Összesen nyolc egyetemet privatizált az állam 2020-ban a Corvinus Egyetem mintájára újonnan létrehozott vagyonkezelő alapítványok számára. A működési modellt váltó egyetemek egyelőre csak részben lesznek magánintézmények: pénzügyileg továbbra is az államtól függnek majd. Az egyetemeket fenntartó alapítványok ugyanis nem kaptak olyan, a pénzügyi autonómiájukat megalapozó részvénypakettet, mint amilyet a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány. Továbbra is állami finanszírozással működnek majd, de nem az egy évre előre elfogadott állami költségvetés alapján, hanem 15-25 éves hosszútávú, ezen belül 3-5 éves rövidtávú keretszerződések formájában. Ezzel együtt az államilag finanszírozott helyek sem szűnnek meg az egyetemeken, a hallgatók ugyanúgy jelentkezhetnek majd költségtérítéses és állami ösztöndíjas képzésekre.
A Kodolányi János Egyetem helyzeti előnyben van, hiszen már a kezdetektől magánegyetemként működik.
Abban a protokollban, hogy hogyan lehet kicsit másképp, vállalatszerűbben működtetni egy hagyományos felsőoktatási intézményt, a 30 éve magánintézményként működő Kodolányinak nagy tapasztalata van.
Az elmúlt időszakban elindult egy komoly párbeszéd az érintett intézményekkel, amelyek során forgatókönyvekkel, protokollokkal, gondolkodással, jó gyakorlatokkal igyekszünk segíteni az átmenet folyamatát” – mondta a Portfolio-nak Dr. Szatmári Péter, az egyetem tudományos és fejlesztési rektorhelyettese.
Szatmári hangsúlyozta, hogy egy olyan útmutatóval szeretnének szolgálni, amely azt is biztosítja, hogy ne sérüljenek az akadémiai érdekek, megmaradjanak azok a tudományos szempontok is, amelyek egy felsőoktatási intézménynél megkerülhetetlenek, és a humánerőforrás is minél kedvezőbben fogadja ezeket a változásokat. Tavaly nyár óta a Magyar Rektori Konferencia Magánintézményi Tagozatának is Dr. Szabó Péter, a Kodolányi alapító rektora lett az elnöke, mivel ő a hazai felsőoktatás egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező vezető beosztású szakembere jelenleg a magán működés területén.
Az idén 30 éves jubileumát ünneplő Kodolányi János Egyetem Budapesten, Székesfehérváron és Orosházán van jelen, de rugalmas távoktatásban a világ minden tájáról vannak hallgatói az intézménynek. A kommunikáció, a gazdálkodás és a turisztikai képzések mellett, a társadalomtudományok és informatika is elérhető, valamint olyan különleges képzések, mint a könnyű - és jazz zenei vagy az üzemmérnök informatikus szak. A hagyományos képzések mellett vannak szakirányú továbbképzések is (mint például az üzleti tréner, a szakfordító vagy a protokoll), valamint nyelvvizsgaközpont is működik a magánintézményben.
A rektorhelyettes szerint a felsőoktatási intézmények államtól való elválasztása nemzetközi trend, az akadémiai és gazdasági feladatok szétválasztása és a hatékonyabb gazdálkodás jelszavai alatt az elmúlt évtizedekben sorra alakultak gazdasági társasággá nyugat-európai egyetemek is, ami együtt járt a magánszféra gazdasági elveinek erősebb érvényesülésével, például az egyetemi dolgozók státusz változásával, teljesítmény-központú bérezéssel is.
A Kodolányin is nagy változások zajlanak
A Kodolányit fenntartó társaság egyszemélyi tulajdonosa tavaly márciustól a Gattyán György tulajdonába tartozó nemzetközi cégcsoport, a Docler Holding lett, amire Szatmári szerint azért volt szükség, hogy a hosszú távú stabil működést biztosítsák az intézménynek, illetve olyan perspektívák is megvalósíthatóvá váljanak, amelyek eddig inkább csak tervek szintjén léteztek:
az informatikai fejlesztéssel is foglalkozó Doclerrel már rövid távon nemzetközi szinten jegyzett egyetemmé válhat a Kodolányi,
amihez Szatmári szerint rendelkezik az intézmény egy olyan tartalmi, oktatási és szakmai portfólióval, ami egyedi a magyar felsőoktatási piacon, de nemzetközi térben is megállja a helyét. A rektorhelyettes büszke arra, hogy Magyarország egyik legtehetősebb üzletembere, a filantróp tevékenységeiről is ismert Gattyán György is a Kodolányi hallgatója volt.
„Hagyományosan egy olyan magánegyetemről beszélünk, amely eddig is jó értelemben kiszolgáltatott volt a piaci igényeknek, szüksége volt arra, hogy évről évre alkalmazkodjon és olyan technológiákat fejlesszen, amelyek alapján a hallgatók felvérteződnek olyan többlettudással, ami sikeresebbé tudja tenni őket a versenyhelyzetben. Az egyik ilyen, hogy képesek legyenek önállóan vállalkozni, megállni a helyüket függetlenül attól, hogy milyen szakon tanulnak, de a fenntartóváltás csak megerősítette ezt, mert rendelkezünk egy olyan kooperatív képzési modellel, ami biztosítja ezt a specifikumot az egyetem számára” – mondta a rektorhelyettes.
