A Portfolio a fúzió részleteiről, a magyar adótanácsadói, könyvelői piacról és a régiós helyzetről is kérdezte Lambert Zoltánt, a WTS Klient ügyvezető partnerét és Pintér Györgyöt, a Finacont ügyvezető partnerét.
Hol helyezkedik el a WTS Klient a magyar könyvelői/adótanácsadói piacon? Mennyire éles a verseny?
Lambert Zoltán: A verseny kifejezetten éles, de nemcsak egy, a szolgáltatók közötti versenyről szól, hanem technológiai erőpróba is. A kérdés ma már inkább az, hogy ki tud gyorsabban előre lépni a technológiai fejlesztések, újdonságok terén.
20 éve az akkor még „Big Six” uralta a magyar piacot, de a kétezres évek elején alakultak a hozzánk hasonló tanácsadó cégek, és ők is kihasították a maguk szeletét. Mára a konszolidáció irányába haladunk, ebben szeretnénk közösen részt venni.
Pintér György: A Finacont esetében némileg más volt a stratégia az építkezés terén az elmúlt 15 évben. Nem a hagyományos üzleti modellt követtük, a versenytársaknál alacsony mértékben jelenlévő gazdasági outsourcing szolgáltatás erőteljes fejlesztésére alapoztuk növekedésünket, így a piaci verseny élessége a cég üzletmenetét kevéssé direktben érinti, mint más piaci szereplőknél. De természetesen mi is érezzük a hatását, különösen azt az igényt, hogy a piaci konszolidáció a technológiai fejlesztések szükségességére alapozva valósuljon meg. Ebben a cégünknek a WTS-sel való fúziója által sokkal komolyabb perspektívái lesznek, mint eddig voltak.
Mit jelent a mostani tranzakció, hogy néz ki a fúzió számokban? Hogy zajlott a fúzió, mi volt a legnagyobb kihívás, feladat?
L. Z.: Aláírtuk a tranzakcióval kapcsolatos szerződéseket, hatósági engedélyezésre várunk, de ez inkább egy technikai folyamat, nem fogja befolyásolni a két cég jövőbeli működését. Nem ma kezdtük el az ismerkedést, mindig is tudtunk egymásról, bizonyos szegmensekben konkurenciái is voltunk egymásnak. Több mint egy évvel ezelőtt kezdődtek az érdemi tárgyalások: mind az ügyfelek kezelésében, mind a munkatársakkal való kommunikációban hasonló értékeket vall a két cég, ez erős alapot adhat a közös jövőhöz.
Hónapokkal ezelőtt elindítottunk egy integrációs csoportot: feladatuk, hogy az összes szükséges területet alaposan megvizsgálják és megtervezzék az előttünk álló hónapok feladatait, munkafolyamatait. Természetesen sok szempontból megkönnyíti a dolgot, hogy hasonló tevékenységeket végzünk, ugyanakkor rendszereink részben különbözőek, ezeket szinkronizálni kell. A munkatársak nagyon hasonló képzettségűek, egyelőre úgy látjuk, hogy a HR-oldal kevesebb kihívást tartogat, de ott is érhetnek még meglepetések minket.
Nyilván könnyebb két hasonló profilú céget összeolvasztani, de a leglényegesebb az, hogy mindenki hoz olyan tudást, ami a másiknak nincs, vagy nem olyan mértékben van meg.
P. Gy.: Meghatározó piaci szereplő jön létre a két cég egyesülését követően. Bár a szolgáltatási portfólióinkkban van érdemi átfedés, ugyanakkor komplementaritás is megmutatkozik:, ami által egymás ügyfélkörén komoly növekedést, piacszerzést lehet elérni a jövőben.
Ez a komplementaritás azt is jelenti, hogy nem az egészet kell összefésülni. Vannak átfedésben lévő területek, ahol ennek az integrációnak meg kell történnie. Ki kell választani, hogy a két cég közösen melyik számviteli, bér-ügyviteli, HR-munkaügyi szoftveren dolgozzon. De a komplementer szolgáltatások tekintetében az a célszerű, hogy mindenki hozza a korábbi megközelitését. A számvitel és a bérügyvitel, általános pénzügyi adminisztráció mindkét cég életében alapszolgáltatás. A WTS-nek kiemelt erőssége az adótanácsadás, illetve a technológiai fejlesztések. A Finacontnál pedig a gazdasági outsourcing, a kontrolling és a HR terület az erős.
Ezekből is azt látjuk, hogy annyira széles és masszív szolgáltatási portfóliót fogunk tudni kínálni a piacon, amit talán egyetlen versenytársunk sem.
