A globális szén-dioxid-kibocsátás tavaly rekordszintre emelkedett, 1,4 százalékkal meghaladva a 2019-es, Covid előtti szintet, amelyet jellemzően a háztartások energiafelhasználása, a közlekedés, a nemzetközi légi közlekedés és hajózás okoz, de olyan iparágaknak is szerepe van benne, mint a műtrágya-, acélgyártás, olajfinomítás, vagy éppen a cementipar. Ugyanakkor azt kevesen tudják, hogy utóbbi szektor az elmúlt évtizedekben olyan átalakuláson megy keresztül, aminek következtében ma már globális trend a gyártás során a szén és egyéb fosszilis anyagok helyett az alternatív tüzelőanyagok használata, és még idén polcokra kerülnek a minimum 30 százalékkal kevesebb CO2 kibocsátással készült cement készítmények. Norvégiában pedig üzembe helyezik az első olyan CCS (Carbon Capture and Storage) technológiával működő cementgyárat, ahonnan zéró kibocsátású termékek kerülnek majd ki.
Az építőipar megkerülhetetlen alapanyaga a cement, amely amellett, hogy nélkülözhetetlen, gyártása során az egy egyik legnagyobb CO2-kibocsátásért felel. A klímacélok elérése érdekében ennek megfelelően a cementipart egyre nagyobb többletköltséggel sújtja kvótarendszer, amelyet csak akkor lesz képes kigazdálkodni, ha fejleszti gyártótechnológiáját. A 4iG Nyrt. Mensor 3D üzletágának szakemberei három európia üzem lézerszkennelését is elvégezték, ahol a fél évszázaddal ezelőtti technológiák cseréjére, fejlesztésére készülnek. A cég a tervek elkészítéséhez szükséges terület 3D-s pontfelhőjét készíti el, amely segítségével felgyorsul a tervezési folyamat és elkerülhetővé teszi a később költségesen javítható hibákat.
A fosszilis energiahordozókhoz vagy fémekhez hasonlóan kereskedhető árupiaci nyersanyaggá válhat az erőművek és gyárak füstjéből leválasztott, illetve a légkörből kivont szén-dioxid Európában. Az Európai Bizottság uniós ipari szén-dioxid-gazdálkodási stratégiája egy sor intézkedéssel kívánja támogatni az egységes piac létrehozását, illetve a szükséges technológiák és infrastruktúra bevezetését, például a jövőbeli európai szén-dioxid-szállítási csővezeték-hálózat megvalósulásának elősegítésével.
A nettó nulla kibocsátás elérése kulcsfontosságú az éghajlatváltozás mérséklése és a globális felmelegedés korlátozása szempontjából, mivel egyensúlyba hozza az üvegházhatású gázok kibocsátását és eltávolítását, és végső soron megakadályozza a további környezetkárosodást. A jelenlegi előrejelzések azonban azt mutatják, hogy túl fogjuk lépni az elfogadható szén-dioxid-kibocsátási keretünket. Az éghajlatváltozást akadályozandó céljaink eléréséhez a nettó nulla nem elég. A Roland Berger szakemberei szerint ezért kell elérnünk a negatív kibocsátást - vagyis több CO2-t kell eltávolítanunk, mint amennyit kibocsátunk.
Jelentős változásokat hozhat a következő években az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kijátszását, a magas karbonlábnyomú szennyező tevékenység harmadik országokba történő kiszervezését megakadályozni hivatott úgynevezett CBAM rendszer. A karbonvámnak is nevezett szisztéma az EU-s termelők versenyhátrányának csökkentését segítheti, ugyanakkor a jelentős importhányaddal működő feldolgozóipar számára komoly költségnövekedést is okozhat.
Németország összeállt Olaszországgal és néhány másik európai országgal - köztük Magyarországgal -, amelyek ellenzik a belső égésű motorok 2035-től tervezett fokozatos kivonását, és saját javaslatot készülnek benyújtani, amely módosítaná a jelenlegi terveket – írja a Reuters.
