így lehet elkerülni a kátyúkat.
Akkora kátyú ritkán keletkezik, amelyiket sávon, vagy adott esetben a burkolt útfelületen maradva ne lehetne kikerülni. Ehhez csak annyit kell tenni, hogy az elöl haladó jármű mögött akkora követési távolságot tart a vezető, ami az adott sebesség esetén is elegendő időt ad a kellő helyzetfelismerésre - merről lehet és kell kerülni a gödröt -, valamint a cselekvésre.
A szembejövő forgalom, és sok esetben több kátyú kis területen történt kialakulása miatt az útpadka a legjobb választás, de annak laza szerkezete sem teszi lehetővé, hogy mindig, mindenki azon a nyomvonalon haladjon - de egy opciónak sok esetben rendelkezésre áll.
A megfelelő követési távolság azért is fontos mert egy, a rally versenyzés világából idézett szakkifejezés és annak alkalmazása csak akkor valósítható meg, ha a vezető kellően előrelátó - a szó szoros értelmében. Ez a kifejezés a "nyomot keres". Olyan esetben alkalmazzák ezt a versenyzők - és mondja be a navigátor -, amikor pl. egy kanyarban az útfelület felhordásos lehet, és ilyenkor a kicsúszás elkerülése érdekében a terhelt, támasztó - az ív külső oldalán futó - kerekeket a tiszta nyomban kell elvezetni, még akkor is, ha a másik oldali, terheletlen kerekek le is kerülnek az útburkolatról.
A másik, szintén versenysportból származó módszer az, amikor a kátyút nem kikerüli az autós, hanem "átlépi". Erre akkor kerülhet sor, ha a kikerüléshez nincs elegendő hely - szembeforgalom, keskeny sáv, stb. - miatt, és a sebesség kellően nagy a manőver végrehajtásához.
Egy olyan kátyú felbukkanása esetén, melybe a jobb oldali kerekek esnének bele a következőket kell tenni. A korábban felvett, de 50-60 km/h-nál nagyobb sebesség tartás, lehetőség szerint fokozása mellett - ez az autó elejét tehermentesíti, gyorsításkor ugyanis a hátsó tengely irányába mozdul el az autó súlypontja - a gödör előtt közvetlenül egy gyors jobbra történő kormánymozdulattal a bal oldali - sima felületen futó - kerekekre lehet terhelni az autó súlyát. Ennek hatására a gödör felett szinte "átrepül" a jobb első kerék. A gyors kormánymozdulat miatt rövid időre enyhén túlkormányzottá váló autó jobb hátsó kereke vagy elhalad a kátyú mellett, vagy az elsőhöz hasonlóan "átrepül" felette. E közben hasonló mértékű, balra történő kormánymozdulatra is szükség van, a túlzott keresztbe fordulás megakadályozása érdekében.
A gyakorlatban a fentiek egy másodpercnél is rövidebb idő alatt zajlódnak le, a mögöttes forgalom csak egy kis billenést - vagy akár azt sem - vesz észre a történtekből. Természetesen, mint minden ehhez hasonló vezetéstechnikai alkalmazást forgalommentes helyszínen érdemes és kell gyakorolni, hogy éles helyzetben pontosan tudja a vezető, hogy mit csinál és arra a járműve milyen választ ad. A mindennapi közúti közlekedés során talán ez az egyetlen pillanat, amikor a járművet irányító személy vezetővé válik, egyébként "csak" közlekedik.
Az útépítők és közútkezelők felelősségét nem lehet vitatni a kátyúk kialakulása és fennmaradása miatt, de az általuk okozott - járműben keletkezett - károk enyhítéséért a kormánykerék mögött ülők is sokat tehetnek. Defektet ugyanis nem "kap", hanem "szerez" az autós.
Az ország szinte minden pontján felbukkanó kátyúk mielőbbi kijavítása, az általuk okozott károk mérséklése érdekében hozta létre a Generali Providencia Biztosító biztonságért alapítványa a "katyuvadasz.hu" honlapot. Erre a felületre bárki feltöltheti az országban bárhol talált kátyú fotóját a GPS koordinátákkal együtt, a cél az, hogy az adott közút kezelője a legrosszabb szakaszokon kezdje a javítást - mondta Olt Boglárka, a biztosító kommunikációs vezetője egy kőbányai, nagyon kátyús utcában tartott sajtótájékoztatón Budapesten. Csizmárik Attila, a Generali gépjármű kárrendezési vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a városokban kisebb az autókban okozott kátyúkár, rendszerint a gumi és a felni sérül, illetve a futómű. A vidéki utakon az útszéli kátyúk a legveszélyesebbek, ezek miatt gyakran az árokban kötnek ki a kocsik.
