Forrás: World Economic Forum
Mindez pedig pénzben mérhető értéket teremt: - A világ egyik legnagyobb iparvállalata, a GE például úgy becsli, hogy 20 év alatt az ipari internet 10-15 ezer milliárd (!) dollárral járul hozzá a GDP-hez. Ez azt jelenti, hogy ennyivel lenne szegényebb a világ, ha ez nem lenne.
- A McKinsey előrejelzésében pedig az szerepel, hogy 10 év alatt az IoT 6,2 ezer milliárd (!) dollárnyi értéket teremt a világon, és ez tízszer több, mint amennyit például a 3D nyomtatás előretörésétől várnak.
A Thyssenkruppnál minden liftbe belekerülnek a szenzorok. Forrás: Europress/Getty
A világ legnagyobb lifteket gyártó és üzemeltető cége, a német Thyssenkrupp is szenzorokat épített a liftekbe, hogy ezzel megtalálja vagy előre jelezze az üzemzavarokat, így jelentősen csökkentették a meghibásodások miatti leállásokat és a felesleges liftjavítási kiszállásokat. Az amerikai UPS csomagküldő szolgálat - saját területén szintén a legnagyobb szereplő - a szállítási eszközeik alkatrészein elhelyezett szenzorok és mérőeszközök által gyűjtött adatokat elemzi algoritmusok segítségével. Így az alkatrészekről már azelőtt kiderül, hogy le kell cserélni, mielőtt meghibásodnának. Ezzel jóval biztosabban tudják eljuttatni a csomagokat a címzettekhez, és a működési költségeiken is sokat faragnak.
Léteznek olyan ezekhez hasonló "smart" megoldások, amelyek a készletezés optimalizálására szolgálnak. Például az összeszerelő munkahelyeken lévő tároló berendezések automatikusan képesek érzékelni (akár a munkahelyen felhasznált mennyiségek, akár súly alapján), hogy mikor szükséges az utánpótlást megrendelni. Ezek a rendszerek az aktuális gyártási utasításokat, készletszinteket, kiszállítási időket, folyamatban lévő feladatokat, és a rendelkezésre álló erőforrásokat is képesek figyelni, így a készlethiány és a túlkészletezés is megelőzhető.
A témában eddig megjelent cikkeink:
A cikk megjelenését a T-Systems Magyarország támogatta.