Láncreakciók indulhatnak be már heteken belül Európában amiatt, hogy a rendkívüli magasságokba ugrott gázárak miatt egyre több műtrágyagyár kénytelen leállni, ami így a gyártás fontos melléktermékét, a szén-dioxid mennyiségét is korlátozza, az pedig a sör- és húsipar működésében okozhat súlyos zavarokat – vázolta a nyári körképe után újabb drámai összefoglalójában a Politico.
Minden eddiginél magasabbra, 73 euró/tonna fölé ugrott a szerda délutáni kereskedésben az európai benchmark CO2-kvóta ára annak a hírnek a hatására, hogy az új német koalíciós kormány megállapodott abban: legalább 60 eurón fogják tartani a kvóta árát, ha nincs uniós megállapodás.
Az ipari forradalom kezdete óta kibocsátott szén-dioxid teljes mennyiségének átfogó elemzése megmutatja, mely országok felelősek a legnagyobb mértékben a klímaváltozásért.
Sokan nem is tudják, mennyi pénzt és energiát megtudnának spórolni azzal, ha csak egy kicsit is racionalizálnák a tevékenységeiket – igaz ez emberre és vállalatra egyaránt. Az energia megtakarítása ráadásul nemcsak a cégeknek jelent költségcsökkentést, hanem környezetvédelmi szempontból bolygónk káros anyag kibocsátását is mérsékelhetjük. Az ingatlanszakmában ezek a kérdések elsősorban az épületüzemeltetés kapcsán merülnek fel, ahol sok esetben egy egyszerű szemléletváltás is elég lehet ahhoz, hogy valaki évente akár 30 millió forintot is megspóroljon. És hogy ezt hogyan is lehet egész pontosan elérni, arról Sipos András, a Re-Energy Kft. értékesítési vezetője tartott előadást a Property Investment Forum 2021 konferencián.
A Tesla egy számlálót vezet a honlapján, amiből kiderül, mennyi CO2-t spóroltak meg a teslások azzal, hogy elektromos, és nem hagyományos belsőégésű motoros autót hajtanak.
Arról, hogy mennyire népszerűek a városi terepjárók, és hogy ezek az autók a méretüknél, súlyuknál és nagyobb légellenállásuknál fogva többet fogyasztanak, mint a hagyományos középkategóriás autók, már többször írtunk, a Nemzetközi Energia Ügynökség azonban konkrét számokkal szemlélteti, hogy mit is jelentenek károsanyag-kibocsátás szempontjából az SUV-ok, és hogy milyen árat kell fizetnünk a kényelmesebb ki- és beszállásért, a magasabb üléspozícióért.
James Bond a kalandjai során sokat utazott, ezeket vitték most térképre.
A New York Times október elején megjelent cikke szerint az épületek felelősek a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának a 11 százalékáért. A szakemberek két érdekes megoldást is javasolnak, amivel jelentősen csökkenthető lehetne a környezeti ártalom. Fontos lenne előrelépni a területen, ugyanis 2060-ra a világon aktuálisan jelenlévő épületek száma megduplázódhat.
Az OECD friss elemzése szerint az üzemanyagokon lévő adó túl alacsony ahhoz, hogy ösztönözze a fogyasztókat az alacsonyabb széndioxid kibocsátással járó alternatív hajtóanyagok használatára. A szén, és a kerozin felhasználása jóformán alig van globálisan megadóztatva, Magyarországon pedig túl kicsi a széndioxid kibocsátás szankcionálása a közlekedésen kívüli szektorokban.
Oslo 95 százalékkal akarja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig - jelentette be pénteken a norvég főváros polgármestere. Raymond Johansen közleményében megjegyezte, hogy a világ összes nagyvárosa közül Oslo állt elő az eddigi legambiciózusabb klímastratégiával.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Nem volt semmiféle előjele a mostani kitörésnek.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
