Vinnai Balázs: A Codecool egyik alapítójaként az foglalkoztat, hogyan lehet a nem digitális képességekkel rendelkező embereket a digitális világban élni tudó és digitális foglalkozásokat végezni tudó emberekké képezni. A programozás és az informatika, mint iparág egyedisége, hogy míg minden egyéb területen az iparági piramisnak van teteje - ahol az egyetemeken végzettek vannak, aztán a szakközépiskolát, szakmunkást végzettek, és így tovább -, addig az informatikát csak olyanok csinálják, akik egyetemet végeztek. Ez logikailag nincsen rendben, mert az informatika nem boszorkányság, nem űrtechnológia. Ugyanolyan, mint az írás-olvasás képessége, ami régen a társadalom 2 százalékának kiváltsága volt, és mindenki azt gondolta, hogy többeknek nincs is rá szüksége. Így fogja az informatika átalakítani gyakorlatilag az összes iparág foglalkozásait, munkatípusait.
Vinnai Balázs
Az informatika demokratizálódik: ahogy régen egy honlapot is csak az arra specializálódott informatikusok tudtak elkészíteni, ma bárki össze tud egyet rakni, ha kicsit utánakeres az interneten. A tudás, a szellemi tőke, a kreativitás és az alkalmazkodási képesség még sokkal meghatározóbbak lesznek a jövő munkája szempontjából. Ugyanakkor valóban sok munkát és munkahelyet veszélyeztet ez az átalakulás, de Kelet-Közép-Európa szempontjából egyben a legnagyobb lehetőség a felzárkózásra, hogy hogyan tudjuk ezt a transzformációt a régió új növekedési motorjává tenni. Ez egy nagyon erős paradigmaváltás, amin gőz erővel dolgozni kell minden vállalat saját stratégiája szintjén is. Eddig Közép-Kelet-Európa az olcsón elérhető szakmunkát jelentette, most itt a lehetőség, hogy a technológiai szakértelem révén a termelékenységünket és hatékonyságunkat sokszorosára növeljük.Amelyik ország sok energiát fektet abba, hogy a digitális képességeket az oktatási átalakításával a társadalom széles rétege számára elérhetővé tegye, az olyan behozhatatlan versenyelőnyre fog szert tenni, hogy az a gazdaság növekedési képességeiben elképesztő, új perspektívákat fog nyitni.
Mit jelent ez a vállalatok szintjén, milyen problémák merülhetnek fel a digitalizációs átállás során?A nagyvállalatoknál az elmúlt 20 évben az informatika fejlődésének felgyorsulása azt eredményezte, hogy az üzlet és az informatika izolálódott, miközben a függőségi viszonyok nagyon erőssé váltak. Gyakorlatilag az üzlet fejlődésének a gátja ma, hogy mennyi projektet képesek átverni az informatikán. Bármilyen attraktív üzleti ötletet is viszel egy nagyvállalati üzleti vezetőnek, azt fogja mondani, hogy jó lenne, de egyelőre több IT-projektje van folyamatban, most nem fér bele. Csakhogy ezek valójában már nem IT-projektek, hanem a digitalizáció révén ilyenné alakultak át az üzleti projektek. Az IT meghatározó része lett a biznisznek, ezeknek szimbiózisban kéne élniük, nem pedig izoláltan.
A nagyvállalati digitális transzformáció arról szól, hogy hogyan tudjuk az üzleti folyamatokat az informatika nyelvére lefordítani. Fontos megérteni, hogy nem a technológia változtatja meg az üzletet, hanem a technológia által elérhető új üzleti modellek. Az Uber nem technológiai újítás a fuvarozásban, hanem egy új digitális üzleti modell.
Mi a helyzet a kkv-kal, ők hogyan tudnak alkalmazkodni ezekhez a folyamatokhoz, milyen kihívásokkal kell szembenézniük?Leginkább azzal, hogy a jelenlegi munkafolyamataikból ki tudnak-e tekinteni, a mindennapokon túl tudnak-e látni, és észreveszik-e a technológia által létrejövő új üzleti lehetőségeket. A kkv-knak sokkal könnyebb ma elérni ezeket a lehetőségeket, mint a nagyvállalatoknak. A digitális ipari forradalom egyik legnagyobb változása, hogy míg korábban az új technológiák először csak a nagyvállalatoknak voltak elérhetőek, addig most a technológiai hozzáférés nemcsak demokratizálódott, de először a KKV szektorban jelenik meg. Amíg régen a nagyvállalattá válás folyamata generációkon átívelő, sziszifuszi munka volt, ma néhány év alatt felnőnek a semmiből óriásvállalatok, részben mert a piacra lépés költsége drasztikusan csökkent, másrészt a piac elérése is gyorsabbá vált.
