Az egész vállalati szektor életét megnehezíthetik a katás szigorítások

2021. január 1-től jelentősen szigorodik a kata, melynek fő célja, hogy a vállalkozói szerződésbe burkolt munkaviszonyokat megszüntessék, illetve visszaszorítsák. Ha a kisadózó vállalkozás részére belföldi kifizetőnek minősülő vállalkozás, egyéb szervezet év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a kifizető a juttatás 3 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos adót köteles megfizetni.

A jogszabály eredeti célja az volt, hogy a katát munkaviszonyra alkalmazó adózókat az adóhatóság sarokba szorítsa. „Ez egy valós probléma, az ezzel kapcsolatos ellenőrzések száma az elmúlt időszakban jelentősen növekedett, azonban nagyon kevés olyan eset volt, ahol az adóhatóság visszaéléseket állapított meg. A szabályozást – talán pont ezért – sokan fűnyíróelvszerű megoldásnak tekintik, amely valójában pár renitens nagyvállalat miatt jött létre, miközben egy nagyon értékes vállalkozói csoport érdekeit sérti. Meglátásom szerint a szabályozás valódi eredményeit a jövő évi államháztartási számok alapján tudjuk valóban megítélni” – mondta Kohulák Dominika, a kata adózást megkönnyítő autokata szakértője. 

Ugyanakkor nyáron, a jogszabály nyilvánosságra kerülésekor a szabályozás egy nagyon súlyos hatása fölött a szakemberek és a tiltakozók is elsiklottak. Ez pedig az, hogy

a kata szigorítás, mivel jellemzően a belföldi kifizető feladatává teszi az adó befizetését, valójában minden magyar vállalkozót érinthet, nemcsak a katásokat.

„Sajnos már most észrevehető, hogy a vállalkozások elkezdtek nagyon figyelni arra, hogy ne adjanak megbízást olyan alvállalkozóknak  – tanácsadók, programozók, jogászok, könyvelők – , amelyek kata adó hatálya alatt működnek, és korábban 3 millió forint felett dolgoztak nekik éves szinten, mert az drága mulatság ” – hívta fel a figyelmet a szakértő, aki szerint ahhoz, hogy egy ilyen nem kívánt helyzetet kiszűrjenek, a vállalkozások jelentős változtatásokat fognak végezni a belső számviteli és szerződéskötési folyamataikon. A tapasztalat az, hogy számos megbízó elkezdte értesíteni katás alvállalkozóit, hogy a továbbiakban

három millióig vagyunk jóbarátok, és ha ez nem jó, akkor találjanak más adózási formát.

Nem rettenti el a vállalkozásokat

A kormány ugyanakkor a szigorítások és a pandémia ellenére nem számolt csökkenő kata bevételekkel, sőt a korábbi 192 milliárdos bevétel helyett jelentős, 23 százalékos növekedéssel, 237 milliárdos bevétellel készült el a 2021-es központi költségvetés.

A megemelkedett összegre több magyarázat is született tanácsadói körökben:

• a kevés partnerrel rendelkező, nem munkaviszonyt leplező vállalkozók az emelkedett teher mellett sem váltanak majd adózási formát
• a munkaviszonyt leplező vállalatok kifizetik a 40 százalékkal magasabb terheket – ez még mindig alacsonyabb, mint a munkabért terhelő járulékok – és bíznak benne, hogy nem kapnak ellenőrzéseket
• az érintett vállalkozások új adóelkerülési magatartást választanak, klónozzák magukat (vagyis rokonuk, ismerősük is katázni kezd), ami több katást jelent a rendszerben, így több adót is.

A kata célja kezdetektől az egyszerűség volt, egy olyan adóadminisztrációs és az adózással kapcsolatos jogszabályi környezetben, amire az egyszerűség legkevésbé sem jellemző. Ugyanakkor a szakértő szerint még ha a kata törvény egyszerű is, és az elszámolási folyamat teljes egészében automatizálható, azért „a kata ehhez a bonyolult szövethez több szálon is kapcsolódik, annak szerves része.”

A kata bevalláshoz alapvetően elég:

• minden év február 25-én számot adni az előző időszak olyan bevételeivel kapcsolatban, amit tavaly fizettek ki nekünk,
• kiemelve azokat az adóalany partnereket, akiktől egymillió forint felett szereztünk bevételt
• és ha 12 millió forintot meghaladta az így szerzett bevételünk, akkor 40 százalék adót kell fizetnünk a 12 millió forint feletti összegre. (Csak teljes évben működő katásoknál 12 millió forint az értékhatár, utána arányosan csökken.)

Ehhez kell

• egy lista a számlázott tételekkel kapcsolatban,
• egy bankszámla- vagy pénztár kimutatás arról, hogy mit fizettek ki nekünk
• egy Excel-tábla, amiben szűrhetőek a partnerek és pár képlet
• majd némi ÁNYK/ONYA tudás (itt lehet beadni a bevallásokat, többek között a 20KATA nevű bevallást is)

Kohulák szerint, ha valaki vállalkozóként úgy érzi, a fenti feladatokhoz nem méltányos egy havi rendszerességű könyvelési díj és csupán adózási helyzetekben keresne fel egy tanácsadót vagy könyvelőt, akkor létezik ma olyan digitális megoldás, ami ebben valóban segít.

Az autokatával és a Számlázz.hu ökoszisztéma másik termékével, az autokasszával teljes mértékben mellőzhető az Excel, a bankszámla-mozgások nyomon követése, a képletek és a szűrések, amihez szakmai ügyfélszolgálat és ingyenesen elérhető Tudáscentrum kapcsolódik

– tette hozzá a szakértő.

