Súlyos következményei lehetnek Trump bizonytalan politikájának: katonai hatalmak sora kezdene nukleáris fegyverek fejlesztésébe

Több magas rangú amerikai tisztségviselő is azt állította, hogy az utóbbi időszakban az Egyesült Államok több szövetségese is felvetette annak a lehetőségét, hogy kifejlesszék a saját nukleáris fegyverüket. A politikai szemlélet megváltozását az idézte elő, hogy az eddigi biztonsági garanciák és kötelezettségek veszélybe kerültek Donald Trump amerikai elnök beiktatása után. Ez a gondolat több évtizedes „atomcsendnek” vethet véget, mivel Washington eddig azzal érte el a nukleáris fegyverkezés visszaszorítását, hogy a saját védelmét ígérte szövetségeseinek. A legnagyobb problémát az okozza, hogy elég egyetlen szereplő, aki atomfegyver-fejlesztési programot jelentbe, és azonnal egy visszafordíthatatlan ciklus kezdődhet meg ezzel.

Országok sora akar majd saját nukleáris fegyvert és az eddigi atomhatalmak is felpörgethetik a saját fejlesztéseiket.

A Trump-adminisztráció Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos megközelítése jelentősen aláásta a szövetségesek Egyesült Államokba vetett bizalmát, beleértve a kiterjesztett nukleáris elrettentést is

– mondta Eric Brewer, a Nemzetbiztonsági Tanács korábbi fegyverek elterjedésének megakadályozásáért felelős igazgatója a lapnak. Nem véletlen, hogy ez a bizalmatlanság ahhoz vezetett, hogy az amerikai technológiától nem függő Franciaország már önálló nukleáris ernyőről beszél Európa felett. Emmanuel Macron francia elnök ötlete nagy sikert aratott a kontinensen, több vezető is pozitívan fogadta.

A felvetés azonban önmagában nem elegendő, ahhoz, hogy Párizs ténylegesen a nukleáris biztonság őre legyen Európában, jelentősen növelnie kell az információmegosztást, köztük a legérzékenyebb adatokkal is tájékoztatnia kellene az ernyője alatt tömörülő országokat. Ez nagy változást jelentene az eddigiekhez képest, mivel a francia nukleáris erők a NATO-tól függetlenek voltak, így a védelmi szövetség felé nem volt hasonló információmegosztás. Az egyik legnagyobb kérdést az jelentheti, hogy például Németországnak milyen szerepet szánnak egy ilyen változásban. Macron viszont lényegében egyértelművé tette, hogy

nem akarja megosztani a francia nukleáris robbanófejeket más országokkal.

A Defense One szerint a francia nukleáris arzenál 290 töltetből áll, ezzel előzik az Egyesült Királyságot (225), de messze elmaradnak Oroszországtól (körülbelül 6000 fej). Ez önmagában nem elegendő a képességek pontos meghatározásához, mivel olyan szempontok is érdekesek lehetnek, mint a hordozórakéták száma és hatótávolsága, a különböző eszközök állapota és fejlettsége. Nem véletlen, hogy Európa korábban az Egyesült Államokra támaszkodott a nukleáris védelem szempontjából, mivel kizárólag a szuperhatalomnak van minden szempontból elegendő képessége ahhoz, hogy a szovjet/orosz fenyegetéssel szemben megfelelő elrettentést biztosítson. Ráadásul a franciák doktrínája eddig sem azt tekintette elsődleges szempontnak, hogy felvegyék a versenyt Moszkvával. Ezek a problémák a kezdeti optimizmus után már az európai katonai hatalmak számára is megfogalmazódott, így például Donald Tusk vetette fel egy saját fejlesztésű atomtöltet lehetőségét.

A lap által megszólaltatott szakértők szerint

jelenleg Dél-Korea van a legközelebb ahhoz, hogy saját nukleáris robbanófejet fejlesszen ki.

Amennyiben Szöul tényleg nekilátna a saját programjának, szinte borítékolható, hogy Japán is azonnal követné, ráadásul kevés az esély egy közös tervnek, mivel a két ország hagyományosan riválisa egymásnak. A kifejlesztés ideje országonként eltérő lehet, így a fejlett hatalmakban mindössze egy év is elegendő lehet, mivel már most is sok adottság megvan a következő lépésekhez.

Sokkal több munka megy egy fegyver tervezésébe, mint a szükséges hasadóanyag elkészítése vagy a rakétatechnológia elsajátítása. A robbanófej tervezése, a visszatérő járművek technológiája, a potenciális robbanóanyag-tesztek, amelyek biztosítják a tervezés működését stb., mind-mind időt vesz igénybe

– mondta a Fehér Ház egykori magas rangú tisztviselője. 

A lehetséges tervek ellenére Donald Trump szeretné elérni, hogy globálisan csökkenjenek a kiadások a nukleáris fegyverekre költött összegek. A felvetést eleinte Oroszország is optimistán fogadta, azonban rengeteg korlátja van. Jellemző példa erre Kína, ahol az elmúlt években jelentős mértékben növekedett a nukleáris arzenál mérete. Mindazonáltal bármely ország, amelyik atomfegyver-programot indít, az megsértené az atomsorompó-egyezményt. Ez következményekkel járhat, ám a kollektív akarat erejétől függ, pontosan mennyire tudna hatékony lenni adott esetben. Vélhetően az egyezmény is jelentősen gyengülne, ha egy korábbi aláíró ország kilépne abból, és az első ilyen döntést továbbiak követnék. A tendencia addig fajulhat, hogy lényegében teljesen jelentéktelenné válna ez a megállapodás.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images