Általános tudnivalók technikai elemzéseinkről

A pénzügyi piacok a technikai elemzés szempontjából az alábbi főbb általános jellemzővel bírnak:

• Sokszereplős rendszer. Csak az Egyesült Államokban és csak a részvénypiacon 140 millió egyéni befektető van, és akkor még szó sem volt más piacokról, intézményi befektetőkről, algoritmusokról, továbbá a világ más részeiről. Nyilvánvaló, hogy egy ennyire sok szereplős rendszerben a jövőbeni árfolyam alakulás forgatókönyveinek száma csillagászati mértéket vehet fel.
• Nem lineáris, visszacsatolásokkal teli rendszer. A piaci szereplők vélekedései visszahatnak az árfolyamokra, ami miatt egy jól működő piac nagyon összetetté válik. Ha valakinek van véleménye a holnapi időjárásról, az nem fogja megváltoztatni azt a tényt, hogy lesz-e eső vagy sem. Ha van véleménye egy részvény árfolyamának változásáról, akkor az visszahat a piacra, mert adott esetben akciót vált ki: például vesz a papírból.
• Nem zárt rendszer. A piacokra folyamatosan új hírek érkeznek, továbbá befektetők vesznek fel pozíciókat, vagy lezárják azokat. A technikai elemzés nem foglalkozik exogén tényezőkkel, és bizonyos esetekben erre még akkor sem nyílna lehetőség, ha külső folyamatokat is figyelembe venne a piacok tanulmányozásának ezen fajtája. Amennyiben például egy földrengés következik be, ami súlyos áldozatokkal jár, az a piacokra is befolyással lehet, de nem lehet előre látni annak bekövetkeztét.
• Kollektív jellegű rendszer. Az árfolyamok alakulása nincs tekintettel egy-egy piaci szereplő nyereségére és veszteségére. A technikai elemzés is számos embernek szól, és a cikk írójának nincs tudomása arról, hogy az egyes olvasónak milyen elméleti tudása, gyakorlati tapasztalata, pénzügyi háttere, kockázatviselési paraméterei, kereskedési költségei vannak, és még ha lennének, akkor sem tudna mindegyik esetre külön kitérni, hiszen ezekből ezres nagyságrend is lehet.
• Sztochasztikus összefüggésekkel teli rendszer. Részben a fentiek következtében a meglévő információk és a jövőbeni események között szinte mindig valószínűségi kapcsolat áll fent, és csak a legritkább esetben lehet közvetlen, determinisztikus következtetéseket levonni. Hiába jön ki például egy várakozásokat felülmúló gyorsjelentés és töri át az árfolyam egy kulcsszintet, ha egy jegybanki kamatemelés miatt az egész piac zuhanni kezd, ami az adott részvényt is magával rántja.

Mindezek miatt a technikai elemzéseink kifejezetten a döntések támogatására, megsegítésére, a kockázatok jobb azonosítására valók, és semmiképpen sem az egyéni befektetői döntések helyettesítésére, illetve az ehhez szükséges információk kizárólagos beszerzésére szolgálnak.

Hogyan kell értelmezni a technikai elemzéseinkben írtakat?

Az egyes eszközök előtt egy-két bekezdéses szöveges bemutatást és elemzést írunk, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az adott eszköz sajátosságaira, egyedi kockázataira, és az árfolyamalakulás fontosabb eseményeire és következményeire.

Az elemzések végén általában - de nem feltétlenül minden esetben - az alábbi négy adatot jelenítjük meg külön kiemelve:

• Támasz szintek (a grafikonon pirossal jelölve). Ezeken a szinteken esés során az árfolyam nagyobb valószínűséggel áll meg, és ha ezek alá esik, nő a valószínűsége a további esésnek.
• Ellenállás szintek (a grafikonon zölddel jelölve). Ezeken a szinteken emelkedés során az árfolyam nagyobb valószínűséggel áll meg, és ha ezeket áttöri, nő a valószínűsége a további emelkedésnek.
• Kockázati szint. Egy 0 és 100 közötti értéket felvehető adat alapján számoljuk, amelynél az érték helyett szövegesen jelezzük, hogy ez valamennyi likvid pénzügyi piac tekintetében a medián értékhez képest ez milyen értéknek tekinthető. Ez egy kiindulópont lehet az adott eszköz kockázatának megértéséhez. A kockázat szöveges értékelése az alábbiakat veheti fel: nagyon alacsony, alacsony, átlag alatti, átlagos, átlag feletti, magas, nagyon magas. Például ha egy részvényre nagyon magas kockázati szintet írunk, akkor az azt jelenti, hogy a pénzügyi piacokon található eszközök között a legnagyobb árfolyamingadozást, így veszteség lehetőségét hordja magában. Jellemzően a beárazott volatilitás alapján számoljuk, de ha egy eszköznek nincs opciós piaca, akkor a statisztikai volatilitást vesszük figyelembe, fenntartva annak a jogát, hogy egyedi megítélést alkalmazunk. Ha az adat értéke 0, akkor a világ legstabilabb országainak rövid távú állampapírjainak, ha a 100, akkor legőrültebb altcoin kockázatának megfelelő eszközről van szó.
• Értékelés. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy a technikai elemzés szerint, újabb drasztikus külső behatás nélkül adott időtávon belül nagyobb eséllyel milyen irányú árfolyammozgást fog végezni. A lent jelzett három időtávra szintén egy 0 és 100 közötti értékű mutató alapján kalkuláljuk, amely 50 felett inkább pozitív, alatta pedig inkább negatív a jövőbeni árfolyam alakulás lehetőségeiről a véleményünk középtávra. Minél távolabb van az értéke az ötventől, annál inkább erős a pozitív, illetve negatív az értékelés. A jelzett értékelés az alábbiakat veheti fel: nagyon negatív, negatív, enyhén negatív, semleges, enyhén pozitív, pozitív, nagyon pozitív. Például ha egy részvény esetén rövid távra a nagyon pozitív értékelést írjuk, akkor drasztikus külső behatás nélkül arra van jó esély, hogy a papír 15 kereskedési nap (azaz mintegy három hét) múlva magasabb árfolyamon fog forogni. Az értékek az alábbi tényezőkből állnak össze:
• Az árfolyam elhelyezkedését sávon belül időtávhoz igazodva, lokális mélypontok és csúcsok tendenciája, valamint a mozgóátlagok elhelyezkedése.
• A volatilitás aktuális szintje a jellemző értékekhez képest.
• Akkumulációk, disztribúciók gyakorisága, ismétlődése, valamint a forgalom alapú indikátorok trendje.
• Túlvettség vagy túladottság szintje.
• Felső és alsó árnyékok nagyságának az arányát a maximum és minimum között az egyes napokon.

