátásáért, tavaly viszont már olyan is előfordult, hogy ez 100 euróba került.
A szén-dioxid kvóta
Az ETS -be (EU Emissions Trading System) tartozó, jelentős szén-dioxid kibocsátású iparágak piaci szereplői éves szinten meghatározott mennyiségű kvótával rendelkeznek, mely adott mennyiségű CO2 kibocsátásra jogosítja fel őket. Az így, ingyenesen elérhető karbonkvóta azonban évente degresszíven csökken, ezzel ösztönözve a nagyvállalatokat a kibocsátásuk visszafogásán keresztüli zöldebb működés megvalósítására. Az ingyenesen rendelkezésre álló kvótán felüli extra kibocsátásért ugyanis újabb megvásárolt kvótákkal kötelesek kompenzálni az extra környezetszennyezést.
Magyarországon különösen nehéz helyzetbe kerültek az építőanyag-gyártók, miután a magas kamatkörnyezet és a bányajáradékként bevezetett extraprofitadó után a kormány adót vetett ki az ingyenesen kiosztott EU-s szén-dioxid kvótákra is, de Európa más országaiban is küszködnek a piac szereplői.
Elavult technológiákkal dolgoznak
„Az a nemzetközi tapasztalat, hogy a cementgyártóknak mindenképp szükséges energiahatékonyabb és zöldebb új technológiákat keresni, mert egyre magasabb szén-dioxid kvóták megfizetésével szembesülnek, melyek költségeit alternatív tüzelőanyag használatával – például újrahasznosításra nem alkalmas kommunális hulladék – vagy a cementgyártás melléktermékeként létrejövő szén-dioxid tárolási és hasznosítási technológiák bevezetésével tudnak ellensúlyozni” – mondta a Portfolio-nak Fehér András, a 4iG Mensor3D üzletág üzletfejlesztési igazgatója.
A cég idén több cementüzemben is 3D-s lézerszkenneres felmérést végzett Európa szerte (Limerick-Irish Cement (Írország), Xeuilley-Ciments Vicat (Franciaország) illetve Rüdersdorf bei Berlin-Cemex Deutschland (Németország)), ahol
az 50-es, 60-as években épült gyárakban az akkori kornak megfelelő technológiákkal dolgoznak ezért több üzemegység, esetenként komplett folyamatsorok felújításra, átépítésre, optimalizálásra vagy teljes cserére szorulnak.
Azonban ehhez friss adatokra van szükség a kivitelezési területről, hogy a tervezőmérnökök láthassák, hogy pontosan hova, és mit tudnak tervezni. A 3D-s lézerszkennelés segítségével a mérnökök a termelőüzemtől távol, az irodai környezetből tudnak pontos méréseket végezni a szkennelés eredményeként kapott pontfelhőn, vagy az abból készült modellen. Így minimalizálni lehet a kivitelezés során a hibás adatszolgáltatásból – nem a terv szerint megépült szerkezetekből, technológiákból – eredő költséges, utólagos beavatkozásokat, helyszíni módosításokat.
A technológia ezeken a területeken – a maximális helykihasználás eredményeként – jellemzően elég zsúfoltan kivitelezett, ezért egy új beruházási területen a leggyakrabban felmerülő kérdések, hogy
- fizikailag elfér-e az új berendezés a célterületen;
- szükséges-e bontás a kivitelezéshez;
- milyen más folyamatokhoz lehet még hozzákapcsolni az adott megoldást.
„A Limericki Cementgyárban egy speciális folyamatért felelős technológia cseréjét, valamint egy új csővezetékrendszert és az azt alátámasztó tartószerkezet kellett partnerünknek megterveznie. A francia Vicat cementgyárban szintén egy elavult technológia szorult cserére, a harmadik helyszínen (Cemex-Deutschland) pedig egy korszerűsítési feladaton túl, a tervezési munka részét képezte egy viszonylag hosszú futószalag megtervezése is, amely a régi és az új technológiát hivatott összekötni” – tette hozzá Fehér.
A lézerszkennelés segítségével a kijelölt területek digitalizálták és a megrendelőknek már egy digitálisan szűrt, 3D pontfelhőt adtak át, melyeknek felhasználásával megkezdődhettek az érintett területek tervezési folyamatai. A pontfelhőket egyre szélesebb körben alkalmazzák olyan területeken, ahol a térbeli adatok pontos és részletes megjelenítése szükséges, így a tervezők számítógépe előtt ülve is képesek pontos méreteket levenni a tervezési terület bármely pontjáról, nincs szükség a helyszínen mérőszalaggal és távmérő segítségével mérni és jegyzetelni.
„Az ipari projekteknél nagyon fontos a határidő szigorú betartása, ugyanis minden egyes nappal, amikor az üzem és a termelés áll, veszteség keletkezik. Egy-egy helyszíni módosítás mindig időigényes folyamat, mely növeli a határidőn túli teljesítés kockázatát. A lézerszkenneres felmérés alkalmazásával pontosan ezeket a kockázatokat lehet minimalizálni, mivel pontos, a valóságot tükröző adatok állnak rendelkezésre” – mondta az üzletfejlesztési igazgató.
A lézerszkennelés nemcsak a cementipar számára praktikus és költséghatékony megoldás, de minden olyan beruházás során előnyös lehet, amikor valamilyen meglévő környezetbe próbálnak új technológiát illeszteni. Nehézipari projekteknél (legyen az cementgyártás, olajipar, erőművi alkalmazás) jellemzően sok és bonyolult technológia van egy helyen, melyekről friss, aktuális állapotot mutató tervrajzok ritkán állnak rendelkezésre.
A cikk megjelenését a 4iG Nyrt. támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images
