Portfolio: A kkv-hitelezés mára a magyar hitelpiac egyik legerősebb motorjává vált. A bankok nagyobb kockázatvállalása vagy a kkv-k pénzügyi mutatóinak javulása az, ami hajtja a szektor növekedését?
Szerdahelyi Róbert: Valójában mindkettőről beszélhetünk. Az elmúlt időszakban a teljes vállalati szektor NPL (Non Performing Loans - Nem teljesítő hitelek) mutatója 7 százalék körül alakult, miközben az Erste vállalati üzletágának az NPL mutatója 1 százalék alatti. Tehát teljes szektor szinten egy egészséges vállalati hitelportfólióról beszélhetünk, melynek birtokában a bankok mára már aktívan hiteleznek.
Az NPL portfolió nagysága azonban azt mutatja, hogy a bankok kockázatvállalása érdemben nem mozdult el a kockázatosabb vagy a lényegesen kockázatosabb ügyletek irányába - a hitelezési aktivitás és hajlandóság azonban határozottan növekedtek. Ennek az egyik indikátora a jelenlegi konjunkturális közeg. Az uniós támogatások - ezen belül is kifejezetten a vidékfejlesztési program - a finanszírozási szakaszba érkeztek, sok kkv-ügyfél nyert uniós támogatást, a hitelkereslet pedig a beruházási szándék miatt növekedett.
Hogy ezeket az ügyfeleket teljes mértékben ki tudjuk szolgálni, és a hitelkockázat-vállalás növekedésében a korábbinál szélesebb palettával tudjunk az ügyfelek rendelkezésére állni, az Erste jelenleg négy olyan garantőr intézménnyel áll kapcsolatban, aminek a portfolió vagy egyedi bírálatos garanciavállalása tud egyedüli vagy kiegészítő biztosíték lenni a finanszírozásnál. Az Erste esetében az Európai Befektetési Alap (EIF) két garanciaintézménye, a COSME (Programme for Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises) és az InnovFin, valamint az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA), illetve a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (HG Zrt.) kezességvállalásai érhetők el, mint biztosíték.
Nem gondolom, hogy lenne a piacon olyan kkv finanszírozási igény, amelyre ezen intézmények garanciavállalásával ne találnánk megfelelő hitelterméket, finanszírozást.
Ha már szóba kerültek az uniós támogatások is, ezeknek inkább támogató vagy elszívó hatásuk volt? Helyettesítették a banki hiteleket, vagy inkább kiegészítették, ösztönözték azok felvételét?Mindenféleképpen kiegészítették. Nem gondolom, hogy a banki hitelnek versenytermékei lennének az uniós támogatási források. Egyszerűen azért nem, mert a magyar kkv-k tőkeszegények. Ez azt jelenti, hogy ha beruházási terveikhez vissza nem térítendő támogatást nyernek, akkor az ezen felüli részt tisztán önerőből nem képesek finanszírozni, ezért a legtöbb esetben a tényleges önerőn túl banki finanszírozást is igénybe vesznek. Azonban sok esetben ez a banki finanszírozás nem csupán egy beruházási hitel - kapcsolódik hozzá támogatás-előfinanszírozás, illetve a beruházás következtében létrejövő többletkapacitás, és a nagyobb termelési volumen miatti megnövekedett forgóeszköz finanszírozás is.
Szerdahelyi Róbert
A Power Business Hitel milyen vállalatokat céloz, milyen esetekben lehet hasznos a kkv-k számára ez a konstrukció, illetve mire van szüksége a vállalkozásnak a hiteligényléshez? Ágazati preferencia vagy diszpreferencia nincs, minden ágazatban megvannak azok a hitelképes, versenyképes és finanszírozásra alkalmas cégek, amelyeket szeretnénk az ügyfélkörünkben látni. A Power Business leginkább a kisebb, közepes méretű kkv-nak lehet segítségére, egy új típusú szemléletet szeretnénk bevezetni.
Ezeket a vállalkozásokat a finanszírozáson túl, tanácsadói szemlélettel is próbáljuk fejleszteni. Fontos számunkra, hogy saját kollégáink értsék az adott ügyfél üzleti modelljét, a piacát.
Az iparági benchmarkok alapján, arról is visszajelzést adunk, hogy az adott cég pénzügyi, illetve termelési mutatói az iparágon belül mit mutatnak, hol vannak fejlesztési, fejlődési lehetőségek.
Így nemcsak a finanszírozási struktúra kialakításában vagyunk a cégvezetés segítségére, de sok esetben ezekkel a piaci, termelési információkkal a cégvezető döntés-előkészítési munkáját is segítjük.Ez az új hitelezési folyamat nem szól másról, mint hogy leegyszerűsítsük a hiteligényléssel járó ügyintézést az ügyfél számára. Ha például a folyószámlahitelt, vagy a forgóeszközhitelt nézzük - ami az ügyfél részéről egy éven belüli, prompt igény -, azt a pénzügyi szolgáltatónak azonnal le kell tudni reagálni. Mi ezeket az igényléseket öt napon belül elbíráljuk. Véleményem szerint az már önmagában segítség a kkv ügyfeleknek, hogy nem egy elhúzódó banki procedúra során kell finanszírozási igényüket intézni, miközben az üzleti igényük az, hogy prompt tudjanak szállítót fizetni, készletet vásárolni vagy vevőkövetelést finanszírozni. Egyszerűsített dokumentációval, egy nagyon egyszerű biztosítéki lehetőséggel - ha a garanciák közül például a COSME-t emeljük ki, akkor portfoliógaranciával -, tárgyi fedezet biztosítása nélkül, a kkv-k esetében maximum 150 millió forintos összegig tudunk ebben a gyors eljárásban hitelt biztosítani.