A grafikonokon jellemzően az alábbi színeket alkalmazzuk:

• Zölddel jelöljük a grafikonon, vagy a kapcsolódó indikátorokon a jövőbeni árfolyam emelkedésre utaló jeleket.
• Pirossal a jövőbeni árfolyam csökkenésre utalókat.
• Feketével a semlegeseket.

Maguk az indikátorok, mozgóátlagok, grafikonok ettől függetlenül is lehetnek piros, zöld, fekete vagy egyéb színűek, a fenti jelzések az árfolyamszintekre, alakzatokra, résekre, bekarikázásokra, jelölésekre, nyilakra vonatkoznak.

Elemzéseinkben rendszeresen hivatkoztunk három időtávra, amelyek az itt szereplő időintervallumokat jelentik:

• Rövid táv: 15 kereskedési nap
• Középtáv: 50 kereskedési nap
• Hosszútáv: 200 kereskedési nap

A grafikonokon jellemzően napi bontású, japán gyertya grafikonokat mutatunk, de ettől történhet eltérés ha a piaci szituáció miatt más tényezőkre is szeretnénk rávilágítani. Minden egyes nap, akár a grafikonon, akár a leírásban egy kereskedési napot jelöl, ha csak nem jelezzük külön az ettől való eltérést.

az elemzői vélemény minden esetben a megjelenés időpontjában aktuális, és az idő előrehaladtával változhat, elsősorban az újabb piaci események hatására.

Mivel a pénzügyi piacokon több ezer szóba jöhető eszköz van, és ezeknek csak egy töredékét van kapacitásunk elemezni, ezért a korábban megírt cikkekben lévő értékelések frissítése sem feltétlenül történik meg az elemzői vélemény változásakor. Így ha például egy részvénnyel kapcsolatban optimisták voltunk, ez bármikor negatívra változhat anélkül, hogy erről egy külön cikk vagy értesítés születne.

Természetesen mi is emberek vagyunk, ezért a fentiektől függetlenül is hibázhatunk, például véletlenül hibás adatot írunk le valahol, vagy mert mi is rossz információkat kapunk egy-egy adatszolgáltatótól, tőzsdétől. Ezek nagyon-nagyon ritkán fordulnak elő, és az észlelést követően javítjuk is, de nem tudjuk garantálni, hogy mindig minden adat és vélemény minden pillanatban pontos.

Mindezek alapján kérjük, hogy:

• Ne tekintsék befektetési tanácsnak elemzéseinket, sokkal inkább egy döntéstámogató eszköznek, amely segít behatárolni a jövőbeni forgatókönyveket, kulcsszinteket és kockázatokat. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
• Kérjük olvassák el a teljes oldalra vonatkozó Jogi Nyilatkozatunkat is.
• Tapasztalat, idő és lehetőségek függvényében bármilyen döntés előtt használják fel a fundamentális elemzések nyújtotta képet, makroszintű tényezőket és minden más releváns faktort is.
• Fontos továbbá, hogy a befektetési döntéseket előre meghatározott, egyéni lehetőségekre szabott kockázatkezelési rendszer keretein belül érdemes meghozni, különös tekintettel az esetlegesen felhasznált tőkeáttétel hatásaira.
• Olvassák el, hogy a technikai elemzés milyen módon tud segítséget nyújtani a kockázatkezelés során.
• Elemzéseink olvasásán túl jöjjenek el online előadásainkra, amelyeket hetente kétszer tartunk, és rengeteg elméleti, gyakorlati információt adunk, továbbá igyekszünk a felmerülő kérdésekre is választ adni.

Az Általános tudnivalók változtatásának a jogát fenntartjuk. Utolsó módosítás: 2021. november 30.

Címlapkép: Getty Images