Mennyire váltak tudatossá a magyar cégek az energiafelhasználásban az elmúlt években? Mennyire figyelnek az energiahatékonyságra például a fejlesztéseknél, eszközbeszerzéseknél?
Az energiahatékonyság a cégek szempontjából alapvetően két dolgot jelent. Egyrészt az energiaköltségek csökkentését, tudatos tervezését, másrészt az energiafelhasználás hatékonyabbá tételén keresztül a fogyasztás csökkentését.
Mivel az első egy lényegesen könnyebben mérhető dolog, leginkább az energiaköltségekben rejlő megtakarításra fókuszálnak a cégek, ugyanakkor az elmúlt időszak beruházásait tekintve már az energiahatékonyság is kezd felzárkózni a legfontosabb feltételek vagy választási kritériumok közé.
Tapasztalata szerint jellemzően mely ágazatokban figyelnek erőteljesebben az energiahatékonyságra, és mely ágazatok állnak rosszabbul ezen a téren?
Talán nem meglepő, hogy elsősorban azokban az iparágakban fordítanak több figyelmet a döntéshozók az energiahatékonyságra, amelyekben magas az energiafelhasználás mértéke, ezért közvetlen hatása van a cég alaptevékenységére. Ilyen tipikusan az autóipar, a gépgyártás, élelmiszeripar és -kereskedelem vagy a gyógyszeripar.
De kiemelhetném még például a szállodaipart is, ahol szintén jelentős költségtényezőt jelenthet a fűtéshez, hűtéshez, világításhoz, melegvíz-ellátáshoz, valamint az étkeztetéshez kapcsolódó energiaszámla. A szolgáltatóipar vagy a mezőgazdaság talán még kevésbé koncentrál az energetikai hatékonyságban rejlő megtakarítási lehetőségekre, de ezekben az iparágakban is tapasztalunk érdeklődést.
Milyen változásokat hozott ezen a téren az idei év? Tapasztalható például hatékonyságnövelés, vagy épp ellenkezőleg: erre nem tudtak idén forrásokat fordítani a vállalatok?
Energetikai döntési szempontból a helyzet a COVID válság hatására elég összetetté vált. A nagyvállalatok folytatják a már korábban előkészített vagy megkezdett hatékonysági projektjeiket, e területen nem érzékeltünk visszaesést,
sőt, azt tapasztaljuk, hogy a válságból való kilábalás egyik lehetőségeként tekintenek ezekre a projektekre.
A középvállalati szegmens inkább kivár, de itt is inkább a projektek elhalasztásáról döntöttek és nem vetették el őket végleg. Nagy összegű források értelemszerűen inkább a nagyvállalatoknál állnak rendelkezésre, de számos olyan projektünk van előkészítés alatt, amelynél az E.ON havidíjas szolgáltatási konstrukcióban biztosítja a hatékonyság növelő megoldást.
Milyen eszközökkel lehetne növelni a tudatosságot és a hatékony energiafelhasználást a nagyvállalatoknál és a KKV-knál? Utóbbiakkal mi a tapasztalatuk, mennyire tudnak és akarnak forrásokat szánni ezekre a fejlesztésekre?
A vállalkozások számára fontos, hogy a beszerzési döntésüket egy tervezhető, átlátható információs környezetben tudják meghozni, hiszen ezek a beruházások – és főleg azok hatásai – hosszú távra szólnak. Szolgáltatóként minden releváns információt meg kell adnunk az ügyfélnek, hogy tudatos döntést tudjon hozni az energiamenedzsmentjére vonatkozóan. A KKV-k számára értelemszerűen nagyobb kihívást jelent a beruházások finanszírozása és a megtérülési idő alacsonyan tartása.
Jó hír, hogy számos támogatási és finanszírozási konstrukció elérhető számukra is a magyar piacon.
A tudatosság kialakítása pedig az edukációval kezdődik. Összeurópai szinten az európai zöld megállapodás és ezzel összefüggésben a magyar kormány által indított, energiahatékonyságot és megújuló energiahasználatot ösztönző programok rengeteg információt tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy milyen lehetőségek állnak a vállalkozások rendelkezésére.
Hogy kell elképzelni a vállalatok és az E.ON „közös gondolkozását”? Hogy néz ki egy ilyen folyamat, és tapasztalata szerint mi a legnehezebb része?
A „közös gondolkodás” mindig nagyon sok kérdéssel kezdődik. Mindkét félnek tisztában kell lennie azzal, hogy mire van igénye az ügyfélnek, mik az energiastratégiai céljai. Ennek alapvetően két mozgatórugója lehet, vagy az energiafüggetlenségre való törekvés vagy a költségcsökkentés, adott esetben mindkettő. Ha tudjuk a célt, elkezdjük közösen kialakítani a lehetséges alternatívákat, majd véglegesítjük az igényt és a döntéshez szükséges egyéb paramétereket, mint az ár, időzítés, helyszínnel, technológiával kapcsolatos elvárások, elvégezzük a szükséges felméréseket és energiafelhasználási adategyeztetéseket és leszállítjuk az elvárásoknak megfelelő javaslatot.
A folyamat legnehezebb része talán a megfelelő, testreszabott megoldás kiválasztása és kidolgozása, mivel számos személyes, szakmai, céges vagy jogszabályi elvárásnak kell megfelelnünk egyszerre. Célunk, hogy ebben a folyamatban támogató partnerként tekinthessenek ügyfeleink az E.ON Hungária vállalatcsoportra.
Mi az, amire 2021-ben érdemes figyelni a cégeknek az energetikai korszerűsítéseknél? Adna néhány gyakorlati tanácsot?
A jelenlegi, bizonytalan helyzet ellenére tervezzenek hosszú távra, amikor az energetikai korszerűsítésükkel kapcsolatos döntéseket hoznak, a döntésük hatása ugyanis szintén hosszú távú lesz.
Arra is érdemes figyelni, hogy a fejlesztendő területek közül minek mekkora az üzletre gyakorolt hatása és ez alapján érdemes egy fontossági sorrendet kialakítani. A fenntarthatóság érdekében mindenképp szakmailag felkészült, stabil hátterű szolgáltatót válasszanak partnerüknek és tervezzék meg együtt a célokat és az oda vezető utat. Mindenképp érdemes körülnézni az elérhető támogatásokat illetően is.
A cikk megjelenését az E.ON Energiamegoldások Kft. támogatta.
Címlapkép: Audi
