Az elmúlt években elindult egy határozott fejlődési folyamat a pezsgőfogyasztási szokásokban Magyarországon is: egyre többen keresik a minőségi termékeket, ezzel párhuzamosan sokak számára már nem csak az édes tankpezsgő jelenti a mércét. Hol helyezkednek el ebben a folyamatban az árskála felső végén található Champagne-ok? A minőségi pezsgők fogyasztása miként oszlik meg a hazai előállítású termékek és az import márkák között?
Valóban megfigyelhető a minőségi termékek fogyasztására való törekvés a magyar piacon, az úgynevezett prémiumizáció. Ez azonban nem újkeletű fejlemény, Magyarországon évszázados hagyománya van a pezsgőfogyasztásnak.
Kevesen tudják, hogy az első hivatalos Moët & Chandon szállítmány 1815-ben érkezett a Magyar Királyságba,
így viccesen még azt is kijelenthetnénk, hogy egy kétszáz éves prémiumizációs trendet figyelhetünk meg kisebb-nagyobb megszakításokkal. Tény azonban, hogy a fogyasztók minőségkereső magatartása érthető és természetes folyamat eredménye, korábban is létezett magyar pezsgőkultúra, amelynek a fejlődése most új lendületet kapott.
Ahhoz, hogy a kérdésre pontos választ tudjunk adni, tisztáznunk kell, hogy mit is értünk minőségi pezsgő alatt. A mércét valahol az úgynevezett méthode traditionnelle, azaz a tradicionális eljárással készült pezsgők jelentik, amely során a pezsgőt abban a palackban érlelik, amelyből később a pohárba kerül. Fontos megjegyezni, hogy champagne-nak kizárólag a franciaországi Champagne tartományból származó pezsgőket hívhatják, ez tehát egy földrajzi árujelző, egy eredetmegjelölés, amely jogi védettséget élvez. Ezen túl meg kell különböztetnünk nem évjáratos, illetve évjáratos kategóriát és a prestige cuvée-t, amely a csúcsminőséget képviseli egy-egy maison esetében.
Bár Magyarországon is készülnek tradicionális eljárással minőségi pezsgők, a champagne egyértelműen külön kategóriát képvisel, a prémium kategóriát kereső fogyasztók minőségi magyar pezsgőből is egyre nagyobb mennyiséget vásárolnak.
Mekkora piacról beszélünk Magyarország esetén? Mekkora lehet a fogyasztói bázis és mekkora az eladott minőségi pezsgők volumene? Ebben a szegmensben is érezhető a szilveszter-hatás, vagy a fogyasztási már jóval kiegyenlítettebb éves szinten?
Nehéz megbecsülni, hogy pontosan mekkora a piac a hazai és az import termékeket is figyelembe véve. 2021-ben több mint 160 ezer palack champagne érkezett Magyarországra a hivatalos adatok szerint, az igény azonban még ezt is jóval meghaladja. Különösen igaz ez az év végi periódusra, az ünnepek közeledtével a kereslet kiugróan magas. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a pezsgőkultúra további fejlődésével a fogyasztási adatok is kiegyensúlyozottabbak lesznek, hiszen a champagne nem csak ünnepek alkalmával fogyasztható.
Olyan minőségi italról beszélünk, amely kiváló kísérője egy finom vacsorának és remekül illik családi vagy baráti összejövetelekhez és szinte bárkinek adható ajándékba is. Kétségkívül Magyarországon jelenleg elsősorban az ünnepléshez kötődik, de miért ne lehetne úgy tekinteni hétköznapi alkalmakra is, hogy magát a közösen eltöltött minőségi időt, az élményt ünnepeljük?
Hogy lehet leírni egy „tipikus” magyar Moët & Chandon fogyasztót, vásárlót? Mennyire vásárol szaküzletben, esetleg hipermarketben, vagy inkább étteremben, szórakozóhelyen fogyaszt? És mennyire hasonlít egy nyugat-európai vásárlóhoz?
Bárhol vizsgáljuk a fogyasztási szokásokat, megállapítható, hogy az emberek a vágyaikat, törekvéseiket gyakran a fogyasztáson, bizonyos márkákon keresztül valósítják meg; az ital szegmensben ez többek között úgy érhető tetten, hogy egyértelműen a jobb minőségű termékeket keressük. A prémium brandek egyfajta ízlést, világnézetet is közvetítenek, amivel a fogyasztó könnyen azonosul, és ami motivációt is jelent számára.
Természetesen nálunk is megfigyelhetők bizonyos nyugat-európai trendek. Ilyen folyamat például az Y-generáció egyre intenzívebb jelenléte a piacon. Őket leginkább az etikus választás és fogyasztás, valamint a fenntarthatóság iránti elkötelezettség jellemzi; környezettudatosak és kifejezetten keresik a természettel összhangban készült italokat. Egy másik trend, amely Magyarországon is megjelent, és várhatóan a jövőben tovább fog erősödni, az online felületeken való hangsúlyos megjelenés. Az elektronikus értékesítés az elmúlt években komoly lendületet kapott, hiszen a webshopok biztosította kényelem és az elérhetőség fontos előnnyé vált.
