Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, több tényező is érdemi hatással volt a borfogyasztásra. A Covid, a háború vagy az infláció okozta a legnagyobb változást?
A 2020-as évek trendjei közül a legfontosabb, hogy a vírushelyzetből azok a szereplők tudtak profitálni, akiknek erős kiskereskedelmi jelenléte és megfelelő márkaértéke, márkaismertsége volt. Ezeknél a borászatoknál az otthoni borfogyasztás növekedése ugyanis kompenzálta a HoReCa – azaz az éttermi, vendéglátóhelyi – fogyasztás kiesését, sőt akár még növekedést is eredményezett.
Ez így volt nálunk is: amennyivel kevesebbet tudtunk a vendéglátásban értékesíteni, azt messze meghaladta az a volumen, amennyit a kiskereskedelmi láncokban növekedni tudtunk 2020-ban. A helyzet egyszerű: az otthoni fogyasztás növekedett, és mivel társaságba sem mentek az emberek, elsősorban nem ajándékozási céllal vásároltak, hanem saját fogyasztásra. Ilyenkor kevésbé fontosak a presztízs-szempontok, például az, hogy legyen kellően drága az ajándék bor - alapvetően a minőség foglalkoztatta a vásárlót.
Ez a trend jelentős sikereket hozott azoknál a borászatoknál, amelyek alacsonyabb árfekvésű, de jó minőségű termékekkel vannak jelen a piacon.
Az elmúlt évben a gazdasági nehézségek, a reálbérek csökkenése a teljes kiskereskedelmi forgalomra rányomta a bélyegét és visszaesést okozott. Ez a borfogyasztást sem kerülte el: becslések szerint 10 százalékos volt az a veszteség, amit 2022-ben elszenvedtek a termelők. Idén az első néhány hónap kapcsán már rendelkezésre állnak részinformációk, nagyjából folytatódik ez a trend. A tendenciákban azt látjuk – és a kiskereskedelmi láncoktól is ez jut vissza hozzánk -, hogy a fogyasztók ilyen időszakban lejjebb váltanak, keresik az olcsóbb, akciós termékeket és a saját márkás borokat.
2022-ben a fenti nehézségek ellenére a palackosbor-értékesítésünk több mint 20 %-kal nőtt és meghaladta a 7 milliót, amivel a legnagyobb szereplők voltunk az Egri borvidéken. A szőlőfelvásárlás meghatározóan itt történik, de jelen vagyunk a bükki régióban is, ahol elsősorban a fehér fajták dominálnak.
Nemzetközi trend, elsősorban Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, hogy a fiatalok egyre kevesebb alkoholt fogyasztanak. Az Ostoros piacain érzékelhető már ez a folyamat?
Nem látjuk pontosan a fogyasztóink korosztályos megoszlását, de a rendelkezésre álló adatok alapján azt gondoljuk, hogy nálunk is ez a tendencia érvényesül. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a borfogyasztás a fiatalok alkoholfogyasztásán belül szerényebb arányt képvisel.
A nagy kérdés az, hogy az idő múlásával rátalálnak-e a borra. Ehhez elsősorban az kell, hogy a boroknak - évjárattól függetlenül - legyen egy stabil magas minősége, tehát ne kapjak rossz terméket akkor, amikor leveszek a polcról egy üveg fehér vagy rozé bort, mert félő, hogy ilyen esetben akár a teljes kategóriának hátat fordít a fiatal fogyasztó.
A legtöbb alkoholos termék esetében – már csak a kisebb választék és a nem létező „évjárat hatás” okán is - nincs ekkora bizonytalansági faktor. Ehhez a minőségbiztosításhoz szükséges az elképesztő beruházási igényű borászati technológia (mi például a legkorszerűbb présekkel, szűrőkkel, erjesztő tartályokkal dolgozunk), ami lehetővé teszi, hogy minél többet megőrizzünk a gyümölcsös íz- és illatjegyekből.
Borászati vezetőink a szakma legjobbjai közé tartoznak, de mindezek mellett fontos a marketing szerepe is. Utóbbi az elaprózott magyar borágazat tekintetében az egyik legnagyobb kihívást jelenti, hiszen a többi alkoholos termék gyártó (söripar vagy égetettszesz-gyártás) piaca koncentráltabb; sok esetben multinacionális cégekkel versenyzünk, akik jóval nagyobb marketingbüdzsével és nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek.Tehát nincs más választásunk, minthogy fajtától és évjárattól függetlenül az állandó magas minőségre törekedni és mindezt elérhető áron – hosszú távon így van csak esélyünk arra, hogy ne legyen lefutott a meccs
A borfogyasztási trendek folyamatosan változnak: miket keresnek a vevők a 2020-as években?
Két piackutatást készíttettünk ennek megismerésére: tíz évvel ezelőtt a legfontosabb jelzők a fogyasztók számára borvásárlásnál a komplexitás, a testesség, a barrique jelleg voltak. Négy éve megismételtük a kutatást, ekkor már a gyümölcsös, könnyed ízvilág lett a hívószó – melyeket elsődlegesen a reduktív fehérborokban találjuk meg. Ennek megfelelően az elmúlt 3-4 év a fehérborok térnyeréséről szólt, ez a tendencia az elmúlt évben drasztikusan felerősödött – ami bizonyos fajták esetében átmeneti piaci zavarokat is eredményezhet; Ennek az az oka, hogy a szőlő telepítésének tervétől az első szüretig legalább öt évnek kell eltelnie – időigényes tehát a reakció a megváltozott fogyasztói szokásokra.
A mi szortimentünkben a legnépszerűbb fehér fajta az Irsai Olivér, ezt követi az Olaszrizling borunk, ami egyébként a személyes kedvencem is; de az elmúlt 1-2 évben nagyon jól teljesítenek a chardonnay és sauvignon blanc fajták.
Mennyire tud reagálni ezekre a folyamatokra az egyik legnagyobb termőterülettel rendelkező Egri borvidék?
A borvidék szereplői közötti összefogás, együtt gondolkodás több szintet is ugrott az elmúlt években. Ennek az összetartásnak köszönhetően kifelé is sokkal egységesebb és stratégia tekintetében egy határozottabb csapattá vált az itteni borászok közössége, illetve a teljes borvidék. Ez abban is tükröződik, hogy például létrejött az új egri palack, az egri pohár, de elkezdődött egy folyamatos, és összehangolt marketingaktivitás is, rendszeres híradás a borvidéki eseményekről - legyen az épp, egy turisztikai esemény, vagy akár termékfejlesztés.
Az Ostoros Pincészet a térség legnagyobb termelője, palackos bort a legnagyobb volumenben értékesítő vállalkozás. Ennek sok előnye van, de nyilván nagy felelősség is. Személyesen a helyi borászok egy részét tömörítő Egri Borműhely elnökeként igyekszem minél több olyan kezdeményezésben részt venni, elindítani, amelyek fontosak lehetnek a borvidék életében. Kiemelt figyelmet fordítunk a Szépasszony-völgyre is annak érdekében, hogy megmutassuk: ez egy egyedülálló turisztikai desztináció, rengeteg igényes pincével, jó borokkal és a közepén Európa talán legnagyobb borkertjével: az Egri Bikavér parkkal.
Tradicionálisan a szlovák, a cseh, a lengyel piac jelenti a magyar bor legfontosabb exportpiacait: még mindig van kereslet ezekben az országokban a magyar borászok termékei iránt?
Valóban, a szomszédos országok és Lengyelország lennének a magyar bor természetes piacai, meglepő módon mégsem annyira könnyű itt tartós sikereket elérni, elsősorban azért, mert a magyar borok presztízse egyre kopik, sokszor értelmetlen árharcba bocsátkoztak a magyar borászatok – és így kevés, vagy szinte semmilyen forrás sem jutott marketingre. Sok – kevésbé tradicionális - bortermelő ország professzionális országos bormarketinggel tudott komoly piaci részesedést és magasabb átadói árakat elérni. Miután Magyarország erre nem fordított elég forrást, ez (is) versenyhátrányt jelent. Ezek után talán kevésbé meglepő, hogy számunkra inkább a távolabbi piacok jelentenek érdemi vásárlóerőt: Japán, Kína, Görögország vagy az Egyesült Királyság.
A lengyel, cseh és szlovák piac most szerényebb részarányt képvisel: Japán egzotikus piaci lehetőségként indult számunkra, több kóstolási kör után tudtunk beszállítani: ma már évente több konténernyi bort, fehéret és vöröset is exportálunk – az ottani piac rendkívül szigorú minőségbiztosítást igényel. Kínában a nagyobb alkoholtartalmú vörösborokból fogy több, különösen a bikavérből.
Az ágazat évek óta komoly munkaerőhiánnyal küzd, elsősorban fizikai dolgozót nehéz találni. Mennyire lehet kiváltani az élőmunkát?
A fix dolgozói létszámunk 75 fő, ezen túl a szezonban plusz 50-70 ember dolgozik a szőlőben. Évről évre egyre nagyobb kihívást jelent, hogy számosságban és minőségben is megfelelő dolgozót találjunk. Az eredményes működésnek köszönhetően folyamatosan tudjuk fejleszteni a szőlőtermesztéshez szükséges gépparkunkat, hogy csökkenteni tudjuk az élőmunkaigényt. Csak egy példa:
egy szőlőkombájn egy nap alatt 8 hektárt tud szüretelni, ami nagyjából 130 ember munkáját váltja ki: ennyi munkást – bértől függetlenül - szinte lehetetlen lenne találni.
Milyen forrásokból tud fejleszteni a borászat? Mennyire érkeznek pályázati pénzek az ágazatba?
A megtermelt eredményünk 90 százalékát visszaforgatjuk. Ez volt az elmúlt időszakban a fejlesztések önereje, ez egészül ki a vissza nem térítendő állami forrásokkal. Az elmúlt években viszonylag sok pályázati kiírás volt, ezeken eredményesen tudtunk szerepelni, érdemi forrásokat tudtunk bevonni a feldolgozás modernizálásához, a palackozó gépsor cseréjéhez.
A harmadik fejlesztési forrásunkat a támogatott hitelkonstrukciók jelentik. Korábban az NHP, a Széchenyi Kártya Program, most a Baross Gábor Program keretében költöttünk beruházásokra. A minőség és hatékonyságjavítás mellett van egy kapacitásnövelési szándékunk is: ezt az indokolja, hogy az árbevételünk 40 százalékkal nőtt tavaly, és mintegy 25 százalékos a volumenbővülésünk a palackos borok esetében.
Folyamatosan növeljük a termőterületeinket is, részben azért, hogy még jobb alapanyagból dolgozhassunk, részben pedig azért, hogy növeljük a fehér szőlő ültetvényünket – reagálva a fogyasztói szokások változására.
Április végén a legjobb fehérbornak járó szervezői különdíjat nyerte el az Ostoros 2022-es évjáratú Irsai Olivér bora Európa egyik legismertebb borversenyén, a Challenge du Vinen. Mennyire számítanak még ezek a díjak a fogyasztók számára?
A nemzetközi borversenyek presztízse magas, ami a franciaországi borversenyekre már csak a szőlőtermesztő, borkészítő hagyományok miatt is hatványozottan igaz. A versenyre mintegy 5 ezer bort neveztek: szóval már csak a mintaszám miatt is azt gondoljuk, hogy ennek a kiemelkedő szereplésnek (aranyérem, 96 pont) önmagában van egy komoly presztízsértéke.
Amire különösen büszkék vagyunk, az az, hogy mi Irsaink nemcsak aranyérmes lett, hanem a legjobb fehérbornak választották, amire magyar bor esetében még nem volt példa. Az elmúlt években összesen öt aranyérmet nyert az Irsai Berlinben, Franciaországban de rozé boraink, a Soltész Chardonnay és olaszrizlingünk is több aranyérmet érdemelt ki nemzetközi borversenyeken
Nagyon fontos, hogy stabilan magas legyen a minőség, tudják a fogyasztók, hogy ha levesznek a polcról egy adott borászattól egy bort, az jó lesz. Mert a vevőnek nem feltétlenül van pénze, ideje arra, hogy kísérletezzen, szeretne biztosra menni. Ezt a garanciát szeretnénk mi megadni az Ostoros márkával.
Címlapkép: Portfolio
