Legtöbbször hosszú távon gondolkozunk a klímaváltozást érintő kérdésekről, ám egyes visszafordíthatatlan környezeti események egyértelműen azt sürgetik, hogy a rövid távú döntésekben is megmutatkozzanak a vállalások. Jelen helyzetben, az orosz-ukrán háború átmenetileg elterelheti ugyan a figyelmet ezekről a célokról, de egyúttal gyorsabb változásokat eredményezhet, főleg az országok, illetve az EU energiapolitikáját illetően. Dr. Baranyai Gábor, nagykövet, helyettes állandó képviselő (Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete) ennek kapcsán elmondta, hogy az EU egyetért abban, hogy függetlenné kell válni az orosz gáztól, ami az egész energiapolitikai kérdést meghatározó, drasztikus változást vetít előre.
A korábbi tervezetek, mint például az ETS (a szén-dioxid kibocsátást szabályozó kvótakereskedelmi rendszer) épületekre és közlekedésre való kiterjesztéséről is szó volt a konferencián. Martin Porter, a Cambridge Institute for Sustainability Leadership (CISL) brüsszeli ügyvezető elnöke, a CLG Europe vezető stratégiai tanácsadója, ennek kapcsán elmondta, hogy mivel a társadalom bizonyos csoportjai számára veszélyt jelenthet az ETS kiterjesztése, a kormányoknak nagy szerepe lesz abban, hogy célzott támogatással segítsék őket. Az is egyértelmű, hogy a fenntarthatósági célok elérésében egyéni, vállalati és kormányzati szinten is megvan a hajlandóság. Most jön viszont a neheze, a könnyen megvalósítható változásokat már elindítottuk, most a nehezebb választásokat kell meghozni. A szakértő azt is kifejtette, hogy az EU-s már jól működő gyakorlatok útmutatóként szolgálhatnak később a világ többi országa számára, így tudnak a fenntarthatósági eredmények globális léptékűvé válni.
A konferencia délelőtti kerekasztal-beszélgetésén a természeti katasztrófák súlyossága, a zöld energia kérdése és a Fit for 55 csomag magyarországi vonatkozása is szóba került. Dr. Botos Barbara, klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC, az ENSZ szerve, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredményeket értékeli) legújabb, több mint 3600 oldalas jelentésére hívta fel a figyelmet, amiben kiemelik, hogy a klímaváltozás egyes hatásait már biztos, hogy nem tudjuk visszafordítani. Mintegy 3,5 milliárd olyan ember él a Földön, akik már most is kitettek a természeti katasztrófáknak. Mindezek legalább annyira társadalmi, mint környezeti problémák. Beszélt arról is, hogy a magyar klímastratégiának van korai cselekvési, illetve késői cselekvési számítása. Vannak olyan szektorok, ahol a korai cselekvés esetén költségmegtakarításra számíthatnánk.
Bart István, a Climate Strategy Institute 2050 alapítója és vezetője szerint az, hogy Magyarország az üvegházhatású gázkibocsátást 40 százalékkal kívánja mérsékelni 2030-ra az 1990-es bázishoz viszonyítva, egyáltalán nem drasztikus vállalás, ennek a célnak a nagy részét ugyanis már elértük. Úgy tűnik, hogy Magyarország a komolyabb vállalásait majd csak 2030 után indítaná el, és bár az elméleti elhatározás megvan, hogy a klímaváltozás ellen küzdjük, amikor valós gyakorlatokat is be kell vezetni, akkor már jóval kisebb az aktivitás.
A beszélgetés során Antonella Sopranzetti, az ExxonMobil EU ügyekért, illetve köz- és kormányzati ügyekért felelős menedzsere azt emelte ki, hogy nincs csupán egy jó megoldás az alacsony kibocsátású energiaforrások között, hiszen ezek kiegészíthetik egymást. Ezért is érdemes nyitottabbnak lennie a technológiák felé. Ascsillán Endre, a GE Global alelnöke, vezérigazgatója szerint nem lehet gáz, vagy atom nélkül teljesen zöld energiára bízni magunkat, az első kettő tudja ugyanis az ellátásbiztonságot fenntartani. Ha például gázt és megújuló energiát is használnánk, akkor 70-80%-os kibocsátás-csökkenést várhatnánk el, miközben a hálózat biztonsága is fennmaradna.
A konferencia későbbi szekcióiban egyes vállalatok céljairól, jó gyakorlatairól volt szó, valamint a körforgásos gazdaságról, a mobilitásról, a tiszta energiáról és a fenntartható pénzügyekről.
Címlapkép: Getty Images