A hiteligényléshez szükséges dokumentáció kapcsán a forgóeszközhitelt emelném ki. Egy beruházási hitel dokumentációja értelemszerűen sokkal komplexebb. Előbbinél arra törekszünk, hogy a bank számára elérhető, publikus adatbázisokból, beszámolókból, közhiteles kiadványokból megszerezzük azokat az alapinformációkat, amelyekkel egy ügyfélminősítés gyorsan meg tud történni. Ez alapján, illetve a már említett portfoliógaranciával az ügyféligény 5 napon belül lebonyolítható - anélkül, hogy részletes főkönyvi kivonatot, szállító-vevő analitikát és egyéb, az éves beszámolót alátámasztó kiegészítő adatokat kérnénk.
A döntés megszületik öt nap alatt, de a pénzt mennyi idő múlva kapja meg a vállalkozó?
A bírálati szakaszról már rendelkezünk tényadatokkal, ami alapján kiderült, hogy tartani tudjuk a vállalt öt napot. A következő fázisban azonban már szükségünk van az ügyfélre is.
Ha az ügyfél is gyorsan megtesz minden szükséges lépést, és tudunk szerződni, akkor maximum az igényléstől számított két héten belül meg tud történni a szerződéskötés és a folyósítás is.
Mennyire egyedi kínálat a piacon ez a fedezet nélküli hitel? Mi teszi lehetővé, hogy az Erste ilyen kockázatot tud vállalni?Az, hogy a piacon talán elsőként írtunk alá megállapodást az Európai Beruházási Alap két garanciaintézményével. Ez a megállapodás teszi lehetővé, hogy az igényelt finanszírozást tárgyi fedezet nélkül tudjuk biztosítani. A piacon egyébként vannak hasonló intézményi kezességvállalással elérhető hitelek, de nem így és nem ebben a formában.
Az első negyedévben az új hitelek kihelyezésének volumene meghaladta a 10 milliárd forintot. Az év végére mik a tervcélok?
Az MNB várakozása a vállalati hitelpiac bővülésére korábban 5-10 százalék volt, most az új előrejelzésük alapján ez a jövőre nézve 10-15 százalékos mértékű lehet. Az elmúlt két évben az Erste - ha a teljes vállalati portfóliónkat nézzük -, akkor 300 milliárd forintos volumenről tudott felnőni 500 milliárdra. Ezen belül a KKV üzletág 100 milliárd forintról 170 milliárdra nőtt, tehát év/év alapon 30 százalékot meghaladó mértékű növekedésünk volt. Azt gondolom, ez a növekedési ütem megfelelt a jegybank elvárásainak, és az Erste a jövőre vetített 10-15 százalékos növekedési ütemet is képes lesz teljesíteni.
A kkv-k oldaláról mely ágazatok hajtják a keresletet?
Egyértelmű növekedés tapasztalható a kereskedelemben, de érezhető az építőipar valamint az ipari gyártás, automotive szektorok bővülése is. Azonban külön szeretném kiemelni az agráriumot, melynek bővülésének motorja a Vidékfejlesztési Program, mely most lépett a finanszírozási szakaszba. A Vidékfejlesztési Programnak alapvetően volt egy olyan szándéka, hogy a keretek kb. 80 százalékát inkább a mikro- és kisvállalkozások, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók és mezőgazdasági kistermelők kapják. A kkv üzletágban mi a fennmaradó 20 százalékban vagyunk érintettek. Mi azt látjuk, hogy az ágazaton belül a kertészetben, borászatban, illetve az agrártermelés energiahatékonysági fejlesztéseiben vannak érdemi beruházások. A mezőgazdaságon túl, az automotive, az ipar és a gyártás területén azonban elsősorban nem az uniós támogatások pörgetik a beruházásokat, hanem leginkább a piac, a vevők azok, amelyek megkövetelik a folyamatos fejlesztéseket, technológiai beruházásokat.
Az új hitelek körében mekkora a fix kamatozású hitelek aránya?
Korábban arról beszéltünk, hogy az ügyfeleknek leginkább az árfolyamkockázatra kell figyelniük. A válság utáni időszakban mind a pénzintézeti szektor, mind az ügyfélkör úgy reagált erre, hogy akinek a természetes árbevétele forintban volt denominált, azok forint forgóeszköz- és beruházási hiteleket vettek igénybe. Akinek volt exportárbevétele, azok az annak megfelelő devizanemben vettek fel leginkább beruházási hiteleket. Most úgy látjuk, hogy az árfolyamkockázaton túl a kamatkockázatról is érdemes az ügyfelekkel beszélgetni, mint kockázati tényezőről. Ennek kapcsán az a tapasztalatom, hogy rövid lejáratra változó kamatozású termékeket preferálnak az ügyfelek, a beruházási hitelek esetében viszont egyértelműen a fix kamatozású ügyletek vannak döntő többségben.
TÁMOGATOTT TARTALOM
A cikk megjelenését az Erste támogatta.