“Ha valakinek erre van ideje, energiája és bátorsága, akkor ezeket a műveleteket el tudja végezni. Ha nem, akkor viszont mindenképpen forduljon könyvelőhöz, mert nekik ez rutinműtét, amiért sok évet tanultak és nap mint nap képzik magukat” - mondta Kohulák és hozzátette:

“Az autokata fejlesztésével mi csupán annyit tettünk, hogy az időfaktort ebből a fenti folyamatból kivettük (automatizáltunk), olyannyira, hogy még könyvelők is sokszor az autokata segítségével készítik a bevallást.”

Csökken az iparűzési adó a 2021-es évre

A koronavírus-világjárvány miatt egy gazdaságvédelmi intézkedés keretében a 2021-es adóévben jelentős változásokat (kedvezmények) vezettek be az iparűzési adó kapcsán, amely a katás vállalkozásokat is érinti.

Az egyik változás, hogy a 2021-ben esedékes iparűzési adóelőlegek 50 százalékát kell megfizetni az adófizetési időpontokban (március és szeptember), amennyiben nyilatkozatot tesz a vállalkozó arról, hogy megfelel a feltételeknek.

Emellett 1 százalékra csökkent az iparűzési adó mértéke azokon a településeken, ahol eddig 1 százalék feletti volt az ipa mértéke.

Az intézkedések a kkv-nak minősülő vállalkozásokat érintik (4 milliárd forint árbevételig/mérlegfőösszegig).

„Annak a katás vállalkozónak, aki a tételes adóalap-megállapítás alá van bejelentkezve az önkormányzatnál, és ott 1 százaléknál nagyobb volt az ipa mértéke, nem kell semmilyen nyilatkozatot beküldenie, az önkormányzat automatikusan csökkenti az adót a 2021-es évre” – mondta Kohulák.

Egy példával szemléltetve, ha az adott önkormányzatnál 2 százalékos volt eddig az iparűzési adó és a katás a tételes (2,5 millió forint adóalap szerinti) adózás alá volt bejelentkezve, akkor a teljes évi iparűzési adója 50 ezer forint volt (teljes éves működés esetében). 2021-ben az 1 százalékos adómérték miatt az ipa teljes összege 25 ezer forint lesz. Ha a katás eddig nem a tételes adózás szerint fizetett ipát, akkor ezt 2021. február 15-ig tudja bejelenteni egy változásbejelentő nyomtatványon, online.

Ha a katás vállalkozás nem a tételes ipát választotta, tehát költségelszámolásos vagy – 8 millió forint árbevételig – egyszerűsített adózási módszert alkalmaz, akkor 2021. február 25-ig nyilatkozatot kell tennie arról, hogy kkv-nak minősül és megfelel a feltételeknek, így a 2021-re esedékes előlegeit az önkormányzat csökkenti 50 százalékra, ezt kell majd befizetni az esedékességi időpontokban (március, szeptember). A nyilatkozatot a 21NYHIPA nevű nyomtatványon lehet beadni ÁNYK vagy ONYA segítségével, Ügyfélkapun keresztül.

Amennyiben a katás vállalkozó a tételes iparűzési adómegállapítás alá tartozik, akkor is érdemes ellenőrizni, hogy az önkormányzat beállította-e a folyószámlán a csökkentett iparűzési adót. Ezt vidéki székhelyű vállalkozás esetében az E-Önkormányzati Portálon, budapesti székhely esetén pedig Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Adó Főosztályának weboldalán lehet megtenni.

Emellett a költségelszámolást vagy az egyszerűsített módszert (8 millió Ft árbevételig) alkalmazó katás a  2021-es iparűzési adóbevallásban 1 %-os adómértékkel számíthatja az adót, ennek a bevallásnak a határideje 2022. május 31. „Amennyiben azonban 2021. február 25-ig elmarad a nyilatkozat benyújtása a kkv-nak minősülésről, akkor az adóelőleget az eredeti összegben kell megfizetni, majd a 2021-es ipa bevallásában – amely 2022. május 31-én esedékes – már számolhat ugyanúgy a vállalkozó az 1 %-os mértékkel. Vagyis a nyilatkozat elmaradása ellenére az éves bevallásban minden kkv-nak minősülő vállalkozás, amely megfelel a feltételeknek, élhet az 1 %-os adómértékkel. Ha tehát 2021. február 25-ig nem adott be nyilatkozatot és több adóelőleget fizetett be 2021-re, mint a bevallásban megállapított adófizetési kötelezettsége, akkor visszaigényelheti vagy felhasználhatja a következő adófizetésre a túlfizetett összeget” – összegzi a szakértő.

A vállalkozások számára egyre inkább világossá válik, hogy a jogszabályváltozásokhoz (és a koronavírus miatt kialakult munkakörülményekhez) könnyebb alkalmazkodni, ha automatizálják az üzlethez kapcsolódó adminisztrációt.

Ezt támasztja alá, hogy az új online adatszolgáltatási kötelezettség hatására a Számlázz.hu-hoz 240 ezer kkv csatlakozott 2020-ban, az új, katásokat érintő jogszabályváltozások pedig hasonló digitalizációs hatást válthatnak ki a kisvállalkozók körében, amennyiben nem szeretnének plusz adminisztrációs feladatokat vállalni a jövőben.

A cikk megjelenését a Számlázz.hu online számlázó támogatta.