Az átlaghőmérséklet emelkedik, a csapadékeloszlás változik, melynek jeleit már ma is látjuk. 2020 elején a kormány elfogadott egy jelentést a Kárpát-medence jövőjének klímaváltozásáról annak érdekében, hogy a Kárpát-medence továbbra is élhető legyen. Ennek hatására különböző beavatkozásokra van szükség a vízgazdálkodás, erdőgazdálkodás, mezőgazdaság terén, akárcsak a biztonságpolitika, az egészségügy és az energiagazdálkodás terén.
Az energiagazdálkodási célok kapcsán a 2030-ig tervezett 55 százalékos üvegházhatású gáz csökkenése könnyen elérhető, de a 2050-es klímasemleges cél már nehezebb feladat lesz.
Ezek eléréséhez megfelelő technológiára van szükség. Mostanra 9+1 technológiai platformunk van, melyek jelentős része az energetikával, a klíma- és környezetvédelemmel foglalkozik, a legutóbbi pedig a körforgásos gazdaság technológia platform létrehozása volt.
A kormány klíma- és energiapolitikájának fenntarthatósági céljai
A régióban Magyarország elsőként, 2020-ban iktatta törvénybe a klímasemlegességi céljait. Ezek egyrészt kibocsátáscsökkentési célokat, másrészt energetikai célokat jelentenek. Három Nemzeti Zöld Stratégia született 2021-ben: nemzeti hidrogénstratégia, nemzeti akkumulátorstratégia, és nemzeti tiszta fejlődési stratégia.
Az ország nemzetközi összevetésben is jól teljesít a klímavédelem terén, és a jogszabályaink is alkalmasak erre. 1990 óta 34 százalékkal csökkent az ország szén-dioxid kibocsátása, főként az energiaellátás, az ipar és a mezőgazdaság csökkentésének köszönhetően, a közlekedésben azonban még ezt nem sikerült elérni.
Az ország energiaátmeneti stratégiája a gáztól a villamos áramig
Magyarország végső energiafelhasználásának 35-40 százaléka földgáz, 28 százaléka kőolaj. A kérdés, hogy hogyan lehet a mostani energiafüggőséget csökkenteni. A villamosenergia irányába terelni nem egyszerű az országot, mert eddig mindent a földgáz határozott meg, ami egy praktikus, jól szállítható energiaforrásnak számít. A függőség csökkentése érdekében azonban a 35-40 százalékos földgáz arányát csökkenteni kell, de a lakossági fűtés átalakítása átfogó munkát igényel, a kormány az energiastratégiát hamarosan el fogja fogadni. Ebben
a megfizethetőség – fenntarthatóság - ellátásbiztonság hármas egységének kellene teljesülnie,
az energiabiztonság viszont most sok országban felülírja a fenntarthatóságot. Ennek ellenére 2025-ben továbbra is szempont a Mátrai Erőműben a lignittüzelés kivezetése, a célok közé pedig az alábbiak sorolhatók:
- a földgázigény csökkentése az energiamixben
- alternatív energiaforrások arányának növelése
- növekvő villamosenergia-igény és rugalmas kiszolgálása
2030-ra 6 gigawatt naperőműkapacitás volt a cél és ezt el is fogjuk érni, miután már 2024-ben 8 gigawatt lesz a hazai kapacitás. Emellett a hazai gáztermelést is ösztönözni kell, a biogázt is lehetne még erősíteni és az elektromos hálózatok fejlesztésére is nagy szükség van.
2050-re az elektromos energia sokkal nagyobb arányú, mintegy 45 százalékos alkalmazása szükséges, miközben a gáz mostani 35-40 százalékos arányát 15 százalékra kell csökkenteni.
Ennek érdekében villamosenergia-projektekre és gázprojektekre van szükség, ez 2030-ig mintegy 16 milliárd euró értékű beruházást jelent. Ebbe beletartozik a Paks 1 üzemidőhosszabbítása hozzávetőlegesen 20 évvel (Paks 2 megépítése egy külön feladat), egyéb gázerőművek fejlesztése 1,5 gigawatt teljesítményben: például a mátrai és tiszai erőművekben, amelyek hidrogénnel is képesek lesznek működni, de a magyar villamoshálózat teljes átalakítása, tárolókapacitások kialakítása és ezek rendszerbehelyezése, de az energiaközösségek támogatása, és a szintetikus üzemanyagok támogatása is itt jelenik meg.
Az energiaársokk potenciális munkaerő-piaci hatásairól szó volt a Portfolio Checklist hétfői adásában is, ez meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:
A konferenciáról készült további beszámoló cikkek:
Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos
