A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.
A cég munkatársai az elmúlt húsz évben nemcsak épületeik falain találkozhattak a képekkel, hanem kiállítások alkalmával is, melyeknek gyakran adott otthon a Krisztina körúti korábbi székház, valamint rangos kulturális intézmények. Az eseményekről több jelentős cikk, interjú, könyv, album is született.
Több évtizedet ölel fel
A Magyar Telekom kortárs képzőművészeti gyűjteménye a kilencvenes évek közepe óta épült, és javarészt festészeti alkotásokból áll.
Kulturális szerepvállalásában a Matáv főként a zenére fókuszált, így a gyűjteményben több zenei ihletettségű művet is találunk, melyek alapjait a Zene szemeinknek nevű vizuális program adta. Ezzel párhuzamosan, a Westel az ’oplogó’ pályázatra kiírt alkotásokból kezdett saját művészeti gyűjteményt építeni.
A kétezres években két nagyszabású kiállítás megvalósulását támogatták, a Jövőkép illetve a TérErő című projektekben 12 élvonalbeli művész összesen 144 művel szerepelt - a gyűjtemény e reprezentatív válogatásból is gazdagodott munkákkal.
A zenei témájú képeknél néhány a zene mesterei előtti festői főhajtás, így például Lantos Ferenc, a vizuális és zenei oktatás integrált rendszerének kidolgozója, Hommage á Sári József 1989-es képe, vagy Várady Róbert Hommage a Bach I-II. című alkotása. Különleges Wolsky András három, a karmesteri pálcát absztrakt képpé alakító műve (Leonard Bernstein, Herbert von Karajan és Ferencsik János)
Új irányok a költözés után
Mint közleményükben fogalmaznak „az új székházba való költözés, vállalati kultúránk fejlődése és üzleti-kommunikációs stratégiai irányvonalak új perspektívákat és új kultúratámogatási irányokat vizualizálnak, ezért a gyűjtemény jótékony célú aukcionálása mellett döntöttünk. Azt gondoljuk, hogy egy képzőművészeti alkotás akkor él, ha van közönsége, ha nézik, szeretik, ha látják és élvezik, amit látnak. A műgyűjtés mindig is a kapcsolódásról szólt, emberek, érzések, gondolatok találkozásáról.”
A Magyar Telekom most a digitalizációra és az ahhoz kapcsolódó kulturális-oktatási projektekre összpontosít, melyekben „a művészet fontos, de csak közvetett szerepet játszik.” Ezért született meg az a döntés, hogy a gyűjtemény döntő részét egy zártkörű munkatársi és egy mindenki számára nyilvános, december 1-én 18 órai kezdettel megszervezendő aukció során, jótékonysági céllal elárverezi a vállalat.
A cég közleménye idézi Rékasi Tibort, a Magyar Telekom vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy a kultúratámogatás terén a jövőben hosszútávú vízióinkhoz szorosabban kapcsolódó témákat karolnak fel, ezért a december 1-i nyilvános árverés bevételeit a kortárs képzőművészet rangos hazai szereplője, a Ludwig Múzeum közönségélményének digitális fejlesztésére ajánlják fel. „Mindemellett kollégáink számára is szervezünk egy kisebb, belső aukciót, hiszen sok olyan műtárgyunk van, melyek elsősorban a munkatársaink számára lehetnek értékesek. Ezen kisebb árverésből befolyt bevételeket a betegség miatt nehéz helyzetbe került munkatársaink megsegítésére, a Magenta Összefogás Alapítvány javára fordítjuk.” – tette hozzá a vezérigazgató.
A cégcsoport a Portfolio-t arról tájékoztatta, hogy az árverésre kerülő képek előzetesen megtekinthetők a Ludwig Múzeum kiállítóterében december 1-jén, 10 órától.
Az online és offline is megrendezésre kerülő aukció tételei között szerepel például több festmény Nádler István Kossuth-díjas magyar festőtől, de a katalógusban megtalálható több, a kortárs művészet világában népszerű művész, például Bukta Imre, drMáriás, feLugossy László, vagy Bada Dada műve is. Kikiáltási ár szempontjából a legdrágább festmény Lantos Ferenc: Hommage á Sári József c. képe, ami 1,6 millió forintért kerül kalapács alá, de a becsérték – a katalógus szerint – 6 és 8 millió forint közötti.
A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.
Címlapkép: Roskó Gábor: 2nd bite (részlet) Fotó: Magyar Telekom