Ahogy említettem, Magyarországon tradicionálisan az év végi fogyasztás a legjelentősebb, azonban a champagne az év bármelyik időszakában kiváló választás - van már kifejezetten nyári italunk is, amit jéggel kell fogyasztani, és elsősorban a fiatalabb generációk fogyasztják.
Mi alapján választanak Champagne-t a magyar vásárlók? Ebben a kategóriában mennyire számít az ár?
Az ár természetesen mindig számítani fog, de a legfontosabb, hogy milyen értéket kap az ember cserébe. Érdekes megfigyelni például, hogy az egyes kiszerelések tekintetében hogyan alakul a fogyasztói preferencia. Létezik ugyanis az úgynevezett „magnum effect”, amely azt jelenti, hogy a tradicionális eljárással készült pezsgő esetében a másfél literes magnum palackban érlelt ital magasabb minőséget képvisel, mint a hagyományos, 0,75 literes palackban érlelt. Ez a különbség az árban is megmutatkozik, olyannyira, hogy a magnum nem arányosan – kétszer annyival – drágább, hanem annál akár jóval nagyobb mértékben is. Néhány éve ez a különbség a fogyasztók számára még meglepő volt, azonban a champagne kultúra fejlődésével már pontosan tudják, hogy mi az árkülönbség oka.
Az ár tehát fontos szempont, de a champagne-t szerető és értékelő fogyasztók legtöbbször tudatosan keresik az ízlésüknek megfelelő termékeket és tisztában vannak azok értékével, nem az árparadoxon alapján próbálják beazonosítani a prémium termékeket. A magyar fogyasztó választása során is fontos a márka ismertsége, és az üzenet, amit hordoz. Természetesen figyelembe veszik, hogy az ital mennyire száraz vagy édes. A legtöbb ember, aki champagne-t fogyaszt, a brut kategóriát keresi, amit a legtöbben egyszerűen száraznak minősítenek.
A Louis Vuitton Moët Henessy (LVMH Group) luxus vállalathoz tartozó Moët & Chandon hazai forgalmazója a Fine Brands Company (FBC). Hogy működik a Moët & Chandon forgalmazása globálisan, hogy néz ez ki Magyarországon? Ha én veszek egy üveg pezsgőt egy borszaküzletben, azt is az FBC forgalmazza? Milyen luxusmárkák, és hogyan kapcsolódnak még ide?
A Fine Brands Company-t egy pályázat keretében választotta hosszú távú együttműködő partneréül a prémium fogyasztói termékek szegmenségben piacvezető LVMH csoport leányvállalataként működő Moët Hennessy, a Moët & Chandon márka tulajdonosa. Az elbírálás során figyelembe vették, hogy mi nem nagykereskedelmi tevékenységet végzünk, az FBC csapata kifejezetten márkaépítésre és brand managementre jött létre.
Bizonyos piacokon ezt a tevékenységet az LVMH csoport valamelyik leányvállalata látja el, Magyarországon azonban mindig helyi disztribútorral működtek együtt. Magyarországon tehát bármilyen off-trade vagy on-trade egységben is vásárol a fogyasztó Moët & Chandon champagne-t, az az FBC forgalmazásában keresztül került a polcra.
Ezzel együtt természetesen jó viszonyt ápolunk a hazai nagykereskedőkkel, mert az FBC küldetése a márkaépítés, a brandek értékeinek képviselete és a valódi prémium élmény megismertetése a fogyasztókkal.
Portfóliónkban olyan nevek szerepelnek, mint a világ vezető champagne márkája, a már többször említett Moët & Chandon, a Veuve Clicquot vagy az ikonikus Dom Pérignon; a párlatok között pedig megtalálható a Hennessy cognac, a Glenmorangie és Ardbeg skót whiskyk, a Belvedere vodka, a Volcan tequila, és az Eminente rum, illetve az argentin Chandon márka Garden Spritz aperitif itala, valamint olyan borok, mint Terrazas de los Andes, Bodega Numanthia, a Cloudy Bay vagy a Château d’Esclans.
Mit tanácsol azoknak, akik ritkán fogyasztanak pezsgőt, de szilveszterkor, karácsonykor kipróbálnának egy különlegesebb tételt. Hogy vásároljanak, mire figyeljenek?
A legfontosabbnak azt tartom, hogy ízlésüknek megfelelő pezsgőt vagy champagne-t válasszanak. A Moët & Chandon termékei között például számos különböző karakterű italt találhatnak. Közülük elsőként a Brut Impérialt tudom említeni, ami talán a legismertebb champagne –
minden másodpercben nyílik egy palack a világon.
Ha egy ikonikus, igazán tradicionális italra vágyunk, akkor egy szinttel feljebb lépve a különleges minőségi fokozatot jelentő Grand Vintage 2015-öt ajánlom, ami egy évjáratos champagne, amelyet 5 évig tartanak seprőn, és kitűnő választás különleges alkalmakra.
A Moët & Chandon az idei ünnepi szezonban Budapestre hozta el az „Effervescence” névre hallgató nemzetközi eseményét. A Magyar Állami Operaház termeiben a világ legismertebb champagne-háza a hazai társasági élet prominens szereplőit és a maison külföldi vendégeit látta vendégül december 5-én, egy újdonság bemutatója mellett, amely a legújabb Grand Vintage 2015.
Címlapkép és fotók: Fine Brands Company