L. Z.: A WTS tavalyi árbevétele meghaladta a 2 milliárd forintot, a Finaconté pedig megközelítette az 1,7 milliárdot. Természetesen az organikus fejlődést továbbra is szem előtt tartjuk, az idei cél a 4,5 milliárd forintos árbevétel. Egy közel 300 fős cégről beszélünk, aminek az lesz az erőssége, hogy nemcsak könyvelésben, bérszámfejtésben, adótanácsadásban, hanem ezeknek a tanácsadási szolgáltatásoknak a metszetében is erős cégcsoport jön létre.
Úgy vélem, hogy Nyugat-Európához hasonlóan Magyarországon is kezd kialakulni, hogy bár a big Four a könyvvizsgálat mellett jelentős adótanácsadási tevékenységet is végez, egyre inkább megvan az igény arra, hogy a könyvvizsgálati és az adótanácsadási tevékenység különváljon. Összeférhetetlenségi okokból meglehetősen nehéz egy Big Four cégnek adótanácsadást nyújtani olyan ügyfélnek, akinek könyvvizsgálati szolgáltatást is nyújt. Ez sok esetben meg van tiltva az adott országban, vagy nagy nehézséggel működik. A könyvvizsgálók rotálják egymást, ezért gyakran 2-3 cég is kiesik egy adott tenderből.
Egyértelmű trend az is, hogy ügyvédi irodák úgy szolgálnak ki nagy ügyfeleket, hogy összeállnak adótanácsadási praxisokkal. Mi azt az utat választottuk, hogy az adminisztratív szolgáltatások – könyvelés, bérszámfejtés – mellett alakítottunk ki jelentős adótanácsadási portfóliót.
Hogy áll össze az új menedzsment?
L. Z.: A tervek szerint én leszek közös cég managing partnere, mellettem György senior partneri beosztásban továbbra is teljes hatáskörrel dolgozik majd az ügyfelekkel való kapcsolattartáson és a stratégiai feladatokon. A Finacont partnerei beépülnek a mi szervezetünkbe, mi is igyekszünk megismerni a munkatársakat és mindenkinek olyan pozíciót kínálni a közös cégben, ami leginkább megfelel a képzettségének és a motivációjának.
Évtizedek óta a szakmában dolgoznak: hogy látják, mi jelenti a legnagyobb kihívást napjainkban Magyarországon a könyvelői, adótanácsadói szakma számára? Mi a legnagyobb különbség a hazai helyzet és a régió, vagy Nyugat-Európa között a piac szempontjából?
P. Gy.: Magyarország egy fontos szempontból különleges helyzetben van a számviteli szolgáltatói piacával: a NAV elmúlt években olyan fejlesztéseket vitt végbe, amelyek más régiós országokhoz képest sokkal nagyobb mértékben teszik lehetővé a számviteli folyamatok automatizálását. A NAV-adatbázisból lekért adatokból gyakorlatilag előkészített könyvelési anyag produkálható, ami lényegében automatikusan könyvelhető.
Bár más országokban is vannak fejlesztések ilyen tekintetben, de ebben elöl jár a magyar piac. Az, hogy egy ilyen technológiai fejlettségünk van, határozott előnyt jelent a magyar piac számára.
L. Z.: A digitalizáció jelentősen átalakította a működést az elmúlt években. Az online számlázás rendszere lehetővé tette például, hogy az adóhivatal a számla kiállítását követően másodperceken belül megkapja a számla összes adatát. Ebből következik az, hogy a cég egy adott hónapra a felé a szállítói által kiállított összes számláról olyan adatállományt kaphat, ami alapján automatizálni tudja a könyvelést, és az összes bejövő számláját, ami Magyarországon keletkezett, szinte emberi közreműködés nélkül be is tudja könyvelni a rendszerébe. A NAV programjaihoz kapcsolódva nekünk is számos olyan újításunk van, ami megspórolja azt az emberi munkát, ami csak az adatok átmásolását jelentené.
P. Gy.: Jelentős a paradigmaváltás, az adatrögzítés néhány éven belül el fog tűnni a számvitelből, de részben a bér-ügyvitelből is. A klasszikus könyvelési adatrögzítés biztosan megszűnik, automatizált lesz. Ez átalakítja a könyvelőcégek szervezeti felépítését is: a jelenlegi, piramis formájú szervezethez képest a jövő könyvelőcége inkább gyémánt formájú lesz, mert kevesebb olyan junior munkavállalóra lesz szükség, aki korábban az adatrögzítést bonyolította.
Ezzel párhuzamosan a senior réteg kibővített szereppel, elemző funkcióval fog szerepelni a jövő könyvelési piacán. Az alapmunka az adatbázisok rendszerek közötti transzferálása lesz, gazdasági informatikussá alakulnak át azok a munkakörök, melyek idáig a rögzítői funkcióban jelentkeztek.
A cikk megjelenését a WTS Klient támogatta.
Címlapkép és fotók: Berecz Valter/Portfolio