Portré Vinnai Balázs az IND Group társalapítója és volt CEO-ja. A cég az évek során az európai és közel-keleti digitális banki szolgáltatások vezető fejlesztőjévé és szolgáltatójává vált. Az IND Groupot 16 sikeres év után, 2014-ben a nemzetközi pénzügyi szoftverszolgáltató Misys vásárolta fel, Vinnai a digitális csatornákért felelős alelnök lett, majd a Finastra (a világ harmadik legnagyobb pénzügyi techcége) chief digital officer (CDO) pozícióját töltötte be. Alelnökként az innovatív digitális banki szolgáltatásokért volt felelős. Tavaly, mint befektető és elnök csatlakozott W.UP pénzügyi szoftverfejlesztő céghez, amely 2014 novemberében jött létre Budapesten. A fintech startup azóta látványos növekedést ért el, 2017-ben közel 7 millió eurós (mintegy 2,12 milliárd forintos) bevétele volt, azoknak a megoldásoknak köszönhetően, amelyekkel a bankok a felhasználói élményt fokozhatják.
Mondok egy példát: a digitális fotózás iparágát a hagyományos iparági szereplők hozták létre, az AGFA, a Polaroid és a Kodak. 1999-ben tisztán látták, hogy digitalizálódni fog a fotópiac, el is kezdtek digitális gépeket gyártani, ennek ellenére nem sikerült meglovagolniuk a trendet, mert nem értették meg, mi lesz ennek a változásnak az üzleti trendre való hatása, mi lesz az a stratégia, amivel pénzt lehet keresni. 2019-ben egy év alatt várhatóan több fotó készül majd, mint amennyi filmkockát készítettek a fotózás történetében. A babérokat a Facebook, az Instagram, a Snapchat aratják le, mert már nem a fotó, a tartalom készítése a biznisz, hanem annak közzététele, generálása, másokhoz való eljuttatása.Egy másik példa a Netflix és a Blockbuster sztorija. Utóbbi volt a legnagyobb videotéka az Egyesült Államokban, aztán 2004-ben jött a Netflix. Mindenki azt mondta, hogy van egy ilyen kis érdekes digitális újdonság, de azért a Blockbustert nem lehet legyőzni. 2006-ban a Blockbuster is kijött a saját online műsorszolgáltatással, és nem is csökkent szignifikánsan a piaci részesedése, de persze a profit folyamatosan csökkent, 2009-ben pedig egyik napról a másikra csődbe ment. A Netflix pedig felvásárolta a maradványait, de nem lépett a helyére, nem ő az egyetlen a piacon, számos másik szereplő is megjelent, akik megértették, hogy mit jelent a digitalizáció egy-egy iparágra nézve.
Miközben látjuk, hogyan forgat fel egész iparágakat a digitális átrendeződés, felütötte a fejét egy trend, az analóg megoldásokhoz való visszatérés, például sokan előveszik a régi bakelit lejátszót, írógépet. Ez nem egyfajta kompenzálás a túlságosan személytelenné, digitálissá váló környezettel szemben?
Az emberek továbbra is vonzódni fognak a fizikailag megfogható dolgokhoz, ez természetes, sokkal erősebb a ragaszkodásunk a tárgyakhoz. A hanglemez ilyen szempontból egy nagyon különleges dolog, mert bár sokkal könnyebb elindítani egy dalt a Spotify-on, az a hang, ami abból a lemezből jön, amit kihúzunk egy kartonból, az nagyon erős érzelmi kötődést okoz. Minél inkább virtualizálódik a valós életük, annál erősebb lesz ez a természetesség irányába való visszafordulás. De ez nem azt jelenti, hogy idővel visszavágyunk a nomád életmódhoz, csak adni fogunk a technológiának bizonyos kereteket, amin belül már nem befolyásolja teljesen a mindennapjainkat.
Ez a kompenzáció számos dologban felfedezhető, például a fizikai munka háttérbe szorulásával a tömegsportok elképesztő mértékben kezdtek el nőni: a maratonversenyeken, bicikliversenyeken több tízezer résztvevő indul. Tehát sok analóg technika nemhogy nem fog eltűnni, hanem pont azért fog túlélni, mert zajlik ez a kompenzáció. Nagy valószínűséggel, de ehhez évszámot azért nem mondanék, de a klasszikus autózás élménye is teljesen el fog tűnni, ahogy az önvezető autók teret nyernek. De ettől még a belsőégésű motorú autók nem fognak eltűnni: lehet, hogy nem használhatjuk majd őket a közúton, de a versenypályára ki fogunk járni velük, és mint tárgyat továbbra is fetisizálni fogjuk.
TÁMOGATOTT TARTALOM
Az OTP Business Nagykövet Program médiatámogatója a Portfolio Csoport.
