Ha megtörtént a baj, és megsérült valamely alkatrésze a járműnek, akkor célszerű az arra alkalmas legközelebbi helyen biztonságosan félreállni. Ezzel egyrészt megakadályozható a további károsodás, másrészt a elősegíti a helyzet kevésbé veszteséges rendezését. Nem csak érdemes, "kötelező" fényképfelvételt készíteni a "bűnösről" és a keletkezett kárról is, valamint nagyban megkönnyíti a kártérítési eljárás lefolytatását a hatósági jegyzőkönyv megléte is, így rendőrt kell hívni. Fontos kiemelni azonban azt, hogy csak abban az esetben lehet a kátyú okozta károk megtérítésére számítani, ha az adott közút kezelője nem hívta fel a járművezetők figyelmét a potenciális veszélyre. Ha tehát kihelyezték az "Egyenetlen úttest" táblát, akkor a kárt az autósnak kell állnia, mégpedig az "Út- és látási viszonyoknak megfelelő haladás" szabályának megsértése alapján.
Veszélyre figyelmeztető táblával nem jelölt útszakasz esetén a fényképfelvételek és a hatósági jegyzőkönyvek birtokában van esély a károk megtérülésére. Az összes dokumentummal az illetékes közútkezelőhöz kell fordulni, amely biztosítója útján - amennyiben jogosnak ítélik a kártérítési igényt - rendezi a kátyú okozta sérülés kijavításával kapcsolatban felmerült költségeket.
A Portfolio.hu megkeresésére a LeasePlan Hungária Zrt-nél elmondták, hogy az idei téli szezonban nagyságrendileg hasonló számban fordultak elő kátyúval összefüggő gumikárok, mint tavaly. Az esetek 80-90%-a a gumin vagy a felnin okoz sérüléseket. A LeasePlan által kezelt autók esetében azok a tapasztalatok, hogy bár a kátyúkkal kapcsolatos károk száma nem, de ezen belül a felnin is sérülést okozó károk száma folyamatosan növekszik. Ennek oka, hogy az abroncsgyártók - a téli mintázatok esetében is - egyre alacsonyabb oldalfalú gumikat fejlesztenek, így ha kátyúba hajt a gépjárműhasználó, akkor egyre nagyobb eséllyel sérti meg a felnit is. A kátyúkárok fennmaradó 10-20%-ánál fordul elő nagyobb mértékű sérülés, ilyenkor általában valamelyik futómű alkatrész is meghibásodik, főleg akkor, ha a gépjárművezető nagy sebességgel hajt rá a sérült aszfaltfelületre. Sok új autóban egyik felszereltségi szinthez sem tartozik pótkerék, csak defektjavító készlet. Ezzel a megrendelők is tisztában vannak, így a gépjárművek 70-80%-ába megrendelik az ügyfelek a teljes értékű pótkereket. Ennek az extrának az értéke annyira alacsony (10 000-20 000 Ft), hogy 4-5 éves futamidő esetén nem igazán befolyásolja a havidíj összegét, így a legtöbb ügyfél gondolkodás nélkül kéri ezt az opciót. Bár a teljes értékű pótkerék nélkül tágasabb a hely a csomagtérben, egy szükségessé váló kerékcserénél a használó szempontjából a pótkerék jóval praktikusabb. Bizonyos gyártók éppen azzal a céllal, hogy csökkentsék a gépkocsi súlyát és a károsanyag kibocsátást, levették a teljes értékű pótkereket a rendelhető opciók listájáról is, és csak a defektjavító készletet adják az autóhoz, valamint - elsősorban a drágább modellek esetében - defekttűrő abroncsokat ajánlanak.