Jelenleg az egyetem több mint 3 ezer hallgatójából majdnem 200 külföldi, ezt a számot szeretnék jelentősen növelni. „Az egyetemnek 33 országban, 170 partnerintézménnyel van kapcsolata, ezek részben Erasmus-partnerek, részben bilaterális partnerek, de nagyon intenzíven keressük a kapcsolatokat a világ azon régióival, ahonnan további külföldi hallgatók érkezésére számíthatunk. Ezek főleg Ázsia, Közép-Ázsia, illetve a transzatlanti térség” – tette hozzá Szatmári.
A mostani szorgalmi időszakban is több száz hallgató külföldről követte az előadásokat. „Tokióból, Hanoiból, Berlinből, Washingtonból, Kuala Lumpurból voltak vizsgázó hallgatóink, minden lehetséges módszertannal igyekszünk biztosítani nem csak a jelenléti oktatást. Természetesen, amikor a pandémiás helyzet már megengedi, a kombinált oktatás még több lehetőséget tartogat. Ebből a szempontból különleges ez az egyetem, hogy a kooperatív modell okán nagyon sokat foglalkozunk egyénileg is a hallgatókkal, mindenkinek személyre szabott portfóliója van, ez alapján haladunk. Felmérjük, teszteljük, vizsgáljuk, hogy a hallgatónak milyen kompetenciái vannak, és eszerint próbálunk előre haladni a tanulmányai során. Partnerként tekintünk rá, ezért nevezzük kooperatívnak ezt a képzési modellt” – mondta Szatmári és hozzátette, hogy a 13 szorgalmi héten belül van kettő olyan, amikor formabontó módon nem hagyományos tanórákat tartanak, hanem a gyakorlatot szeretnénk jobban behozni a képzésbe előadókkal, modellezésekkel, külső helyszínekkel.
Az alapképzéseknél is minél több olyan gyakorlati szakembert vonnak be a képzésbe, akik a piaci tapasztalatokat osztják meg a hallgatókkal vállalati oldalról, de ez fordítva is működik: a cégek számára is biztosítanak képzéseket akár egyedi portfólió alapján, ahol az ő állományukat képezik egy úgynevezett vállalati akadémia struktúrában. A kooperáció abban is megnyilvánulhat, hogy közös kutatási projektek, szakmai rendezvények, pályázati lehetőségek is vannak a cégekkel.
Emellett az is fontos, hogy már a szakok kialakításánál figyelembe veszik a piaci igényeket. A partnercégek jelzik, hogy milyen szakemberekre van szükségük, és erre reagál az egyetem. Így jött létre például legutóbb a Kodolányin az üzemmérnök informatikus képzés is.
Erős hívószavak: garantált álláslehetőség, két diploma egy áráért
„Magánintézményként még nagyobb a felelősségünk, hiszen a hallgatók nagy része fizet a tanulmányaiért, de ha államilag finanszírozott a képzés, akkor is az a küldetésünk, hogy aki nálunk tanul, annak lehetőséget kínáljunk, alternatívát, vagy már konkrét ajánlatot tudjunk tenni a képzés alatt, hogy hol fog tudni elhelyezkedni.
A felmérések alapján a Kodolányin végzettek több mint 90 százaléka a saját szakmájában tud elhelyezkedni vagy önálló vállalkozást tud indítani.
Ennek az az oka, hogy egyénre szabottan felmérjük, hogy mire alkalmas, a képzés alatt végig fogjuk a kezét, és segítjük abban, hogy a legmegfelelőbb szakmai partnerhez és gyakorlati helyre kerüljön, hogy ott megkapaszkodva tudjon dolgozni a munkaerőpiacon” – mondta a rektorhelyettes. Ezt biztosítandó együttműködési megállapodásokat kötnek partnereikkel, hogy a hallgatók garantáltan el tudjanak helyezkedni.
Egy másik hívószó a két diploma egy áráért. „Azt mindenki látja, hogy akármilyen szegletébe kerül a világnak vagy a munkaerőpiacnak, évről évre meg kell újulnia. Mi azt gondoltuk, hogy további lehetőségeket adunk a hallgatóknak, és ha valaki beiratkozik például történelem szakra, legyen lehetősége arra, hogy rövid időn belül egy diploma áráért egy másik szakot is elkezdhessen, mondjuk turizmus-vendéglátást. Így még könnyebben tud majd érvényesülni a munkaerőpiacon.”
Nagyon sokan felnőtt fejjel döntenek úgy, hogy továbbtanulnak, nekik is nyitott lehetőség a két diploma egy áráért, illetve a felsőoktatási szakképzésnél nincs szükség az emelt szintű érettségire, és ha valaki úgy dönt, hogy ezután továbbtanul, már rendelkezni fog egy olyan oklevéllel, amit be tudnak számítani az alapszaknál, tehát nem kell emelt szintű érettségit tenni. „Ha valaki mondjuk történelem szakra jelentkezik és 2005 előtt érettségizett, akkor nálunk ír egy felvételit, amit az intézmény javít, és utána ennek az eredménye alapján számolják a pontjait” – tette hozzá Szatmári.
A cikk megjelenését a Kodolányi János Egyetem támogatta.
